Drónokkal a Zöld Egyetemen

Érkezésünkkor a februárban elindított képzés első gyakorlati vizsgájára készülnek a Soproni Egyetem (SOE) Erdőmérnöki Karának hallgatói. A képzéshez a Soproni-hegyvidék erdeit kezelő Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG) biztosít gyakorlati helyszínt. A megmérettetés előtti bemelegítés során egyszerre több drón is a levegőbe emelkedik a vizsgára kijelölt erdei tisztáson. A kurzus úgynevezett nyílt (open) kategóriára képez, amely a drónpilóták alapszintű tudásának felel meg. A résztvevőknek a tanáraik által meghatározott alapműveleteket kell elvégezniük: felszállást, leszállást, különböző manőverezési gyakorlatokat.

– Emelkedj fel, repülj szabályos nyolcasokat, majd a repülőtér körbepásztázása után találj meg a távolban egy sárga kabátot, zoomolj rá, készíts róla fotót, végül szállj le a kijelölt helyre – adja ki az utasításokat dr. Kalmár Sándor, a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet docense.

Miközben az egyetemisták sorra teljesítik a feladatokat a gyors mozgású készülékekkel, Nagy Péter Márton végzős földmérőmérnök-hallgatóval arról beszélgetünk, hogy a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet alapszintű online kurzusának elvégzése után jelentkezett a SOE távpilótaképzésére.

– Hallgatótársammal együtt olyannyira a magunkénak érezzük az általunk használt drónt, hogy el is neveztük Prométheusznak. Az eszközök magas színvonalon működnek, nagyon könnyű velük bánni, igazán kezesek hozzánk. A diploma megszerzése után földméréssel szeretnék foglalkozni, a drónnal jelentősen meg tudom könnyíteni például a térképkészítést. Egy konkrét példán szemléltetve, ha egy sóderbányában arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi kőtömeget tudunk még kitermelni, akkor a drónnal készített fotók alapján olyan háromdimenziós modellt alkothatunk, amelynek segítségével pontosan meg tudjuk határozni a további bányászatra alkalmas mennyiséget. Egyéb módszerrel ez nem volna lehetséges.

Végh Péter harmadéves doktoranduszhallgató korábbi gyakorlati munkája során találkozott pilóta nélküli légi eszközökkel, és azért jelentkezett a kurzusra, hogy minél inkább elmélyíthesse a tudását. Amint fogalmaz, a napjainkban érzékelhető klímaváltozás következtében szakterülete, a termőhelykutatás jelentősége egyre inkább felértékelődik. Véleménye szerint a drónok alkalmazása nagymértékben megkönnyítené az előzetes talajfelvételezést, talajtérképezést.

A SOE Erdőmérnöki Karán már a 2000-es évek közepétől használtak pilóta nélküli légi rendszereket a természetvédelmi, erdészeti, vadbiológiai és geoinformatikai kutatások során, de alaptantervbe integrált szabadon választható tantárgyként csak február óta választható a képzés, amelyet a Geomatikai és Kultúrmérnöki, illetve a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet szervez. Az egyetem a modern kor kihívásaira adott válaszként indította el a távpilóta-alapismeretek elnevezésű tárgyat, amely egy féléven keresztül heti két óra elméletből és ugyanennyi gyakorlatból áll.

– Két évtizeddel ezelőtt már annak is örültünk, ha egyáltalán igénybe vehettünk ilyen jellegű eszközöket a kutatásaink során, eleinte csak kisebb volumenben, majd egyre komolyabb pályázati háttérrel – tájékoztat Kalmár Sándor. – A pilóta nélküli légi eszközök utóbbi évekre tehető rohamos technikai fejlődése és széles körű elterjedése nyilvánvalóvá tette, hogy az erdővédelem, a mezőgazdaság, a vadbiológia, a földmérés, illetve a távérzékelés tudományterületein napjainkban leginkább akkor tudjuk piacképes diplomához segíteni a hallgatókat, ha már az intézmény berkein belül megteremtjük számukra a képzés lehetőségét. Saját szakterületemen, a vadbiológiai kutatások során például a vadállomány felmérésétől a fészekszámláláson, a populációvizsgálaton, illetve a zoológiai felméréseken át a megjelölt példányok nyomkövetéséig számos tárgykörben tudjuk komoly hasznát venni a drónoknak.

Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet igazgatója hozzáfűzi, hogy mivel az emberi erőforrások korlátozottak, az erdőmérnöki szakma is folyamatosan rákényszerül ezeknek az eszközöknek a használatára, amelyek kétségkívül nagyon hatékonyan képesek segíteni az egyébként igen költséges terepi munkát.

– Jómagam ugyan erdőmérnökként végeztem, de már régóta fotogrammetriával és távérzékeléssel foglalkozom. A fiatalokat egyre jobban vonzzák az új digitális technológiák, köztük a pilóta nélküli légi eszközök is, amelyeket megfelelő időjárási körülmények között rugalmasan tudunk alkalmazni, többek között az erdőállomány felmérése, erdőrezervátum-kutatás, térképkészítés, a nádasok, köztük a Fertő-tó környéki vagy a kis-balatoni vizsgálata során, de hasznosak lehetnek akár a falopások feltérképezésénél, erdő-, valamint vadkárbecsléseknél, illetve erdőtüzek lokalizálásánál is.

A különböző évfolyamokra járó hallgatók a kurzus idejére saját drónt kapnak, amelyet maguk programoznak, aktiválnak és kezelnek. A tárgy oktatásához az egyetem első körben 13, az automatizált légi megfigyelő rendszerek piacán világszínvonalat képviselő, saját kijelzős DJI Mini 3 Pro, Mini 4 Pro, és Mavic 3 Enterprise típusú járművet, valamint oktatótermi szimulátorokat és egyéb eszközöket szerzett be. A drónok világában nem a méret a lényeg. A szinte a tenyerünkben elférő, könnyen kezelhető, belépő és középhaladó szintű „hallgatói drónok” mindent tudnak, amit nagyobb, akár húsz kilogramm tömegű testvéreik. A kisebb készülékek 5-10 évvel ezelőtt még a játék kategóriájú eszközöket képviselték, napjainkban azonban a piac leghatékonyabb térképeződrónjainak számítanak. Hatótávolságuk akár tíz kilométer is lehet, és egy akkumulátorral 30 percet is képesek repülni.