Dübörög az illegális migráció

Nem csak egy szűk térséget érint a migrációs nyomás: a Csornához közeli Szilsárkány mellett, a Pest megyei Lajosmizsén, sőt a Duna-kanyar festői településén, Leányfalun is kerültek rendőrkézre illegális migránsok, ahogy Gyál térségében, Szigetszentmiklóson, a Heves megyei Erdőteleken is. Szeptember utolsó napján Dunaföldváron, illetve Komárom közelében az M1-es autópályán fogtak el a rendőrök illegális átutazókat. Október 1-jén Veszprémben rövid üldözés után egy rendőrautóba és egy kamionba csapódott egy migránsokat szállító jármű, két rendőr megsérült.

Ötéves csúcson a statisztika

A számok beszédesek: 2013-ban az addigi évi két-háromezer esethez képest 18 590 illegális behatolóval szemben kellett intézkedniük a magyar hatóságoknak, 2014-ben pedig már 41 921 migránst fogtak el, és tudjuk, hogy a csúcsnak számító esztendőben, 2015-ben 411 864 idegen gázolt át a szó szoros értelmében az országon. Az áradat megállítására felhúzott ideiglenes műszaki határzárnak és a helyzetet kezelni képes jogi struktúrának köszönhetően aztán nagyságrendekkel enyhült a nyomás. Amíg 2016-ban még 19 071, 2017-ben már csak 13 652, 2018-ban pedig mindössze 6497 illegális migránssal szemben kellett fellépni. Ám tavaly újra meglódult a bevándorlók áradata, a statisztika szerint 17 171 idegen próbált törvénytelenül bejutni hazánkba. Idén pedig már több mint 24 ezer főnél jár a mutató, ennél többen csak az apokaliptikus 2015-ös évben jöttek.

A számok növekedését új behatolási módszerek, például a műszaki határzár alatt ásott alagutak kísérik. Az elsőt tavaly szeptemberben, Ásotthalom térségében fedezték fel, erről akkor a Demokrata – elsőként a magyar sajtóban – helyszíni riportban számolt be (2019. 10. 18.).

Az idegenek az erőszaktól sem riadnak vissza. Idén januárban 60, augusztusban közel 100, szeptember 30-án hajnalban pedig 40 migráns támadt kövekkel a határrendészekre, akik mindhárom Röszkénél indított akciót visszaverték.

A leginkább ostromlott határszakasz továbbra is Csongrád-Csanád megyében található, de Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg is érintett. És Baranya is, ahol az M6-os autópálya, a Duna, a magyar–horvát államhatár és az azt Péccsel összekötő 58-as út által bezárt négyszög a legforróbb terület.

Fiatal férfiak áradata

– Ebben az évben már több mint harminc embercsempészt fogtak el a kollégáim. Ez rendkívül magas szám a korábbi évek adataihoz képest – mondja a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese, Balogh László ezredes. Azt is megtudjuk tőle, hogy főleg ukrán és szír személyek a meghatározóak az embercsempészet terén. Utóbbiak többsége ideiglenes engedéllyel tartózkodhat az unió határain belül. Idén a bíróság már három esetben is ítéletet is hozott: két grúz embercsempész két-két évet kapott, négy orosznak két és fél évet kell rács mögött töltenie, három szerbre pedig két-két évet szabtak ki.

– Nagyon precízen szervezett rendszer ez, a migránsok jó előre megkapják a GPS-koordinátákat és a pontos időpontot, hogy mikor kell a megadott helyszínen lenniük a határhoz legközelebbi műúton, ahol csupán 2-4 percig vár rájuk a szállító, jellemzően bérelt autóval – teszi hozzá Balogh László.

Az ezredes szerint az utóbbi időben – a szigorított járványügyi határzár miatt is – új megoldásokkal próbálkoznak az illegális behatolók és a csempészek.

– A migránsok legtöbbje most tiszta ruhát is hoz magával. Ha sikeresen átjut a határon, átöltözik, rendbe teszi magát, és amennyire lehet, igyekszik elvegyülni a lakosság között. Remélve, hogy így busszal, vonattal is eljuthat a nyugati határra – elemzi a helyzetet az ezredes.

Az idén Baranya megyében elfogott hatszáz migráns között mindössze három-négy nő akadt, de ritka a tizennégy év alatti gyerek is Balogh László szerint. Az ezredes megjegyezi, hogy tavaly egész évben csupán négyszáz idegennel szemben kellett intézkedniük a megye rendőreinek. Új migránsmódszer, hogy a korábbi, nagyobb létszámú csoportok helyett most inkább kettő-négy fős formációk próbálkoznak bejutni az országba, arra törekedve, hogy időben és térben is megosszák a határrendészek figyelmét és erejét.

A legtöbb esetben mégis már a határ közelben elfogják őket a hatóságok, és ha mégis tovább tudnak menni, akkor a mélységi ellenőrzés hálóján akadnak fenn. A főkapitányság bűnügyi állománya is részt vesz a migráció elleni védekezésben, de rendszeresen beszáll saját eszközparkjával a Készenléti Rendőrség is, és nemegyszer kérték már a lovas polgárőrök, valamint a kutyás részleg segítségét is. A migránsok döntő többsége húsz és negyven év közötti férfi. Katonaviselt emberek, ismerik az egyenruhák, a fegyverek világát, nem ijednek meg az uniformis, a pisztoly látványától. A kutyák különleges emberkereső és nyomkövető képességeitől annál inkább tartanak. Egy drón elől a dús növényzetben el lehet bújni, a kutya elől aligha.

Ami a hívatlan jövevények származási országait illeti, többségük továbbra is szír­nek mondja magát, de sok az afgán, a pakisztáni, a bangladesi is. Indiaiakkal, líbiaiakkal, algériaiakkal, marokkóiakkal, sőt, mali illetőségűekkel és a kelet-afrikai Comore-szigetekről származó idegenekkel is volt dolga a határrendészetnek.

Precíz rendszer

– Jellemző, hogy amikor lebuknak, a végsőkig védik az embercsempészt. Ha ott lapul közöttük, akkor sem árulják el – magyarázza Balogh ezredes. Szerinte itt ma már egy professzionálisan szervezett és irányított rendszerről van szó, precíz koordináció nélkül nem menne ez a hatalmas népvándoroltatás.

A precizitás odáig terjed, hogy lépésszámláló programokat is küldenek a migránsok telefonjaira a csempészek. Ez segíti a legpontosabb helymeghatározást és haladást is. A csempészekkel tartott kapcsolat technikailag tökéletes, menet közben is folyamatosan jönnek a „központból” az utasítások és tanácsok. Nemzetközi szinten az is kiderült, hogy összejátszanak a csempészek és egyes NGO-k. A görögök hatóságok felderítettek efféle kapcsolatokat, és most több mint harmincöt „civil személy” ellen indítottak vizsgálatot az illegális migráció segítése és az embercsempészekkel való együttműködés miatt. Megdöbbentő, de a magyar határon megjelenő migránsok közül sokan már Görögországban megkapják a szükséges magyarországi információkat: milyen útvonalon haladva, mikor kell egy bizonyos helyszínen lenniük, ahol a szállító fölveszi őket.

A csempészeket politikai, vallási okok éppúgy motiválják, mint a pénz. Egy ukránt persze aligha érdekel az iszlám világhódítás, egy szír viszont nem csak a bankókat számolja. Egyvalami közös bennük: folyamatosan finomítják módszereiket. A beremendi Határszél Polgárőr Önkéntes Tűzoltó Speciális Kutató-Mentő Egyesület, amely búvárképességekkel és korszerű, sekély merülésű hajóval is rendelkezik, és a rendőrség is gyakran kéri segítségüket, többek között a Hableány-katasztrófában is, rendkívüli tapasztalatokat szerzett.

– A kerítésen átugró vagy azt letaposó migránsokat gyakran a vadkamerák észlelték, ám mára a csempészek feltérképezték ezek elhelyezkedését, az információt pedig telefonos térkép-applikációval továbbítják a migránsoknak – ismerteti Burány István parancsnok.

Vagyis valakik igen alapos felderítőmunkát végeznek a határ innenső oldalán. Fogtak a körzetben a hatóságok például egy sétálgató, nézelődő, arab származású francia állampolgárt is. Egy magyar, a helyet, a terepet is jól ismerő NGO-s ugyanakkor nem ennyire feltűnő. És közel van ide Pécs, amelyről tudjuk, hogy Soros egyik legfontosabb magyarországi bázisa.

Egyre komiszabb csempészek

– Korábban közvetlenül a kerítésnél vették fel az átjutó migránsokat az embercsempészek, mostanában gyalog próbálják az első ellenőrzési vonal mögé juttatni az idegeneket, hogy ott szálljanak be a kocsiba. Ez, mint a siklósi főút mentén és a Sándor hídnál gyűjtött tapasztalatok mutatják, nem tarthat két percnél tovább. Ennél többet a csempész nem vár, hiába fizettek a migránsok – meséli a beremendi polgárőr-egyesület elnöke. Végvári Tibor azt is elárulja, hogy fegyelmezett, szervezett csoportok érkeznek, mindnek van vezetője – ő az úgynevezett sétáltató. Ismerős arcok is újra és újra felbukkannak, hiszen a kitoloncolás után sokadszorra is kísérleteznek.

– Valaki egészen biztosan finanszírozza az útjukat, hiszen mindnél egyforma okostelefon, laptop van – jegyzi meg Burány István. Úgy véli: nyomós oka kell legyen, amiért nemhogy valós, de hamis papírokat sem mutatnak fel, ha elfogják őket.

– Amíg dús, buja a növényzet, lábon áll a kukorica, könnyen el tudnak bújni még a drónok elől is, legfeljebb a bevett nyomvonalak rögzíthetők, de ezek helyett újakat jelölnek ki. A kutyáktól viszont tartanak – erősíti meg Balogh ezredes információját Végvári Attila. A Határszél Egyesület alelnöke hozzáteszi: ezért gyakori eset, hogy a csempészek mérgezett hússal pusztítják el a négylábúakat.

A környékbeli vadászok is döbbenten tapasztalják ezt. Féltik jól képzett vizsláikat, de persze nem ez a fő oka annak, hogy ők is segítik a hatóságokat és a polgárőröket. Figyelnek. Egy vadász minden apró jelre érzékeny, ismeri a természetet, mint a tenyerét. Ahogy mondják, a migránsok ha beléjük botlanak, láthatóan tartanak tőlük. Nem rendőrök, nem katonák, mégis komoly fegyver van náluk.

A beremendi polgárőröktől megtudjuk, hogy egy migráns átjuttatásáért ma már háromezer eurónál is több pénzt kérnek el a csempészek, akik módszert váltottak az autók tekintetében is: míg korábban használt, lestrapált járgányokkal dolgoztak, ma már a jobb, nagyobb teljesítményű kocsik jellemzőek, amelyeket menet közben gyakran váltanak, hogy megnehezítsék a rendőrök dolgát. Volt olyan jármű, amit csak Budapestnél, egy másikat Győrnél tudtak megállítani. Mintha a pénz nem is számítana e téren, legutóbb például egy viszonylag fiatal Audi kombit hagytak a sorsára váltás után.

Kifordul a sarkából

Kásád a leginkább érintett baranyai térség egyik kis sokác faluja. Zömében idősek lakják, bár közel hatvan tizennégy év alatti gyerek is él a településen. A helyiek ezért tartanak az idegenektől.

– Két hete meg is jelent egy falu közepén – mondja Gavallér Istvánné polgármester. – Az itteniek szerint lesérült vagy beteg ember lehetett, akit a társai szándékosan leválasztottak a csoportról, és itt hagyták, hogy ne legyen terhükre a haladásban. Egy másik idegen pedig befészkelte magát egy olyan házba, amelynek a tulajdonosa a szomszédos településen lakik – ad helyzetképet Kásád elöljárója.

Gavallérné szerint mindennel együtt rendkívül megnyugtató, hogy a rendőrség sűrűn megjelenik a határon fekvő településen. Kásád rendesen nyugodt, csendes község, békeszerető lakói 2015 óta pontosan tudják, milyen az, amikor kifordul a sarkából a világ. Most is tartanak attól, hogy falujuk valamelyik, a tévében mutatott szicíliai településhez vagy görög szigethez hasonlíthat majd. Számukra nem pártpolitikai tézis, és nem is jól hangzó választási szlogen az, hogy a szigorú védelmet fenn kell tartani.

2022 után is.