Egészségvédelem a magyar szóért

A Katolikus Karitász határon túli kórházi és orvosmissziós tevékenysége kiválóan illeszkedik a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseinek sorába. A szervezet egészségvédő missziós munkája tavaly óta már nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek szűrésére is kiterjed olyan magyarlakta területeken, ahol az állami egészségügyi ellátás csak korlátozott, vagy egyáltalán nincs jelen. Idén februárban a missziós tevékenység nőgyógyászati vizsgálatokkal is kiegészült a kárpátaljai Visken.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A Katolikus Karitász 2014-ben indította el kórházmissziós programját, amelyben Ungvár, Munkács és Beregszász gyermekkórházait támogatta gyógyászati segédeszközökkel, valamint segítséget nyújtott az intézmények egyes részlegei­nek felújításában is. 2017-től a program orvosmissziós tevékenységgel is kiegészült, amelynek keretében szakorvosok mérik fel a helyi magyarok egészségi állapotát.

Életmód-tanácsadás, több mint kétezer gyermek fogászati kezelése, szem- és mozgásszervi vizsgálata, felnőttek EKG-vizsgálata, vérnyomás- és vércukorszintmérés, valamint a nőgyógyászati szűrővizsgálatok bevezetése. Eddig főként ezekre a területekre terjedt ki az orvoscsoport munkája. A Karitász határon túli egészségvédő missziója azonban sokkal több ennél! Küldetés, amelynek keretében leginkább rászoruló nemzettársainkat juttatják magas színvonalú orvosi ellátáshoz. Olyan kárpátaljai (és emellett vajdasági) magyarokat, akik az elmúlt évtizedek során megtanultak együtt élni panaszaikkal és fájdalmaikkal, mert betegségeik államilag finanszírozott szűrése és gyógyítása megoldatlan (Demokrata 2017/45.).

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Megbecsülni a jót

– Én mindig tanulok ezeken az utakon, és néha meg is szégyenülök, amikor látom, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarok mennyire megbecsülnek mindent a nagy szükségben – meséli Écsy Gábor atya, a Katolikus Karitász országos igazgatója. – Itthon, Magyarországon sokszor természetesnek vesszük, hogy nálunk nagyobb a jólét, és nem méltányoljuk eléggé. Megható az a hála és vendégszeretet is, ahogyan ezek az emberek fogadnak bennünket, kifejezve ragaszkodásukat azért, mert orvosaink óvják az egészségüket. A missziós munkát azért indítottuk el, hogy olyan egészségügyi ellátást nyújtsunk a külhoni magyar gyerekeknek, amelynek segítségével minél korábban kiszűrhetjük és kezelhetjük a betegségeket, így megelőzhetjük azok súlyosbodását. A misszió teljes létszáma ma már 51 fő, nagy örömünkre szolgál, hogy a szakorvosokból, ápolókból és önkéntes segítőkből álló csapathoz időközben lelkes medikusok is csatlakoztak, akik az orvosok felügyelete mellett dolgoznak.

Az igazgató hozzáteszi, arra törekszenek, hogy a legtávolabbi településekre is eljussanak, azokra a helyekre, ahol egyáltalán nincs államilag szervezett orvosi ellátás, és az emberek nem engedhetik meg maguknak, hogy magánorvosi szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

A missziós csapat tavaly tizenhatszor utazott a határon túlra, főként Kárpátaljára, és a tervek szerint idén is háromhetente, hétvégenként, szabadidejükben teszik majd meg a több száz kilométeres távolságokat. Egy-egy településre többször is visszatérnek, hiszen a szűrővizsgálatokat követően egy hónapon belül személyesen juttatják el a gyerekekhez a szükséges gyógyászati segédeszközöket: szemüvegeket, gerincfűzőket és lúdtalpbetéteket. Egy évvel később pedig újabb kontrollvizsgálatok következnek, ugyanis az eszközöket folyamatosan cserélni kell. Bár ezeken a kontrollvizsgálatokon mindig felbukkannak újabb páciensek is, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszeresen látogatott településeken egyre kevesebben szorulnak orvosi segítségre. Gábor atya örömmel mesél arról is, hogy bár kezdetben csak gyerekek számára volt rendelés, ma már fogadnak felnőtteket is.

Hamarosan elkezdik kialakítani első kárpátaljai egészségügyi központjukat Visken, ahol előre meghirdetett időpontokban rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokat végeznek majd a régióban élő magyarok számára.
A Karitász önkéntesei soha nem érkeznek üres kézzel a határon túlra. Az őket fogadó településeken élőknek ruha-, élelmiszer-, játék- és könyvadományokat visznek. Gábor atya szerint a magyarokban alapvetően megvan a segítőkészség, a jó céllal könnyen tudnak azonosulni, vagyis szívesen segítenek a nélkülözőkön.

Az érdeklődők a Karitász orvosmissziós munkáját a 1356-os adományvonal hívásával, a www.karitasz.hu online felületen és csekkes befizetéssel is támogathatják.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Cél a túlélés

Dr. Vojcek László, az orvosmisszió vezetője, a Budai Irgalmasrendi Kórház nőgyógyász főorvosa arról beszél, hogy a határon túli magyarok élete olyan kisebbségi lét, ahol nem lehet magyarul megszólalni a hivatalokban, ahol a gyerekek lassan már csak az alsó tagozatban tanulhatnak az anyanyelvükön, és ahol a kettős állampolgárságot bünteti az ukrán kormány. Ahogy a főorvos fogalmaz, Kárpátalja magyarlakta területein a túlélés a cél. A 150 ezres magyar közösség fogyatkozik, sokan külföldre mennek „kenyér után”. Nincs iskolaorvosi és védőnői hálózat, hiányoznak az alapvető fontosságú lakossági szűrővizsgálatok is, mint például a mammográfia vagy az államilag szervezett méh­nyakrákszűrés. Az édesanyák és a nagymamák kérésére a Karitász megteremtette a nőgyógyászati szűrővizsgálatok műszerhátterét, így vált lehetővé, hogy a misszió történetében először Visken – ahol mintegy 50 százalékban magyar ajkú lakosság él – a többi mellett ezeket a vizsgálatokat is elvégezhessék a szakorvosok.

– Visken 130 gyermek szűrővizsgálatát végeztük el, akik a 3–16 éves korosztályhoz tartoznak, továbbá megvizsgáltunk 80 felnőttet is, közülük 51-en nőgyógyászati szűrésen is részt vettek. Én magam is megdöbbentem, amikor kiderült, hogy a hölgyek többsége 20-30 éve nem járt ilyen jellegű vizsgálatokon. Találkoztunk például olyan pácienssel, aki tünetei miatt tévesen ugyan, de daganatos betegségre gyanakodott, és bár pedagógusként dolgozik, a jövedelme nem tette lehetővé, hogy a több száz kilométerre levő nagyvárosok valamelyikében vegyen igénybe onkoló­giai ellátást, ezért korábban nem vizsgáltatta ki magát. Ukrajnában ugyanis 34 ezer forintnak megfelelő az átlagjövedelem, 14-15 ezer forint az átlagnyugdíj. Az 51 megvizsgált betegből 14 hölgynek javasoltam végül műtéti beavatkozást, ez tragikusan nagy szám – jelenti ki Vojcek László, hozzátéve, hogy Ukrajnában egyébként is magas a 40 és 65 év közötti nőket érintő, ismeretlen eredetű halálokok száma, ami nagy valószínűséggel összefügg a nagyszámú onkológiai megbetegedésekkel.

Az orvosmisszió vezetője azt is kiemeli, hogy a tavaly indított felnőtt- és az idén bevezetett nőgyógyászati szűrésekhez szükséges eszközöket, valamint az orvoscsoport utaztatásához szükséges kisbuszt pályázat útján elnyert költségvetési támogatásból finanszírozták. Gyógyító tevékenységével a Katolikus Karitász a magyar kormánynak ahhoz a szándékához kíván csatlakozni, hogy a lehető legtöbb rendelkezésre álló eszközzel támogassa a határon túli magyarság életlehetőségeinek javítását.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Nyelvi szigeteken

Grezsa István miniszteri biztos arról számol be, hogy a kormány a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program 47,5 milliárd forintos keretéből támogatja a Katolikus Karitász kórház- és orvosmissziós munkáját, amely kiválóan beleilleszkedik a nemzetpolitikai célkitűzések sorába. Az óvodafejlesztési program az oktatás-nevelés, a missziós munka pedig az egészségvédelem terén, egymást erősítve segíti a határon túl élő családokat. A Karitász ugyanis főként speciális területre, a Felső-Tisza-vidékre viszi el az egészségügyi ellátást, ahol a szigetszerűen jelen levő magyar lakosság asszimilációja nagyon erős, egyes településeken pedig már szórványban élnek.

– Ezen a vidéken a magyar ajkú lakosság elvándorlásának elsődleges oka az egészségügyi ellátás hiánya – magyarázza a Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos. – A magyar kormány számos intézkedést tesz annak érdekében, hogy a kanyarójárvánnyal is sújtott területen ne tűnjön el a magyar szó. Ötéves program keretében vállaltuk, hogy szükség esetén biztosítjuk a korosztályos védőoltásokat. A járványügyi határvédelmi feladatok mellett különös figyelmet fordítunk például a kórházfelújításokra is. Az oktatási és az egészségügyi intézményrendszer fejlesztésének hatására az utóbbi években a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján is növekedett a magyar óvodákba és iskolákba beiratkozó gyermekek száma, és nemcsak a magyar lakosság, hanem a többségi társadalomhoz tartozó családok körében is.

Grezsa István hangsúlyozza, hogy a Kárpátalján jelen levő mindhárom történelmi egyházzal kiváló a kormány kapcsolata. Nem egyedülálló példaként említi, hogy Munkácson nemrég adták át a Szent József Római Katolikus Óvodát, ahová az ötven férőhelyre százötven, fele-fele arányban magyar és ukrán gyermek jelentkezett. Grezsa István tájékoztatása szerint hamarosan elindul az a tízmilliárd forint keretösszegű kisiskola-felújítási program is, amely szintén azt a kormányzati szándékot hivatott erősíteni, hogy a határon túli településeken a magyar szó megmaradjon.