Egri hullócsillagok

„Az összefogás kialakításakor azt gondoltuk, egy országosan ismert szóvivő segíthet közös céljaink elérésében, így szinte kívülről hoztuk be Mirkóczki Ádámot, bízva abban, hogy együtt eredményesen dolgozhatunk majd. Erre hirtelen független lett, illetve egyszemélyes vezetést valósított meg. Mondhatom tehát, hogy mi tévedtünk, és megérdemeltük mindezt, ez igaz is lenne, Eger azonban nem ilyen vezetőt érdemel” – árulta el két héttel ezelőtt kendőzetlen őszinteséggel Komlósi Csaba volt LMP-s, jelenleg független egri önkormányzati képviselő. Mielőtt megnéznénk, hogy Mirkóczki Ádám és a helyi ellenzéki erők nagy szerelme bő egy év alatt hogyan vezetett viharos szakításhoz, tekintsük át, hogy kapcsolatukból Eger számára eddig milyen előnyök származtak.

Kiárusítás

Mirkóczki Ádám fő választási ígérete az volt, hogy helyreállítják a demokráciát, és internetes népszavazás útján minden döntés előtt megkérdezik a helyieket. Természetesen ebből semmi nem valósult meg, a városvezetés egyetlen kérdésben sem kérte ki az egriek véleményét. Mondjuk fura is lett volna, ha az adóemelésekről – amelyekről egy szó nem esett a választási kampányban – helyi népszavazás indul. Oroján Sándor, az egri Fidesz–KDNP frakcióvezetője a Demokratának elmondta, az elmúlt másfél évet konfliktusok, egyik napról a másikra hozott, egyszemélyi döntések, előkészítetlen, szakmaiatlan előterjesztések és megszorítások jellemezték.

– Az új városvezetés azonnal hozzálátott az önkormányzati ingatlanok felméréséhez és értékesítéséhez, nem törődve az érvényes bérleti szerződésekkel. Eladtak például egy olyan belvárosi épületet, amelyet 2028-ig egy bank bérel, így biztos bevételt hozott volna a városnak. Eger egyik gyöngyszeme, a nagy múltú Senator-ház magánkezekbe történő kijátszásának terve már olyan heves vitákat váltott ki, hogy – bár a baloldali többségű közgyűlés többször is megszavazta – végül elálltak tőle. Az épületben működő étterem és szálloda jelentős szerepet tölt be Eger turizmusában, működtetői pedig a város méltán tisztelt polgárai, akik harminc éve dolgoznak fáradhatatlanul – tette hozzá a frakcióvezető. Mivel az egriek mintegy húsz százaléka él az idegenforgalomból, a turizmussal kapcsolatos intézkedések sora élet-halál kérdés. Ennek ellenére az új városvezetés a turizmus élénkítéséért felelős nonprofit cég évi negyvenmillió forintos támogatását lecsökkentette hét és fél millióra. A frekventált helyen lévő, több mint kétszáz négyzetméteres Tourinform-irodát, amelyet 2019 elején újítottak fel tízmillióból, egy a sétálóutcától távoli, apró ingatlanba akarták száműzni, hogy a belvárosi ingatlant eladhassák. A polgármester szerint ugyanis a Tourinform-iroda túl értékes városi ingatlanban működik. A polgármester az önkormányzati vagyon kiárusítását azzal indokolja, hogy a beruházásokhoz forrásokra van szüksége a városnak.

A 2019 őszén hatalomra jutott ellenzéki városvezetők közös vonása, hogy rendre a költségvetés állapotára panaszkodnak annak ellenére, hogy jelentős többlettel vették át az adott várost. Nincs ez másként Egerben sem, ahol a rossz pénzügyi helyzetre hivatkozva azonnal hozzáláttak a hitelfelvételhez. Egymilliárdra emelték a folyószámlahitel-keretet, és további félmilliárd forint fejlesztési hitelt kívántak felvenni, ez utóbbit azonban a kormány nem engedélyezte. Eger új vezetésének ugyanis jelentős többlettel, mintegy hárommilliárd forint szabad mozgástérrel adta át a korábbi fideszes irányítás a költségvetést, és a vírus miatti nehéz gazdasági helyzet ellenére jelenleg is mintegy nyolcszázmillió forint nevesített tartaléka van a városnak.

Megszegett ígéretek

Míg a kampányban az ellenzék arról beszélt, hogy több pénz kell városgondozásra, ennek keretét mégis több mint háromszázmillió forinttal csökkentették, ami Oroján Sándor szerint meg is látszik a városon. Főleg télen, amikor néhány centiméternyi hó megbénította a közlekedést, mert a hókotrókat éjszaka alig üzemeltették. Ígéret volt „a propagandára fordított közpénzcsapok elzárása is”, miközben az önkormányzati közmédia finanszírozására még soha nem állt rendelkezésre annyi pénz, mind idén. A fideszes városvezetés alatt, 2018-ban ötvenmillió forintba került a médiacég működtetése, idén majdnem a duplájába, kilencvenmillióba. A kampányban ígéretet tettek rá, hogy a dízelüzemű buszokat elektromosakra cserélik. Ebből sem lett semmi, az önkormányzat végül az elektromos buszok beszerzésére kiírt uniós tenderre nem is pályázott, arra hivatkozva, hogy nem volna meg a szükséges önrész, holott Oroján Sándor szerint a meglévő projekt­pénzek okos felhasználásával és átcsoportosításával némi szakértelemmel sok minden megoldható lenne.

„Bár a kampányban számtalanszor hall­hattuk az akkori városvezetés és a kormány képviselőitől, hogy a futó projektek leállnak majd, ha az egriek ellenzéki városvezetést választanak, már akkor tudható volt, hogy ez csak hangulatkeltés” – írta közleményében a választások után egy hónappal az ellenzéki EVE-frakció. Úgy tűnik azonban, a Fidesz félelme mégsem volt alaptalan.

– A fejlesztési források a város kasszájában parkolnak, így a fejlesztések elmaradnak vagy jelentős késedelemben vannak. Az általuk sokat szidott kormány több alkalommal nyújtott már segítő kezet a városvezetésnek, akár határidő-módosítással, akár ha pluszforrást igényeltek egy projekthez. Mint a déli iparterület beruházásánál, ahol három projektelem meghiúsult, mivel a polgármester határ­időn túl nyújtotta be a kérelmet, így a városnak százharmincmillió forintot kellett visszafizetni. Megvolt a pénz, csak el kellett volna költeni. Annyira hanyagul kezelték az ügyet, hogy még határidő-módosítást sem kezdeményeztek, holott tudtak róla, mert átadás-átvételkor maga a polgármester írta alá az erről rendelkező támogatási szerződés átvételét. Ilyenre Egerben az elmúlt húsz évben nem volt példa. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő kezdeményezésére a szakmai hibából elvesztett forrás a Modern városok program keretén belül, más célokra, de újra rendelkezésre áll – fejtette ki a részleteket Oroján Sándor.

Mirkóczki Ádám szerint a jogszabályok nem teszik lehetővé önkormányzatnak, hogy adományszámlát nyisson, ezért a koronavírus elleni védekezésre szánt pénzadományokat az EVE adományszámlájára kérték. Oroján Sándor elmondta, miközben a többi önkormányzat átlátható, államkincstár által ellen­őrzött módon, önkormányzati számlán gyűjtött adományokat, addig Egerben egy pártegyesületnél gyűlt a pénz, amivel a mai napig nem számoltak el tételesen, minden ígéretük ellenére.

Megbukott az összefogás

Az ellenzéki koalíció épületén az első repedés Mirkóczki Zita alpolgármesteri tisztségéből történő eltávolításával keletkezett. Nem sokkal azután, hogy tavaly júniusban Mirkóczki Ádám kilépett a Jobbikból, közlemény jelent meg az egri önkormányzat honlapján, miszerint Mirkóczki Zita lemondott tisztségéről. Később viszont a polgármester már azt állította, hogy mégsem lemondás történt, hanem ő vonta vissza alpolgármesterének megbízását. A konfliktus odáig fajult, hogy Mirkóczki Zita, Mirkóczki Ádám másod-unokatestvére, az MSZP városi elnöke a szerinte jogtalan menesztése miatt tízmillió forintos kártérítésre perelte be a várost, ám később – valószínűleg valamilyen háttéralkunak köszönhetően – elállt a pertől. Bár az ellenzéki sajtó a konfliktus kapcsán már időközi választásról cikkezett, végül megnyugodtak a kedélyek. A belső viszályt egészen az októberi közgyűlésig tudták a színfalak mögött tartani, ám ezután Komlósi Csaba és Keresztes Zoltán (Momentum) kilépett az ellenzéki frakcióból, amit azzal indokoltak, hogy a polgármester nem vonja be a döntésekbe az ellenzéki pártok képviselőit. Így a 18 fős egri képviselő-testületben az ellenzéki frakció létszáma a polgármesterrel együtt a korábbi tízről nyolc főre csökkent, tehát az ellenzék közgyűlési többsége megszűnt. Kérdés, hogy a járvány­helyzet után a kilépett képviselők hogyan szavaznak majd a testületi üléseken. A testületben jelen van még hat fideszes, egy Mi Hazánk-os és egy független képviselő. Oroján Sándor úgy véli, az MSZP, a DK és a Jobbik képviselői még egy frakcióban ülnek, mert 2022-ig megpróbálják valahogy az együttműködés látszatát fenntartani, de már ők is belátják, hogy az ellenzéki összefogás kudarcot vallott Egerben. Mint ahogy ezt Komlósi Csaba a fent már idézett internetes beszélgetésben el is ismerte, amikor úgy fogalmazott, hogy „Eger országosan az ellenzéki együttműködés legrosszabb példáját mutatja meg, a kísérlet nem sikerült”.

A fentieket nem hagyta szó nélkül Mirkóczki Ádám, keményen visszaszólt egykori szövetségeseinek: „Amíg ellen­zéki oldalról olyanokat hallok, mint az Európai Egyesült Államok vagy az alapjövedelem meg a négynapos munkahét, hogy a genderről ne is beszéljek, ezektől megőrülök. Semmilyen szinten nem tudok azonosulni ilyen célokkal” – jelentette ki egy baloldali hetilapnak. Az interjúban bírálta azokat az ellenzéki polgármestereket, akik „bástyaként szeretnék használni a nem fideszes városokat”, mert amíg azok egyéni céljaik érdekében sok mindent feláldoznak, ő egri polgármesterként csak a város érdekeit nézi, és együttműködik a mindenkori kormányzattal. Arra a kérdésre, miszerint az ellenzék részének tartja-e magát, nemmel felelt, majd hozzátette, Egerben „rengeteget ártottak az ellenzéki pártok az elmúlt egy évben”. Úgy vélekedett, az ellenzéki többség megszűnése a testületben egyedül a Momentum számlájára írható, amely a kilépéssel csak az országos tárgyalási pozícióját akarta javítani. A Momentum szerinte „a legvisszataszítóbb politikai jelenség”, amelyet „nagyképű arrogancia és teljesítménynélküliség” jellemez. Egykori pártját, a Jobbikot sem kímélte, annak a kommunikációját „végtelenül prolinak” nevezte. Mirkóczki Ádám fenti nyilatkozata kiverte a biztosítékot az egri ellenzékiekben. Komlósi Csaba kezdeményezte az EVE elnökségének mielőbbi összehívását, mert a polgármester kijelentései „ellentétesek az egyesület létrehozásának céljaival és szellemiségével”. A képviselő felszólította az EVE önkormányzati frakcióvezetőjét és a frakció tagjait, hogy „vonják le a megfelelő következtetéseket, és gondolják újra a város polgármesterével való további együttműködésüket”. Továbbá felkérte az ellenzéki pártok képviselőit, hogy nyilatkozatban határolódjanak el a polgármestertől. Keresztes Zoltán, a Momentum önkormányzati képviselője közösségi oldalán bejelentette, Mirkóczki Ádám megtagadta az ellenzéki összefogást, amelynek köszönhetően polgármester lett, ezért Komlósi Csabával együtt kezdeményezték visszahívását az Egységben a Városért Egyesület elnökségéből.

A másfél év alatt eredményeket felmutatni képtelen Mirkóczki Ádám könnyen légüres térben találhatja magát, hiszen ahogy Oroján Sándor kérdésünkre kifejtette, minden korábbi szövetségesét és saját frakcióját is elárulta, most pedig helyezkedik a kormánypártok irányába.

– A Fidesz nem az a közösség, ahová az árulók jönnek, hanem az, ahonnan mennek – tette világossá a helyzetet a frakció­vezető.

Eger a választások óta egy helyben topog, és az ellenzéki belviszály kiéleződése csak tovább ront a helyzetén.