Gróf Eszterházy Károly egri püspök 250 évvel ezelőtt merészet álmodott: egyetemet Egerbe. Az iskola megépült, de Mária Terézia császárnő politikai okokból nem engedélyezte az egyetemi rangot, így Eger városában csak líceum működhetett. Egészen július hetedikéig, amikor 250 év után megtört a császári átok és megszületett az Eszterházy Károly Egyetem.

Fotó: Szántó György


Az ünnepélyes esemény hálaadó szentmisével vette kezdetét, az egyetemi épülettel szemközti egri bazilikában. Az ünnepségen megjelent és azon mindvégig részt vett Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége is. A jelenlévők a szentmise után átvonultak a

Líceumhoz, ahol az immár egyetemi kapu előtt Ternyák Csaba érsek áldotta meg az orvosi és teológiai képzés céljából Eszterházy Károly egri püspök által felépíttetett oktatási épületet. 1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban kezdődött el ugyanis a képzés, amelyet az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetbe hozott. 1784-ben a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után, 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul. Itt szerzett népiskolai tanítói oklevelet 1882. május 30-án Gárdonyi Géza is.

– Az egri Eszterházy Károly Egyetem létrejöttével még jobban megerősödhet a korábbi főiskola a hazai pedagógusképzés fellegváraként – mondta az emberi erőforrások minisztere a Líceum udvarán tartott ünnepségen. Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézmény hazánk legnagyobb vidéki alkalmazott tudományok egyeteme, amely Észak-Magyarország egyik legkiterjedtebb hálózati struktúrájával fog rendelkezni és valódi térségi tudásközpont lehet, mivel az egyetem fakultása lett a gyöngyösi, a jászberényi és a sárospataki oktatási intézmény is.

Liptai Kálmán, a főiskola rektora, az egyetemmé válás pillanatától annak ideiglenes vezetője, mivel az új rektort már az egyetem szenátusa választja meg a közeljövőben, emelkedett mondatokkal szólt az egriek kétszázötven éves álmáról, amely most beteljesült azzal, hogy az egykori főiskola, amely a szocializmus évei alatt Ho Si Minh nevét is viselte, egyetemmé válhatott.

– Olyan egyetemet szeretnénk, amely az elesetteknek talál utat, csöndes tehetségeknek varázsol alkotó életet – mondta Liptai Kálmán rektor.

Amint a megnyitón is elhangzott, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2015 őszén tett javaslatot a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadására. Az így létrejött egyetemhez csatlakozik a jászberényi pedagógiai kar is. Az Eszterházy Károly Egyetem egri székhellyel négy campuson fog működni: Egerben, Gyöngyösön, Jászberényben és Sárospatakon. Az egyetemen öt kar kezdi meg működését: az agrártudományi és vidékfejlesztési, a bölcsészettudományi, a gazdaság- és társadalomtudományi, a pedagógiai, valamint a természettudományi kar. Eger tehát végre egyetemi város lett, s mivel az Orbán-kormány határozott ígéretet tett az M3 autópálya és Eger minőségi útkapcsolatának kiépítésére is, a szépen gyarapodó város előtt egyre szélesebb távlatok nyílnak.

Talán a 250 éves várakozás miatt, s talán legalább ennyire az alapító Eszterházy Károly hazaszeretete okán az átalakulásra készülő főiskola vezetése úgy döntött, a professzori kar a sokfelé megszokott talár helyett korszerűsített díszmagyarban jelenik meg az ünnepségen, és ezt követően ez lesz az egri egyetem vezetőségének díszviselete. A szép és méltóságteljes formaruhát Takács Zsuzsa divattervező iparművész tervezte Tari Ilona rektorhelyettes felkérésére. A szakember a régi hagyományokat ötvözte saját elképzeléseivel, így jöttek létre a nem mindennapi, hagyományos, de modern menték, szám szerint tizenhárom. A rektor és a rektorhelyettesek ruhája sötétkék bársonyból készült, óarany zsinórozással, a dékánok és dékánhelyettesek ünneplője pedig karonként eltérő színnel, gyapjúszövetből, színes zsinórdíszítéssel. A ruhákat ékesítő paszományt Tóth János paszományos mester készítette.

– Örülnék, ha a kezdeményezés híre bejárná az egész országot, és más felsőoktatási intézmények vezetői, professzorai, idővel talán maguk a diákok is kedvet kapnának, hogy a kissé varázslóköpenyre emlékeztető, a magyar formavilágtól távoli talárok helyett magyaros díszviseletet csináltassanak maguknak. Jó volt látni a megéledt díszmagyart az ünnepségen, úgy érzem, praktikusan is a helyükre kerültek.

Eger városa egy hatalmas, 250 éves tradíció beteljesítésével mintát mutatott türelemről, az alapítói célok iránti hűségről és merészségről, ahogy a múltat, a jelent és a jövőt a magyar hagyományrendszerbe illesztették. Az esti díszvacsora fénypontja egy különleges színházi előadás volt, amelynek során a 250 éves, eredeti freskókkal ékesített díszteremben a művészek megidézték az alapító püspök s a vele szembeforduló császárnő vitáját, miáltal mintha újrakezdődött volna a negyedszázados történet, ezúttal azonban a szándék nem bicsaklott ki, a szép álom beteljesült.

Szencz Dóra

Fotók: Szántó György

Demokrata, 28. szám, 2016. július 13.