Az alkotmányjogász szerint a kormány által a napokban az Országgyűlésnek benyújtott alkotmánymódosítási javaslat a gyűlöletbeszéd betiltásáról alapvetően elkapkodott és hibás irányba visz el. Szerinte egyedül a módosítási tervezet harmadik bekezdése – amely a faji felsőbbrendűség hangoztatását ítéli el – végiggondolt és illeszkedik azokhoz a nemzetközi egyezményekhez is, amelyeket korábban az ország elfogadott.

A másik két javaslattal a gyűlöletbeszéd és a sajtószabadság korlátozására vonatkozólag Kolláth szerint, csak baj van és számos olyan kritériumot lehetne mondani, ami miatt nem állják meg a helyüket. Ilyen például, hogy a tervezet csak négy esetben, a nemzeti, etnikai, faji és vallási tekintetben beszél gyűlöletbeszéd tilalmáról, politikai, vagy nemi hovatartozás ügyében nem. Ezért az alkotmányjogász szerint a négy elem kiemelése önkényes és rossz üzenet. Vagy a második bekezdésben, a vélemény- és sajtószabadságot korlátoznák gyűlöletkeltés tekintetében, de a gyülekezést már nem. Ráadásul a módosítás azt sem fogalmazza meg sehol, hogy mit ért gyűlöletbeszéd alatt.

Kolláth szerint ha már szándék van a szabályzásra, akkor precízebben kellene tenni azt, ugyanis mint mondta: „az Alkotmány nem egy papír, amit csak úgy módosítgatni lehet”. Ráadásul, még ha lesz is a módosításhoz a parlamentben 257 igen, fennáll az eshetősége, hogy az Alkotmánybíróság (AB) fogja értelmezni az alkotmánymódosítást, az pedig nagy valószínűséggel az Alkotmányra hivatkozva, el fogja utasítani a javaslatot, így válhat az egész ügy önmaga tragikomédiájává. Sőt, a tervezet szerint, szélsőséges esetben még az is elképzelhető lenne, hogy ha valaki egy magánbeszélgetésben elsüt egy vaskosabb zsidó-, vagy cigányviccet, akkor az büntetőjogi következményeket vonna maga után, mert a módosítás tervezetben nincs a gyűlöletkeltésre vonatkozó tárgyi hatály – magyarázta.

Az alkotmánymódosítás ügyében csütörtökön tartanak ötpárti egyeztetést. Az SZDSZ és az MDF korábban leszögezte, hogy nem akarnak véleményt mondani, amíg a kormány részletesen nem ismerteti, milyen szándékai vannak a módosítással. A Fidesz részéről pedig Répássy Róbert nyilatkozta, hogy a javaslatot tipikus szocialista pótcselekvésnek tartja. Ahhoz, hogy a módosítás „átmenjen” és a gyűlöletbeszédnek büntetőjogi következményei legyenek, kétharmados parlamenti többség kell.

A gyűlöletbeszéd ellen egyébként már több törvénytervezet is született, de az AB minden esetben alkotmányellenesnek minősítette a javaslatokat, ezért hatályba már nem léphettek.

(STOP)