„Nekem, ellentétben a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének rettegő tagjaival, nincs testőrségem, jellemzően magam járok mindenhova” – reagált közösségi oldalán a Tisza Párt elnöke arra a szembesítésre, hogy egyik testőre csoportos rablásért ült börtönben. Magyar Péter azzal magyarázkodott, hogy a rendezvényeiket biztosító biztonsági emberek nem rendelkezhetnének a szükséges engedélyekkel, ha büntetett előéletűek lennének.

Hirdetés

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Magyar Péter ezen bejegyzésben ellentmondásba keveredett : még azt is letagadta, hogy testőrsége lenne. A politikus azonban korábban maga dicsekedett ezzel, ráadásul számos fotó is bizonyítja, hogy biztonsági emberek veszik körbe a rendezvényeken. A Mandiner ráadásként még egy önellentmondásra hívta fel a figyelmet: mint fogalmaztak, a baloldal új politikusa vagy nem érti a büntetett előélet fogalmát, vagy hülyének nézi saját híveit.

Magyar Péter nyilatkozatáról a hírportál megkérte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba.

A szakértő a Btk.-ból idézve rámutatott, a testőri munkához a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. Mint írta, ezt a munkát nem végezheti el, nem kaphat rá engedélyt olyan személy, aki büntetett előéletű. Hozzátette: az azonban köztudott, hogy az elítéltek mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és olyan munkát is vállalhat, amelyre a mentesülés előtt nem lett volna lehetősége.

Korábban írtuk

A Büntető törvénykönyv 100. § (1) bekezdésének alpontja szerint mentesül törvényileg szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, illetve szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével

– fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán. Rámutatott: amennyiben bárki a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, és újabb bűncselekményt nem követett el, mostanra bizonyosan büntetlen előéletűnek számít.

A szakember felhívja a figyelmet: a Tisza Párt elnöke azzal próbálta ebben az esetben eltolni magától a felelősséget, hogy a konkrét ügyben megpróbálhatta elfedni a környezetében felbukkanó, személyi védelmet ellátó érintett sötét múltját egy felületes jogtechnikai fordulattal.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.