Egy győztes csata tanulságai

– Mit jelent az incidens? A demokrácia és a jog végét? Diktatúra kiépülését? Vagy egyszerűen csak a brüsszeli elit félelmét?

– A félelmüket. Bele akarják fojtani a szót a szuverenista politikusokba, nehogy meghallgassák az ő meggyőző, klasszikus európai értékekre építve megfogalmazott beszédeiket az uniós polgárok. És nagyon nem szeretnék, ha a szuverenisták még komolyabb politikai szerephez jutnának, mint jutottak eddig. Karanténba akarják zárni őket. Tartanak a vitától, inkább rendőröket küldtek, hogy elnémítsanak bennünket.

– Lehetséges, hogy Emir Kirt, az ügyben érintett, migránshátterű baloldali polgármestert zavarta, hogy a migráció is meghirdetett témája volt a konferenciának?

– Szerintem nem a migrációval volt baja, hanem az önálló gondolkodásunkkal, azzal, hogy nincs szükségünk a progresszív ideológia útmutatásaira, hogy eligazodjunk a világ dolgaiban. A balliberálisok eleve viszolyognak az önálló gondolatoktól, azt pedig végképp utálják, ha valaki beszélni mer, netán kritizálja is őket. Ezt itt mindennapi tapasztalatom Brüsszelben.

– Karantén… Megfenyegették a hoteleket, de a büfét biztosító céget és egy érintett taxivállalkozást is. Brüsszelben már az élet minden területén igyekeznek elszigetelni a szuverenistákat?

– Én is csodálkoztam ezen. A konferencia kapcsán arra számítottam, hogy csak velünk foglalkoznak majd, azaz Emir Kir egyszerűen szól a rendőröknek, hogy vessenek véget a tanácskozásnak, és kész. De nem! Előre tudták, hogy melyik cég szolgálná fel a kávét és az ételt, kik lehetnek azok a taxisok, akik fuvaroznának bennünket és így tovább. Megvoltak az információik, és idejekorán meg is fenyegették őket. Aztán amikor látták, hogy nem ijedünk meg, és nem tudnak szétkergetni bennünket, mint a birkákat, akkor le akarták kapcsolni az áramot a konferencia helyszínén. Gyerekes.

– Orbán Viktor úgy fogalmazott, mindennapi elnyomásban élnek a nyugati társadalmak. És hogy átalakult az ottani emberek életének szövete.

– A média jár élen az átalakításban. Nemcsak agitál az új ideológiák mellett, de mindent megtesz a másként gondolkodók ellen. Gúnyolja, karikírozza őket, rájuk süti a homofóbia, az antiszemitizmus, a rasszizmus, a maradiság bélyegét, aztán ezekkel a vádakkal indokolja meg, hogy miért is kell megvonni a szuverenistáktól a szólás szabadságát. Ma ott tart a Nyugat, hogy az emberek nem mernek véleményt nyilvánítani nemhogy nagyobb, de kisebb ügyekben sem. Félnek, hogy kirúgják őket az állásukból. És ez elég gyakran meg is esik. Főként az iskolák tanári karában vagy az egyetemek oktatói körében, merthogy ezekben az intézményekben nevelődnek a jövő generációi.

– A XX. század diktatúráiban is ajánlatos volt csendben maradni. Visszafelé forog az idő kereke?

– A lényeg ugyanaz, de a szisztéma változott. Most folyton azt halljuk Brüsszeltől, hogy szabadok vagytok, oda mentek ahová akartok, teljes körű jogaitok vannak, olyannyira, hogy nemcsak nevet, de még nemet is válthattok… Ezt darálják az óvodákban, az iskolákban, az egyetemeken, valamint a médiában is, éjjel és nappal. Az ideológiában, azaz a kultúra és az értékrend átalakításában azonban nincs pardon.

– Azért éppen Brüsszelben nyilvánult meg ilyen egyértelműen a progresszív erők agressziója, mert közvetlenül a hátuk mögött érezhették az Európai Bizottságot?

– Gondolom, igen. Szerintem más városokban mindez nem történhetett volna meg ennyire nyíltan. Londonban vagy Párizsban jobban ügyelnének a látszatra. Brüsszelben viszont simán átléptek a demokratikus elveken, az európai alapértékeken. Ez a túlzott nyíltság vezetett oda, hogy a belga miniszterelnök, sőt néhány baloldali politikus is kénytelen volt kritizálni Emir Kir túl vehemensre sikerült akcióját, amelyben ő szerintem csak stróman volt. A miniszterelnök persze kényszerpályára került, nemigen mondhatott már mást, miután a brit kormányfő nem sokkal előtte elítélte a brüsszeli hatóságok fellépését.

– Ami történt, az egy új uniós korszak, vagyis az erőszak korszakának startköve lehet?

– Ez tőlünk függ. Ha hagyjuk, az lesz. Csakhogy győztünk, megtartottuk a konferenciát, elhangzottak a beszédek, megmutattuk, hogy ránk jöhetnek, de nem hátrálunk meg. Láthatja a világ, hogy lehet és kell is küzdeni ellenük. Világos, hogy azért engedtek végül, mert féltek, ha továbbra is harcra kényszerítenek bennünket, akkor igazán nagy problémát okozhatunk nekik.

– Tízes skálán mérve mennyire voltak agresszívak a rendőrök? Úgy tudjuk, végül sorfalat álltak a konferencia épülete előtt, bárki távozhatott, de bejönni nem lehetett. Egy francia meghívott kívül is rekedt…

– Igen, de nem történt komolyabb atrocitás. Kimentem a rendőrökhöz, beszéltem velük, azt mondták, kénytelenek fellépni, mert ez Emir Kir parancsa. Egyébként több rendőr gesztusain is érezni lehetett, hogy utálják a polgármestert, nem akarnak itt lenni, és inkább velünk értenek egyet, mondhatnám, a mi oldalunkon állnak.

– Brüsszel koncentrálná az erőszakszervezeteket, az európai ügyészség mellett például európai rendőrséget is akar, amely főként az ideológiai vonalat felügyelné…

– Rendőrség? Általában véve ott tart az uniós elit, hogy pozitív benyomást szeretne tenni. Megértőnek, empatikusnak, filantrópnak mutatja magát, aki mindenkinek csupa jót akar, aki szolidáris a migránsokkal és a különféle kisebbségekkel. Úgy festenek, mintha ájtatos kispapok volnának. De ha a szuverenisták megerősödnek, akkor ez az elit keményíteni fog, nem ódzkodva a nyílt fellépéstől sem.

– Ez egyelőre csak a központra, azaz Brüsszelre igaz?

– Francia barátaimmal beszélgettünk arról, hogy mennyire előretört Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés. Megnyerheti a választásokat, sőt az elnökválasztást is. Csakhogy a globalista hatalom nem válogat majd az eszközökben, hogy megakadályozza. Ez a barátaim véleménye.

– Színre lépett Brüsszelben a szélsőbaloldali Antifa is a konferencia ellen. Magánhadseregként veti be őket a baloldal?

– A mozgalom két ága közül a gyengébbik képviseltette magát. Az a módszerük, hogy felhívásokat adnak közre az újságokban arról, hol tüntetnek majd a jobboldali erők ellen. Kérik, hogy az aktivistáik ne engedjék szóhoz jutni, konferenciázni a szuverenistákat. Olvassa a lapot a kibérelt terem tulajdonosa is… Figyelmezteti őt a polgármesteri hivatal embere meg egy-egy rendőri vezető, hogy rombolás, cirkusz, verekedés várható… Erre a tulajdonos lemond mindent.

– Rafinált trükk, és majdnem hatásos is…

– Láttam őket a NatCon helyszínén, olyan gyengék voltak, hogy három-négy rendőr meg a barátaim simán feltarthatták volna őket, ha támadnak.

– Milyen hatással lehet a botrány a közelgő EP-választásra?

– Az igaz, hogy a közvélemény meghökkent a történtek miatt, ám más, komoly problémák is gyötrik Európát, elvileg tehát el is veszhetne a botrány üzenete. De mi nem engedjük. Az MCC kampányt kezdett Brüsszelben a szólásszabadság megvédésére, keresünk és találunk is majd hozzá partnereket, nem hagyjuk, hogy a feledés homályába vesszen mindaz, ami a múlt héten történt. Egész évben beszélni fogunk róla. Biztos vagyok benne, hogy ez egy próba volt arra nézve, milyen provokációkkal lehet majd megzavarni, meggyengíteni a soros magyar EU-elnökséget.

– Mi kelt félelmet a brüsszeli adminisztrációban?

– Eleve meg akarják akadályozni. Tudják, hogy a magyarok konzervatív értékek szerint élik az életüket, és Brüsszel attól retteg, hogy az elnökségen keresztül felrázza, sőt meg is győzi ez a minta a már ideológiailag megdolgozottnak vélt nyugati társadalmakat. Félnek Orbán Viktor politikai karakterétől is, mert ez az elnökségben még inkább láthatóvá tenné, mekkora a kontraszt egy komoly kormányfő és közöttük.

– Az MCC-nek milyen új feladatokat ad a botrány?

– A szólásszabadság-kampányunkról már beszéltem. Egyébként továbbra is publikáljuk a kutatásainkat, előadásokat tartunk, és lesz egy konzervatív hálózatunk is. Komoly szerepet viszünk az európai gazdák érdekében vívott harcban, összehozzuk a gazdaképviseleteket, adatokkal, információkkal, jogszabályok értelmezésével segítjük őket. Nagy a hírünk, erre büszke vagyok. Az itteni média ha nem is barátilag, de sokat foglalkozik velünk. Egyébként egy szavazáson bekerültünk Európa tíz legjobb agytrösztje közé.

– Fenyegeti valaki az MCC brüsszeli irodáját?

– A sajtótámadásokat megszoktuk. Konkrét, fizikai fenyegetést nem kaptunk, de mindenre felkészültünk.