Egy kisbolt megtartó ereje

Rábasebes apró zsákfalu a Kisalföld déli peremén, Győr-Moson-Sopron vármegye egyik legkisebbje, mindössze öt utcával. Ha az idegen a falu központjába ér, általában a helyi kocsmában érdeklődik, mit hol talál. Ám Rábasebesen jó ideje már kocsma sem üzemel, így a kisboltban kérünk útbaigazítást, a falu egyetlen szolgáltatóegységében. A bolt egyik tulajdonosa dr. Gasztonyi Zoltán polgármester, aki 2019 óta irányítja Rábasebest. Tőle tudjuk meg, hogy az 1961-es népszámláskor még majdnem négyszázan lakták a települést, ezután indult csökkenésnek a lakosságszám és érte el a mélypontot egy évtizeddel ezelőtt, amikor már alig ötvenen éltek itt. A Magyar Falu Program fejlesztéseinek köszönhetően azonban az elmúlt években a település újra gyarapodni kezdett, bizonyítva azt is, hogy működhet a program egyik fő célja.

Összefogás a kisboltért

Rábesebesen nincs sem bölcsőde, sem óvoda, miután csupán egyetlen óvodáskorú gyermek él itt.

– A fő problémánk nem is az, hogy ne telepednének itt le szívesen a fiatalok, hanem az, hogy egyelőre nincs eladó ház. Sok a lakó nélküli ingatlan, amelyet nem gondoz a tulajdonosa, de nem is hajlandó eladni – vázolja a helyzetet a polgármester.

A háromtagú képviselő-testület célul tűzte ki, hogy minél vonzóbbá tegyék Rábasebest a fiatalok számára. Az első lépések egyikeként elhatározták, hogy a falura vezető repedezett, kátyús út új burkolatot kap, hiszen a falu a maga járhatatlan bekötőútjával gyakorlatilag el volt zárva a külvilágtól. A polgármester elmondja, még a felújítás előtt jöttek volna a településre holland befektetők idősek otthonát nyitni, de a rossz infrastruktúra miatt visszamondták a beruházást. Az út nyolcvanmillió forintból újult meg, és ez már csak azért is égető szükséglet volt, mert a koronavírus-járvány kezdetén bezárt a kisbolt, így már egy kiló kenyérért is el kellett hagyni a falut. A helyiek a hét kilométerre lévő szomszédos település kisboltjában vagy Csornán tudtak vásárolni, a huszonöt kilométerre található multinál.

2023. július elseje így piros betűs ünnepként vonult be Rábasebes történetébe. Ekkor nyitott ki újra a falu kisboltja, ami elhozhatja a település új virágkorát. Az üzlet és a vele egybenyíló közösségi helyiség nem jött volna létre a Magyar Falu Program és négy tősgyökeres sebesi összefogása nélkül, akik nem akarták, hogy az üresen álló épület és a kocsma az enyészeté legyen. A kisbolt az utóbbi évtizedben már csak formailag működött, a meglehetősen szűkös kínálatból is csak az előre leadott rendeléseket teljesítették. A beszakadt tetejű épület ekkorra már nagyon rossz állapotban volt, ám az önkormányzat pénz hiányában nem tudta megvenni. A polgármester három lokálpatrióta vállalkozóval együtt döntött úgy, hogy megmentik a falu kisközértjét. Zárt körű részvénytársaságot alapítottak és magánvagyonukból hatmillió forintot áldozva megvásárolták az ingatlant, majd a tizenkétmillió forintost önrészt hozzátéve sikeresen pályáztak a Magyar Falu Program kistelepülési üzleteknek szóló támogatásához. Hatvanmillió forintot nyertek el.

Közösségépítés ingatlanokkal

Dobos Gyula szívügyének tekintette a nagyszülei, majd a szülei által üzemeltetett kisbolt sorsát.

– Az ÁFÉSZ tulajdonában lévő boltot a szüleim a nyolcvanas évekig működtették, majd egy házaspár vette meg, de már idősek, és négy éve felhagytak a vállalkozással. A részvénytársaságot nem azért alapítottuk, hogy üzleti vállalkozást hozzunk létre és nyereséget termeljünk. Jelenleg azon dolgozunk, hogyan tudnánk nullszaldóssá tenni a most még ráfizetéses boltot. De nekünk mindennél fontosabb, hogy a bolt segítségével megmaradjon a falu – fejti ki.

A felújított bolt és a kocsmából átalakított közösségi ház július elsején nyitott újra. A bolt egyelőre csak hétköznap van nyitva, reggel nyolctól tíz óráig, majd este héttől kilencig. Mint megtudtuk, reggel sem elsősorban vásárolni jönnek a helyiek, hanem inkább csak beszélgetni. Az időseknek eddig nagy segítséget jelentett a bevásárláshoz az önkormányzati falubusz, illetve a mozgóárus, akinél friss pékárut lehet venni. Szeptembertől már a boltban is árulnak kenyeret és tejterméket. A polgármester megjegyzi, még sok mindent olcsóbban tudnak adni, mint a környező települések boltjai, amelyek profitorientáltak; ők egyelőre elégedettek, ha nullszaldóra kijönnek.

Dibák Olivér még emlékszik rá, hogy gyermekkorában legalább ötszázan laktak a településen, akkor még iskola is működött. Arról kezd mesélni, hogy a boltban iparcikkeket is lehetett vásárolni, de sajnos ahogy fogyott a lakosság, úgy csökkent a választék is. Örül a bolt újranyitásának, nem kell feltétlenül autóba ülnie, ha szüksége van valamire.

Bíró Mónika alpolgármester elmondja, a felújított bolt és közösségi tér újra a falu lelke és megtartó ereje lett, az egyetlen találkozóhely, ahol az itt lakók és a vissza-visszalátogató elszármazottak össze tudnak gyűlni. Rábasebesen többségben vannak azok a házak, amelyek a településről elszármazottak tulajdonában vannak, mint azok, amelyekben életvitel-szerűen itt laknak. Sokuknak Győrben van a munkahelyük és az állandó lakcímük is, Rábasebesre csak hétvégenként látogatnak, ilyenkor megtöbbszöröződik az itt tartózkodók száma.

Ez adta az újabb ötletet a következő pályázathoz, ezúttal önkormányzati vendégház megépítésére, ilyen korábban soha nem volt Rábasebesen. A falu közepén álló, múlt század elején épült romos parasztházat és gazos udvarát harminc éve árulták tulajdonosai, hiába. Ha nincs a Magyar Falu Program harmincegymillió forintos pályázati lehetősége, akkor bizonyára még mindig ott éktelenkedne. A két hálószobát, konyhát, étkezőt és két vizesblokkot magában foglaló felújított ház jó szolgálatot tesz az ide látogató rokonoknak, akik máshol nem tudnának megszállni. A vendégház parkosítására külön kellett pályázni, szintén a Magyar Falu Programnál.

Felébredt a téli álomból

A Magyar Falu Program támogatásából épült meg az a járdaszakasz is, amely a kastélyt köti össze a faluval. A kastélyig tett sétánk során a polgármester arról beszél, milyen nehéz volt a hat tulajdonostól megszerezni azt a telket, ahol az új játszótér felépült. Csak a romos épületek lebontása tizennégymillió forintba került.

– Ha van eladó ház, már pár millió forintért is hozzá lehet jutni egyhez. Sajnos a legtöbben csak azért vesznek itt ingatlant, mert olcsó, viszont a felújítással már nem foglalkoznak. Van például egy Bécsben élő tulajdonos, akivel folyamatosan harcban állunk. Ő nemhogy nem él itt, de még nem is látta a házat, amit vásárolt. Az ingatlanát felveri a gaz, és sajnos nem tudjuk rávenni, hogy tartsa rendben – mondja a polgármester, miközben az 1905-ben épült Széchenyi-kastélyt mutatja. A kastélyt harminc évvel ezelőtt felújították, de a sűrű tulajdonosváltások miatt kihasználatlan maradt. Jelenleg egy pesti cég a tulajdonosa, amely befektetési célból vásárolta meg tíz évvel ezelőtt, de nem működteti. A háromhektáros területen elterülő kastély és parkja elhanyagolt állapotban van, és éles kontrasztot képez a felújított faluképpel. A polgármestert láthatóan nagyon foglalkoztatja, hogyan lehetne ezt is megmenteni.

Bíró Mónika szerint a település négy évvel ezelőtt halálra volt ítélve, most pedig mindenki arról beszél, hogy a környéken sehol, egyetlen faluban sem történtek ilyen volumenű fejlesztések. A következő önkormányzati ciklus feladata, hogy a megvalósult beruházásokat élettel töltsék meg, hogy minél vonzóbbá tegyék a települést. Ahogy egy helyi fogalmazott, a falu évtizedeken át csak a téli álmát aludta. Egy kilencvenkilenc éves férfi így ragadta meg a múlt és a jelen kontrasztját: „Rábasebesen ötven éve nem történt semmi, egy ideje már én is csak azt vártam, mikor szólít magához a Jóisten. Most azonban szeretnék újra fiatal lenni, hogy láthassam a falu fejlődését…”