Korrupció, hálapénz, mutyi… valóban ez vezetett volna Magyarország első magánkórházának a bezárásához? Ezt állítja ugyanis Kovács Gábor, az index.hu-nak nyilatkozó milliárdos bankár, műgyűjtő és kórháztulajdonos. A Demokrata annak járt utána, hogy mi állhat a Telki kórház bezárásának hátterében.

„Ez a betegellátás tekintetében azt jelenti, hogy az eddig leginkább keresett szolgáltatások – a képalkotó diagnosztika, a 32 felnőtt és 17 gyermekszakrendelés mellett a jövőben ezen a helyszínen végezzük majd az általános endoszkópos vizsgálatokat és a sebészeti kisműtéteket is” – ez a szűkszavú közlemény néhány napja olvasható a Telki magánkórház honlapján, ahonnan azt is megtudhatjuk, hogy a Telki kórház épületét eladták, így azokat a beavatkozásokat, műtéteket és szüléseket, amelyek kórházi hátteret és 24 órás, folyamatos működést igényelnek, a jövőben nem áll módjukban elvégezni.

A hír gyorsan terjedt, bár a település polgármestere is csak napokkal később értesült a község legnagyobb munkáltatójának megszűnéséről. Telki lakói közül többen dolgoztak az intézményben, most karbantartók, takarítók, könyvelők, adminisztrátorok, konyhai személyzet, fuvarozók, kertészek kerülhetnek utcára.

A csoportos létszámleépítés bejelentése megdöbbentette Telki lakóit. Deltai Károly polgármester a Demokratának elmondta, nem örül a hírnek, mert a dolgozók átvétele pillanatnyilag bizonytalan. Emellett Telki lakóinak a kórház különböző kedvezményeket adott, és voltak nagyívű tervek is, például sérült sportolók rehabilitálására, amelyre korábban a kórház is nyitott volt.

A helyi építési szabályzat szerint a vevőnek viszonylag szűk a mozgástere: csak olyan tevékenységet folytathat a jövőben, ami az egészségpiachoz köthető. Lehet a kórház épületében rehabilitációs intézet, idősek otthona, vagy akár egy új kórház is, ezért a hirtelen jött bejelentés döbbenete után Deltai Károly ma már bizakodó.

– Ahol bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik – vallja. A kórház közelében levő gyógyszertár vezetője, Borotsekné dr. Egri Ágnes gyógyszertárvezető nem lepődött meg a hír hallatán, mert szerinte már egy jó ideje tudni lehetett, hogy a kórház veszteséges: több garnitúra váltotta egymást, gyakran változott a vezetőség. Újak jöttek, új tervekkel, azután valahogy mindig alábbhagyott a lelkesedés. A gyógyszertárnak a kórház nem hozott hasznot, mert a kórháznak saját gyógyszertára volt. – Tőlünk szinte csak vényre készítendő gyógyszereket rendeltek, amiket ők maguk nem tudtak elkészíteni. Ez forgalmat generált ugyan, de nyereséget nem hozott.

A vényre készítendő szerek olcsó, munkaigényes termékek, magyarázza a gyógyszerész, aki egyedül szakmai szempontból sajnálja, hogy bezár a kórház, mert gyógyszerészként nagyobb kihívást jelentett egy fekvőbeteg-intézményt kiszolgálni, mint egy falusi patikát üzemeltetni.

A Demokrata megkereste a Telki kórház vezetését, de a marketingigazgató kapacitáshiányra és az épület gyors kiürítésére való hivatkozással nem tudta a Demokratának megszervezni az interjút, de még azt sem engedte meg, hogy a kórházban fényképeket készíthessünk.

Szerettük volna megtudni a kórház bezárásának okait, feltárni a körülményeit, de a tulajdonos álláspontját csak a baloldali sajtóból tudhattuk meg. Miközben a Demokrata munkatársát még a kapun sem engedték be, a kft. tulajdonosa, Kovács Gábor üzletember (bankár és műgyűjtő, a Kogart galéria tulajdonosa) az index.hu-nak hosszú interjút adott, aminek a kicsengése az, ami a címe: a magyar egészségügyben mindenkinek az az érdeke, hogy mutyi legyen, a Telki kórház pedig belefulladt a hálapénz mocsarába…

„A hazai egészségügy torz viszonyai között a Telki kórház nem bírta a versenyt a hálapénzre és korrupcióra épülő állami kórházakkal” – állítja az index.hu, amelynek forrásai szerint ez volt a fő oka annak, hogy 15 év után be kell zárni és el kell adni Magyarország első magánkórházát…

Itt álljunk meg egy pillanatra. A Telki Kórház Kft. 15 éve veszteséges. 2011-ben az üzemi eredménye mínusz 313,3 millió forint, adózás előtti eredménye mínusz 384,6 millió forint volt. 2012-ben a vesztesége tovább nőtt, üzemi eredménye mínusz 410,3 millió forintra, adózás előtti vesztesége pedig 486,2 millió forintra rúgott.

A Telki Kórház a számok tükrében látványosan csődbe ment. A tulajdonos végül úgy döntött, hogy nem költ rá többet, eladja az épületet és megszünteti a fekvőbeteg-ellátási tevékenységet Telkiben.

A kórháztulajdonos Kovács Gábor a 15. leggazdagabb magyar, vagyona becslések szerint 40 milliárd forint. Dolgozott a Magyar Nemzeti Bank devizafőosztályán, az amerikai Citybank budapesti leányvállalatánál, a kilencvenes évektől Londonban. 1989-ben alapította a Bankár Holdingot, amely a Telki Kórház Kft. tulajdonosa. 1998-ban alapította a Telki kórházat, majd 2004-ben megnyitotta a Kogart Házat az Andrássy úton.

A kórház bezárásával most 63 munkahely szűnik meg. Kihasználtsága alacsony volt, 50 ezer beteget láttak el 15 év alatt a százágyas kórházban. Ez azt jelenti, hogy ha minden egyes beteg öt napot tölt a kórházban, a kihasználtság 62 százalékos, de ha csak két napot, akkor a kórház a teljes kapacitása negyedét tudta csak kihasználni. Ennek okai a magas árakban és a kereslet hiányában keresendők.

Ám a kórház vezetése a saját kudarcát a korrupcióval, az állami mutyival magyarázza, az index.hu pedig azzal érvel, hogy a hálapénz mocsarában nem lehet a felszínen maradni. Csakhogy paradox módon a Telki Kórházban dolgozó orvosok zöme főállásban valamelyik állami kórházban dolgozik. Vajon a főállásban állami intézményben dolgozó, a Telki Kórháznak is szolgáltató orvosok soha nem fogadtak el állami kórházban a betegeiktől hálapénzt? Az interjú elmaradt, így erre a kérdésre sem kaptunk választ.

A másik ok, hogy a Telki Kórház árszínvonala láthatóan nem koherens a magyar piaccal. Alapvető közgazdasági összefüggés, hogy az árakat mindig a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Ha az állami ellátás nem lenne kielégítő, megfelelő árak mellett ez a helyzet óriási keresletet generálna egy magánkórház szolgáltatásai iránt. De nem ez történt.

A Telki Kórház tarifája még olvasható a cég honlapján. Az árak tájékoztató jellegűek, és nem tartalmazzák a beavatkozásokhoz felhasznált gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költségeit. Eszerint egy antireflux műtét ára 250 ezer forint, egy emlőműtété 595 ezer és 750 ezer forint között, egy vastagbélműtét 410 ezer és 750 ezer forint között, egy altatásban végzett garatmandula-műtét 220 ezer forint, egy gyomortükrözés 39 ezer és 60 ezer forint között, a nőgyógyászati laparoszkópos beavatkozások ára pedig 400 ezer és 450 ezer forint között alakult. Egy komplikált nőgyógyászati műtét pedig akár 1 millió 800 ezer forintba is kerülhetett. A gerincsérveket 410 ezer forintért műtötték meg, egy benőtt köröm ellátásáért 45 ezer forintot kértek… Egy természetes úton történő szülés tarifája 390 ezer forintnál kezdődött, császármetszéssel 480 ezer forinttól volt igénybe vehető. Az ápolás díja 48 ezer 750 forint, a betegszobák árai tízezer és 48 ezer forint között, a plusz ápolás harmincezer forintba került naponta.

Vajon kikre, milyen betegekre számítottak? A Telki Kórház leginkább egy nagyon jó luxushotelre hasonlított. A betegszoba olyan volt, akár egy négycsillagos wellness-szálló hotelszobája: szép, tiszta, hangulatos. Az étterem is fényűzően berendezett, a konyha kitűnő, és volt külön kávézó is: mintha nem is kórházban, hanem egy igazi luxushotelben készültek volna a kórház honlapján közzétett képek. A folyosókon a falakat festmények díszítették, az épület modern, hatalmas parkjával és festői környezetével valóban mesés, idilli hely a gyógyulásra.

A honlap csábító, de a puding próbája az evés. Aki megkóstolta és elégedetten távozott, mindenkinek szívből ajánlotta. Több beteg szerint élményszámba ment a Telki Kórházban töltött idő. Kedves volt a személyzet, kiváló szaktudásról adtak számot az orvosok. Jól szervezett gyógyító munka folyt, szakszerű betegtájékoztatással. Ám aki megkóstolta és nem ízlett, óva intette a hasonló helyzetben lévő sorstársait. Az internet korában könnyebb tájékozódni, az orvosválasztás ugyanis bizalmi kérdés. Ez különösen a nagy kockázatú műtétekre igaz. Sokan gondolták, hogy ha fizetnek érte, ha ilyen drága, az csak nagyon jó lehet. Néhányan közülük keserűen csalódtak.

Nem volt elégedett az a Demokratának nyilatkozó kismama sem, akinek oxigénhiányos lett a gyermeke, mert amikor komplikáció lépett fel, és az egyik orvos császármetszést javasolt, azt közölték, hogy nincs szabad műtő.

– Az idő előrehaladtával az orvosok tehetetlensége, tanácstalansága láttán elfogott a halálfélelem. Szerteszét szakadt mindenem, mire keserves kínok közt, vákuum segítségével megszületett a kislányom. Utólag azt mondom, még akkor is jobban járok, ha az otthonszülést választom, mert ha komplikáció merül fel, azonnal bevisz a mentő a legközelebbi kórházba, és időben megműtenek. Félmillió forintba került ez a történet. Azt gondolom, ennyi pénzért bármelyik kórházban a lehető legjobb, leggondosabb ellátást kaptam volna, egyágyas szobával, és nem kellett volna évekig rehabilitáltatni, kezeltetni a kislányomat. A rehabilitációra az oxigénhiány miatt volt szükség, ezúton is köszönet Dévény Annának, illetve az általa kifejlesztett módszernek, aminek köszönhetően meggyógyult a gyerek – mondta a Demokratának a Telkiben keserű tapasztalatokat szerzett olvasónk.

A Telki Kórház ugyan viszonylag jó helyen áll, de egy ideje már nincs a legjobbak között a betegszoba.hu internetes kórházértékelőjében, amely kizárólag a betegek tapasztalatai és értékelései alapján pontoz. A Telki Kórház 7,37 pontot kapott a tízes skálán. Messze megelőzi a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat (5,30 pont), számos megyei kórházat, például a Pest megyei Flór Ferenc Kórházat (4,89), de az Uzsoki Utcai Kórházhoz képest már lemarad (Uzsoki 8,41), és meg sem közelíti a Semmelweis II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika pontszámát, amely a maximális 10 ponttal vezeti a versenyt. Ez pedig rossz hír lehetett a szülésre is specializálódott magánkórháznak.

A Telki Kórházat ezen túl is számos fővárosi intézmény megelőzi: a Honvédkórház (8,42), az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (8,89), a Budapesti Szent Ferenc Kórház (9,72), vagy az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, amely 9,10 pontot kapott. A kórházak ranglistáját az elégedett és elégedetlen betegek állítják fel. Ez színtisztán minőségi kérdés. Ha jobb ellátást kap a beteg egy állami intézményben, miért fizetne súlyos százezreket, netán közel egymilliót egy magánkórháznak?

A Telki Kórház bezárása azt bizonyítja, hogy az elmúlt években mégiscsak történt valami a sokat szidott állami egészségügyben: az egyre jobban szervezett állami intézmények javuló színvonalával a magánkórház már nem bírta tovább a versenyt. A magyar betegek ma már tudják, hogy az egészségügyi ellátás színvonalát nem elsősorban a hotelszerű szolgáltatások vagy a konyha minősége, hanem az összeszokott orvosi teamek szaktudása és cselekvőképessége határozza meg.

Hernádi Zsuzsa