Egy még politikusabb Soros

Terjedelmes cikkben számolt be róla a Wall Street Journal (WSJ) a napokban, hogy a magyar származású milliárdos spekuláns, Soros György átadja 25 milliárd dolláros birodalma irányítását második legfiatalabb gyerekének, Alex Sorosnak.

Az 1930-as születésű Sorosnak öt gyereke van; az Annaliese Witschakkal kötött első házasságából született Robert (1963), Andrea (1965) és Jonathan (1970), a második, Susan Weberrel kötött házasságából pedig Alex (1985) és Gregory James (1988).

Alex Soros először a WSJ-nek beszélt a terveiről, a cikk szerint egyetért az apja által képviselt liberális értékekkel, és olyan ügyeket is felkarol, mint a szavazati jog és az abortuszhoz való jog vagy éppen a gender. Legnagyobb figyelmet az a mondata kapta, hogy „sokkal politikusabb,” mint az apja, ami a Soros-hálózat politikai aktivitását nézve valóban súlyos kijelentés.

A Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) a cikk szerint évente mintegy másfél milliárd dollárt juttat különböző emberi jogi vagy a „demokráciát támogató” csoportoknak világszerte, a Democracy nevű PAC – politikai akcióbizottság, vagyis olyan szervezet az Egyesült Államokban, amely kampányfinanszírozásra jött létre – pedig liberális amerikai kerületi ügyészek és más tisztségviselők kampányait támogatja. Az amerikai jobboldali sajtó jó néhányszor számolt be arról, hogy Soros a helyi kampányokhoz képest óriási összegekkel áll be egy-egy olyan jelölt mögé, aki például liberalizálná a droghasználatot, vagy kevésbé szigorúan lépne fel a bűnözőkkel szemben.

Fia is aktívan tartja a kapcsolatot a családja által támogatott baloldali politikusokkal, nemrég találkozott a Biden-kormányzat tisztségviselőivel és külföldi vezetőkkel is. Régiónkban is jelen van, a közösségi média tanúsága szerint Edi Rama albán miniszterelnökhöz már-már hazajár Tiranába.

Alex elmondta, aggasztja a kilátás, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, ez pedig a WSJ szerint arra utal, hogy a Soros-birodalom komoly pénzekkel akar beszállni a 2024-es elnökválasztási versenybe. „Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk” – mondta ifjabb Soros.

Valószínűtlen örökös

A WSJ szerint egyébként eddig sokan kételkedtek benne, hogy a most 92 éves Soros György még életében kiadja a kezéből a vezetést. Ő maga pedig egyenesen úgy fogalmazott, elvi okokból nem akarta, hogy az alapítványt valamelyik gyereke vegye át, szerinte ugyanis olyasvalakinek kell majd irányítania, aki egészen biztosan a legalkalmasabb a fel­adatra.

E kijelentése ellenére mégiscsak azt tippelgette a környezete, melyik gyereke kapja majd meg az alapítvány vezetését, és az 52 éves Jonathan tűnt a befutónak. A pénzügyi végzettséggel is rendelkező jogász egy ideig dolgozott az alapítványnál, a lap szerint nehéz időkben stabilizálta a fedezeti alapot (hedge fund), később azonban volt köztük nézeteltérés két magas rangú vezető kiválasztásának kérdésében. Jonathan úgy érezte, aláásták a döntéseit, apja pedig úgy, hogy megkérdőjelezték az autoritását. A családi béke érdekében Jonathan elhagyta a céget, ezt pedig apja később úgy kommentálta, hogy miután nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos kérdésekben nem találják meg a közös hangot, fia inkább a saját lábára akart állni.

A Soros Györgyöt számos külföldi tárgyalásán helyettesítő – ne feledjük, „sokkal politikusabb” – Alex ezzel szemben apja szerint „kiérdemelte” a bizalmát.

A WSJ felidézte, hogy tavaly decemberben az OSF igazgatótanácsa Alexet választotta elnökévé, apja helyére. Ő irányítja elnökként a Democracy PAC-et is, és ő az egyetlen családtag a Soros Fund Management befektetési bizottságában, amely az alapítvány és a család pénzét kezelő céget felügyeli. A lapnak nyilatkozó egyik szóvivő szerint a 25 milliárd dolláros alap nagy részét az elkövetkező években az OSF-be irányítják. Körülbelül 125 millió dollárt különítettek el a PAC számára.

A Wall Street Journal és más amerikai sajtótermékek beszámolóiból egyaránt kitűnik, hogy nagy figyelmet szentelnek ifjabb Soros személyiségének, magánéletének, hosszú cikkekben teszik emberközelivé. Gyerekkorában Alex introvertált volt, túlsúlyos, és egyenesen kellemetlenül érezte magát a családja gazdagsága miatt. Tinédzserként gyakran testőrök kísérték, amikor külföldre utazott, és a Soros név „nemkívánatos figyelmet keltett”. A WSJ szerint a zene és a sport segítségével igyekezett beilleszkedni, ő maga úgy fogalmazott, normális akart lenni. Apjával akkor vált közelibbé a viszonya, amikor anyja 2004-ben beadta a válókeresetet. Ekkor Alex elsőéves volt a New York-i Egyetemen. Visszaemlékezése szerint idősebb Soros innentől komolyabban vette apai feladatait. Alex egyébként később történelemből szerzett PhD-t a Berkeley Egyetemen.

A pénzügyek ekkor még nem igazán érdekelték Alexet, a futball iránt pedig apja érdeklődését nem tudta felkelteni. Azért akadt közös téma, egyik barátja szerint rengeteget beszélgettek filozófiáról és politikáról. A cikkekből kiderül az is, hogy szereti a hiphopot, a New York Jets amerikaifutball-csapatnak szurkol, és korábban nem politikai megnyilatkozásaival, hanem playboy életmódjával hívta fel magára a figyelmet. A Business Insider portréja szerint amikor először foglalkozott vele érdemben a sajtó, főleg arról szóltak a hírek, milyen partikról posztolt a közösségi oldalain. Magánélete találgatások tárgya. Többször mutatkozott együtt vagy randevúzott nőkkel, jellemzően modellekkel, de a sajtóban rendszeresen élettársaként emlegetik a divattervező Maxwell Os­borne-t – a rasztahajú, fekete férfi közös fotója Alex Sorossal magyar médiában is jól ismert –, bár nem állította egyikük sem, hogy ez így volna.

A WSJ a vezetési stílusával is foglalkozott, a lap szerint Alexnél mindig van jegyzetfüzet, és nagyon odafigyel a részletekre, ami eléggé tudja bosszantani az alapítvány dolgozóit.

Célkeresztben Trump

Alex 2004 és 2006 között részmunkaidőben dolgozott az alapítványnál, majd később csatlakozott az OSF igazgatótanácsához, idézte fel a WSJ. Akkor még nem tűnt éppen esélyes utódnak, eljárt az ülésekre, de nem nagyon szólalt meg. Emberi jogi tevékenységet is folytatott, elutazott például Amazónia távoli részeire, őslakos vezetőkkel találkozott, valamint részt vett a Global Witness nevű csoport vezetőségében, amely a bányavállalatok és kormányok emberi jogi visszaéléseire hívja fel a figyelmet.

Teljes munkaidőben csak 2015-ben kezdett dolgozni az alapítványnál, a lap szerint apja korábbi tanácsadóival együtt dolgozva fejlesztette retorikai és politikai készségeit, később idősebb Soros helyettesévé lépett elő. Donald Trump 2016-os választási győzelme után tevékeny része volt abban, hogy még inkább felpörgesse az OSD politikai tevékenységét és költéseit többek között Latin-Amerikában, de a demokraták számára gyenge terepnek számító déli államokban is.

A WSJ-nek nyilatkozó források szerint Alexet jobban érdekli az amerikai belpolitika, mint apját. Segíteni akarja a demokratákat abban, hogy meg tudják szólítani a latinó szavazókat – akik nagy része konzervatív –, valamint növeljék a hagyományosan szavazóiknak tartott feketék részvételét a választásokon. Alex áthangolná a demokraták üzeneteit is, szerinte ugyanis hazafiasabbnak és befogadóbbnak kellene lenniük ahelyett, hogy végleg elidegenítik maguktól a konzervatívokat. A WSJ-nek nyilatkozók szerint ifjabb Soros kisebb eséllyel lesz a jobboldal „mumusa”, mint az apja.

Magyar szál

Noha a Wall Street Journalnak adott interjúja azt sugallja, hogy ifjabb Soros inkább az amerikai belpolitikára akar ráfordulni, az elmúlt években többször hallatta a hangját magyar belpolitikai kérdésekben is. Nyilatkozataiban támogatta a honi ellenzéknek jelentős összegeket juttató Korányi Dávid-féle (Karácsony Gergely volt tanácsadója) Action for Democracy nevű szervezetet, bár az esetleges együttműködés részletei inkább csak a sajtóban megjelent találgatások közé tartoznak. Szót emelt a gyermekvédelmi törvény ellen, amit – hasonlóan a nyugati liberális fősodorhoz – homofóbnak állított be. Ezenkívül 2019-ben apja helyett ő szólalt fel a Közép-európai Egyetem (CEU) budapesti diplomaosztóján, ahol arról beszélt, hogy a hazánkban egyébként mai napig működő intézményt betiltották és elüldözték Budapestről.

Nem maradt ki a Színművészeti Egyetem ügyéből sem, a FreeSZFE árverésén ugyanis ő vette meg Tarr Béla Sátántangó című filmjének eredeti kópiáját.

„Azért licitáltam a filmre, hogy kifejezzem nagyrabecsülésemet Tarr munkássága iránt, illetve hogy szolidaritást vállaljak e nagyszerű intézmény bátor hallgatóival és oktatóival. A kópiát Magyarországon kívül, biztonságos körülmények között tervezem tárolni. Amint törvényes eszközökkel visszaállítják a demokráciát Magyarországon, illetve a FreeSZFE elnyeri az őt megillető státust, visszaadom a kópiát jogos tulajdonosának, a magyar népnek” – mondta akkor.