Marad a teljes alkoholtilalom autóvezetés előtt
Egy pohárral sem!
Az alkoholos állapotban való vezetésben érvényes teljes tilalom élénk társadalmi vitát váltott ki az elmúlt hetekben. Az európai mércével mérve is szigorú magyar szabályozás felülvizsgálata, illetve a jelenlegi kontroll életben tartása mellett is hangzottak el érvek. A szabályozás egyértelműen az utóbbi mellett áll: a kormány szeptember 1-től megemeli az ittas vezetésért kiszabható bírság mértékét.
A közlekedésbiztonsági szakemberek az ittas vezetést a „három gyilkos” egyikeként emlegetik a biztonsági öv használatának elmulasztása és a gyorshajtás mellett. Az Európai Unió Közlekedésbiztonsági Tanácsa szerint az ittasan okozott balesetek 2018-ban legalább ötezer emberéletet követeltek, ezért a szervezet egyértelműen a teljes alkoholtilalom mögött áll, sőt a jelenlegi szabályozást is tovább szigorítaná. Többek között olyan technikai eszközök bevezetésével, mint például az alcohol interlock vagy más néven alkoholzár, amely a gépjármű beindítását előzetes negatív eredményű alkoholszondás mintavételhez köti.
Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy bár szigorú magyar gyakorlattól eltérően Európa számos országában a 0,5 ezrelékes véralkoholszint a megengedett, közlekedési baleset okozása estén azokat a járművezetőket is nagyon súlyosan megbüntetik, akik az említett határérték alatt fogyasztottak.
Egyéni felelősségvállalás
Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke úgy véli, hogy a hazai sajtó félreértette az Építési és Közlekedési Minisztérium részben a zéró tolerancia kérdéskörét is érintő júliusi bejelentését.
– Az illetékes minisztérium nyár derekán nem enyhítésről nyilatkozott, hanem a KRESZ felülvizsgálatáról, ezen belül az ittas vezetéssel kapcsolatos hazai és külföldi szabályozási gyakorlat feltérképezéséről. A bejelentés közvetlenül az Árpád hídi tragikus kerékpáros gázolást követően történt. A vizsgálat során egyébként nem találtak arra utaló jelet, hogy a „spontán gyorsulási versenyen” részt vevő felelőtlen sofőrök alkoholt vagy drogot fogyasztottak volna. A statisztikai adatok szerint évente több mint 500 ember veszíti életét a hazai közutakon, de nem feltétlenül az alkoholfogyasztással összefüggésben. Az összes közúti balesetnek mintegy nyolc százalékát okozzák ittas járművezetők.
Szükséges-e a teljes tilalom?
Hazánkban 2008-ban vezették be, hogy egy csepp kimutatható alkohol sem lehet annak a vérében, aki volánhoz ül, ez Európa egyik legszigorúbb szabályozása. Korábban 0,8 ezrelékes véralkoholszintig volt megengedő a törvény.
A Napi.hu és a Pulzus Kutató közös 2020-as reprezentatív kutatása szerint az emberek 58 százaléka támogatja a teljes tiltást, és csak 17 százalék véli úgy, hogy egy pohár sör vagy bor még belefér vezetés előtt. A férfiak 28 százaléka megengedőbb, a nőknél ez az arány 9 százalék. Emellett minél idősebb és képzettebb valaki, annál inkább az egy cseppet se mellett teszi le a voksát.
Az elmúlt években újra és újra fellángolt a vita, indokolt-e enyhíteni az ellentmondást nem tűrő szabályozáson. Ismert hazai borászok, köztük Bock József és Varga Zoltán korábban a borkultúra védelmével, a jótékony élettani hatású borivás támogatásával, illetve a csökkenő fogyasztás ellensúlyozásával érveltek a szigor elengedése mellett.
Nagy István agrárminiszter 2020-ban, a villányi vörösbornapokon vetette fel, hogy társadalmi vitát indítana a kérdésről. A Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor arról adott hírt, hogy bár a szakmai szervezetek minden esztendőben ezt javasolják, az emberek nem támogatják a lazítást, ezért a kabinet nem tervez módosítást.
Idén július elején ugyancsak megosztotta a közvéleményt az Építési és Közlekedési Minisztérium bejelentése, miszerint felülvizsgálják a KRESZ-t, összegyűjtik az ittas vezetéssel kapcsolatos szabályozásokat, és általánosságban véve is vizsgálják „a közlekedési magatartást befolyásoló szabályokat”.
A témával kapcsolatban felvetődött félreértéseket végül Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára oszlatta el. Augusztusban ellenzéki képviselői kérdésre adott írásos válaszában közölte, hogy a tárca a közúti balesetek megelőzése érdekében fontosnak tartja a jelenlegi szabályok megtartását. A miniszterhelyettes hozzátette, a kormány nem tárgyalt azok enyhítéséről.
A Magyar Közlönyben augusztus 14-én megjelent rendelet szerint a kormány szeptember 1-től – új büntetési tételek bevezetése mellett – megemeli a közlekedési közigazgatási bírságok, köztük az ittas vezetésért kiszabható mértékét is. Az ittas vezetőkkel szemben továbbra is marad a zéró tolerancia.
Knezsik István a magyar autóvezetési kultúrával kapcsolatban kifejti, hogy érdekes módon számos magyar autós amint átlépi az országhatárt, azonnal jogkövetővé válik. A jelenség hátterében a szakember szerint az állhat, hogy külföldön talán kevésbé tudjuk felvállalni a gyengeségeinket. Illetve a magyarok más országokban például nyelvi nehézségek miatt is kevésbé képesek kimagyarázni a szabálysértést.
– Nemcsak a teljes tiltás, hanem a komolyan vett társadalmi felelősségvállalás, a közlekedési kultúra fejlesztése is segítheti az ittas vezetés visszaszorítását. A fiatalokat is arra kérném, hogy meggyőző érveléssel beszéljék le a néhány pohár alkohol elfogyasztása után bátrabbá váló családtagjaikat, barátaikat, ismerőseiket az autóvezetésről. Vegyék el tőlük a slusszkulcsot, hívjanak taxit, hogy másnap kijózanodva mehessenek vissza a járműért. Egyébként el tudom fogadni azoknak a borászoknak a véleményét is, akik azzal érvelnek, hogy a hazai gasztronómia szerves része a kulturált borfogyasztás, és ebbe szerintük beleférhet egy pohár bor, akár vezetés előtt is. Egészen addig a pillanatig tudom ezt tolerálni, amíg a szabályotak betartva nem történik közlekedési baleset, illetve személyi sérülés, amiből egyetlen egy is túl sok.
Amint Knezsik István fogalmaz, ő maga soha nem iszik alkoholt vezetés előtt, mert csökkenteni szeretné a balesetek kockázatát. Ezenfelül mindig igyekszik maximálisan szem előtt tartani szervezetük mottóját, amely szerint: „Úgy közlekedj, mintha a számodra legfontosabbak lennének körülötted!”
Egypoharas határ?
A hatályos Btk. alapján ittas járművezetőnek jelenleg az a személy minősül, akinek véralkoholszintje meghaladja literenként a 0,5 grammot, illetve légalkohol-koncentrációja a 0,25 milligrammot. Az ennél alacsonyabb, de kimutatható koncentrációk szabálysértésnek minősülnek, és 30-tól 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatók.
Az említett határértékeket meghaladó ittas vezetés bűncselekménynek számít, és a jogosítvány azonnali bevonásával, valamint 30-tól 270 ezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálható. Személyi sérüléssel vagy halálesettel végződő, ittas állapotban okozott közlekedési baleset során pedig börtönbüntetés is kiszabható. A kormány szeptember 1-től tovább emeli a büntetési tételeket…
A témára szakosodott Ittasvezetesugyved.hu portállal együttműködő dr. V. Nagy Adrienn Ügyvédi Iroda vezetője arról tájékoztat, hogy ügyfélkörük jelentős része nem közvetlenül vezetés előtt, hanem jellemzően előző este fogyaszt alkoholt, majd másnap reggel, pár óra alvás után, jó közérzet mellett ül be az autójába és „akad fenn” az ellenőrzésen. Az ilyen esetekben általában alacsonyabb az illető légalkohol-koncentrációja, mégis ittas gépjárművezetőnek minősül, mert szervezetéből nem ürült ki maradéktalanul az alkohol. V. Nagy Adrienn úgy véli, hogy a zéró tolerancia esetleges feloldása egy kicsit méltányosabb helyzetbe hozhatná az említett kört.
– Úgy vélem, hogy az emberek nincsenek tisztában a különböző alkoholfajták lebomlási idejével és azzal sem, hogy az alkoholos befolyásoltság mértéke akár egyénenként is merőben eltérő lehet azonos mennyiségű alkohol elfogyasztása után. Egy építkezésen dolgozó, nehéz fizikai munkát végző segédmunkásnál fél deci pálinka és egy sör elfogyasztása minimális mértékű alkoholos befolyásoltságot eredményezhet, szemben például azzal, ha egy éppen nagykorúvá vált, vékony testalkatú hölgy issza meg ugyanezt a mennyiséget.
Azzal a kétségtelen ténnyel kapcsolatban, hogy a zéró tolerancia 2008-as bevezetése óta csaknem a felére csökkent az ittasan okozott balesetek száma, az ügyvédnő megjegyzi, hogy ezek az adatok akkor lennének számára mérvadóak, ha pontosan tudnánk, hogy az eltelt időszakban hogyan alakultak a rendőrségi ellenőrzések mutatói.
– A teljes tilalom mérséklése elsősorban azoknak lenne kedvező, akik valóban meg tudnak állni egyetlen pohár bornál. Tapasztalataink szerint ugyanis az önmérsékletre képtelen járművezetőket általában semmilyen jogi szabályozás nem tartja vissza az ittas vezetéstől. Úgy vélem, az felvilágosításra minden életkorban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Meglepő, de több hivatásos sofőrként tevékenykedő ügyfél is felkeres bennünket, akik építkezésen dolgoznak, mentő- vagy éppen tűzoltóautót vezetnek, és magánemberként, munkaidő után saját tulajdonú kocsijukban kapják őket ittas vezetésen. És bár méltányosságból lehetőség van arra, hogy legalább C kategóriás hivatásos vezetői engedélyüket megtartsák, a hosszú eljárás alatt könnyen elveszíthetik állásukat. Ha a szabályokat jobban ismernék, talán nem kockáztatnának…
Szocializációs probléma
Nem tartaná jó üzenetnek a mai Magyarországon a zéró tolerancia eltörlését Demetrovics Zsolt, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének addiktológusprofesszora.
– Az alkoholfogyasztási statisztikai adatok mellett az ittas vezetők által okozott balesetek száma és az általános közlekedési kultúra sem igazolja, hogy a magyar lakosság készen állna a szabályozás enyhítésére. Persze az ideális az volna, ha a társadalom tagjainak magatartását nem kellene kívülről szabályozni, hanem minél inkább belső mechanizmusok határoznák meg, hogy magunkat és környezetünket nem sodorjuk veszélybe. De ez a felelősségteljes hozzáállás ma nem érhető tetten sem a hazai közlekedésben, sem az alkoholfogyasztásban, sem a kettő veszélyes kombinációjában. Az alkoholfogyasztás ugyanis köztudottan komoly rizikóval jár: csökkenti a koncentrációt, miközben növeli a reakcióidőt akár már kis adag elfogyasztása esetén is. Arról nem is beszélve, hogy hazánk sajnos világviszonylatban is élen jár a nagy mennyiségű, gyakori alkoholfogyasztás terén, ami nem kedvez a szabályozás lazításának.
Az ELTE egyetemi tanára szerint nem jog, hanem felelősségteljes hozzáállás kérdése, hogy egy felnőtt ember képes legyen mérlegelni, alkalmas-e az adott pillanatban az autóvezetésre.
Úgy véli, hogy sem előző esti italozás, sem kimerültség, kialvatlanság vagy éppen zaklatott idegállapot esetén nem kellene másnap reggel autóba ülni.
Amint fogalmaz, a lényeg éppen az, hogy miért nem tanulja meg a sofőr, a kerékpáros vagy éppen a gyalogos, hogy a biztonság elvét szem előtt tartva vegyen részt a közlekedésben.
– Mindez szerintem nem nemzetkarakterológiai kérdés, sokkal inkább általános szocializációs probléma, amin lehetne változtatni, de ahhoz a közlekedési kultúra témakörének, valamint az alkoholprevenciónak meghatározóbban be kellene épülnie a köznevelésbe. Igaz, egy pillanatig sem gondolhatjuk, hogy a jogi szabályozás megoldást nyújtana, nyilvánvalóan nem, de az alapüzenetet változtatni nem lenne szerencsés.
A zéró tolerancia feloldásának az addiktológusprofesszor szerint majd csak akkor lesz létjogosultsága Magyarországon, ha a többség képes lesz megengedőbb keretek között is helyesen dönteni a vezetésre való alkalmasságáról, akár egy pohár bor vagy sör után is.