Egymillió gyermek már megszületett

– A kormány év eleji intézkedései milyen segítséget jelentenek a családoknak?

– A családi adóvisszatérítés 1,9 millió szülő számára juttat vissza 600 milliárd forintot. Korábban még nem volt arra példa, hogy a gyermeket nevelő családok visszakapják az előző évben befizetett személyi jövedelemadójukat. A kormány ezzel a támogatással védelmezi és egyúttal megerősíti a gyermekes családokat, hozzájárul ahhoz, hogy a családok életszínvonala tovább emelkedjen. Az adóvisszatérítés elismerése annak, hogy ők azok, akiknek az élet legtöbb területén helyt kell állniuk az elhúzódó pandémia időszakában, hiszen dolgoznak, gyermeket nevelnek és gondoskodnak az idősekről is. Az adóvisszatérítés sok család számára, akár az otthonfelújítási támogatással együtt, nagyon jó lehetőség arra, hogy az eddig elhalasztott beruházásaikat megvalósítsák. Emellett a fiatalok és az idősek életszínvonalának emelkedését, a pandémia negatív hatásainak ellensúlyozását a 25 év alatti fiatalok számára bevezetett személyijövedelemadó-mentesség, illetve a 13. havi nyugdíj visszaépítése biztosítja. A fiataloknak ez 22 százalékos pluszt jelent a jövedelmükben. A tavalyi 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal, az idei öt százalékos nyugdíjemeléssel és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével az idősek is részesülnek a gazdasági növekedés eredményeiből.

– Van arról felmérésük, hogy a nyugdíjasok elsősorban mire költik a pluszjuttatást?

– Amikor tavaly ősszel a kormány bejelentette a nyugdíjasok pluszjuttatásait, a KINCS végzett ilyen irányú kutatást, eszerint a nyugdíjasok elsősorban a családjukra fordítják ezt az összeget. Természetesen sokan válaszoltak úgy, hogy főként a mindennapi élet költségeire költik, az egészségükre, vásárlásra, az otthonukra, 37 százalékuk pedig megtakarít ezekből a pluszpénzekből. A nyugdíj­emelések összesen 2,5 millió nyugdíjast érintenek, akiknek nagyjából egyharmada él egyedül és vezet saját háztartást, nekik még nagyobb segítséget jelent ez az intézkedés.

– Az élelmiszerárak befagyasztása szintén elsősorban a családokat segíti?

– A KINCS felmérései szerint széles körű társadalmi támogatottság övezi a mindennapi megélhetést könnyítő intézkedéseket. Tízből nyolc magyar politikai hovatartozástól függetlenül egyetért velük. Még a kormánykritikusok között is háromszor nagyobb azoknak az aránya, akik egyetértenek ezekkel az intézkedésekkel, mint akik nem. A hatósági árakkal kapcsolatban az ellenzék kommunikációja igencsak ellentmondásos. Először felszólítják a kormányt, hogy kezelje az inflációt, és amikor ez megtörténik, akkor azt mondják, hogy ez nem piackonform megoldás. 

– Lehetnek-e hatással a fenti intézkedések a demográfiai folyamatokra?

– Segítenek abban, hogy ne legyen visszaesés, sőt tovább javuljanak a gyermekvállaláshoz kapcsolódó népesedési mutatók. A pandémia alatt egész Európában romlottak a demográfiai adatok. Kevesebb házasságot kötöttek, nőtt a válások száma, kevesebb gyermek született. Magyarországon viszont ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le. 2021-ben 72 ezer házasságkötés történt, 7,3 százalékkal több, mint 2020-ban. 2010-hez képest pedig megduplázódott az esküvők száma. A születések száma is emelkedett, 2021-ben 93 ezer gyermek született, amely több, mint 2020-ban, és ötezerrel több, mint tíz évvel korábban, annak ellenére, hogy a gyermekvállalási korban lévő 18-40 évesek száma jelentősen, mintegy 600 ezerrel visszaesett az elmúlt évtizedben. A termékenységi ráta 2011-ben érte el a mélypontját, amikor 1,23-ra csökkent. Ez az uniós tagállamok közül a legrosszabb eredmény volt akkor. Ugyanakkor 2021-re 1,59-re emelkedett, amivel már meghaladjuk az uniós átlagot. Ez azt jelenti, hogy míg tíz évvel ezelőtt öt vágyott gyermekből csak három született meg, most már négy jön világra.

– Ha 2010 előtt ilyen mértékű támogatásokat kaptak volna a családok, akkor hogyan alakulna az éves születések száma?

– Akkor jóval 100 ezer felett lenne. 2002 és 2010 között, amikor a baloldal kormányzott Magyarországon, a mostanihoz képest 600 ezerrel több volt a gyermekvállalási korban lévők létszáma, sőt abban a nyolcéves időszakban még nőtt is a számuk, jóval több 18-40 éves korú nő élt akkoriban az országban. Ennek ellenére 2008 és 2010 között óriási zuhanás történt a születések számában. Ha a gyermekvállalási kedv a 2011-es mélyponton maradt volna, akkor egy Győr méretű város lakosságszámával megegyező létszámú gyermek nem születik meg az elmúlt tíz évben. 

– Szomorú kép. Ehhez képest hol tartunk?

– A 2010-es kormányváltástól számolva, 2022 elején született meg az egymilliomodik gyermek. 

– Ha a demográfiai adatok hitelesen visszaigazolják a magyar családpolitika tíz éves eredményeit, várható-e, hogy követendő példa leszünk?

– Egyre többen figyelnek fel a magyar családpolitika eredményeire, viszont akik a demográfiai probléma megoldását a migrációban látják, zavarba jönnek a mi javuló számainktól, amelyek bebizonyítják, hogy eredményesebb, ha inkább a gyermekek születését ösztönözzük, mint ha a migrációtól várjuk a javulást. Ahol 2010-ben még 2 körüli volt a termékenységi ráta, mint például Franciaországban, Svédországban vagy Írországban, ott az elmúlt tíz évben 1,7-1,8-ra csökkent. 

– Milyen hosszú távú célokat kellene még kitűzni?

– A kormány célja az, hogy akik gyermeket nevelnek, anyagilag jobban járjanak, mint ha nem vállaltak volna gyermeket. A családtámogatásokra fordított összeg 2010 óta három és félszeresére nőtt: bevezették a családi adórendszert, folyamatosan bővítik a családi adókedvezményt, az otthonteremtési és gyermeknevelési támogatásokat. 2022-ben pedig még több pénz marad a gyermekeseknél. 2010 óta minden kormányciklusban bővültek a családtámogatások, és ez tovább folytatódhat, ha április 3-án a választók ismét a polgári oldalnak adnak bizalmat. Ha marad a jelenlegi családpolitika, akkor folytatódhat a gyermekvállalási és házasodási kedv növekedése, és egyre több kisbaba születhet Magyarországon. Kiemelt cél, hogy a családok anyagi előnye még tovább bővüljön, és hogy a kívánt és tervezett gyermekek minél hamarabb megszülessenek. 

– Hol van a lehetséges maximum?

– A magyarok átlagosan kettő vagy annál több gyermeket szeretnének, és ami változás 2010 előtthöz képest, hogy megduplázódott azok aránya, akik már nem csak kettő, hanem három gyermekben gondolkoznak.