Egyre kevesebb az öngyilkosság

–50%

Felére csökkent Magyarországon az öngyilkosságok száma az elmúlt 25 évben. A pozitív változásban nagy szerepet játszanak a hazai kríziskezelő szolgálatok, amelyek fejlesztésére több mint egymilliárd forintot fordít a kormány.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente majdnem egymillió ember lesz öngyilkos világszerte, 10 és 20 millió között változik azoknak a száma, akik megkísérlik az öngyilkosságot. Az öngyilkosok aránya egy nép mentális egészségének egyik legfontosabb mutatója. Míg az Egyesült Államokban folyamatosan emelkedik az ezzel kapcsolatos ráta, Európában egyre kevesebben vetnek véget életüknek saját kezűleg. A legtöbb öngyilkosságot elkövető tíz ország között mindösszesen három Európán kívüli van, a lista élén szovjet utódállamok állnak.

Depresszió, anyagi kilátástalanság, súlyos trauma, esetleg szerelmi bánat – ezek az okok vezetnek legtöbbször tragédiához, de számos más tényező, például nagy társadalmi-kulturális változások, politikai-gazdasági traumák, vagy akár az időjárás is befolyásolhatja az öngyilkosságok gyakoriságát.

Magyarország legalább hetven évig vezette az európai statisztikát, és bár folyamatosan javul a helyzet, még mindig az élmezőnyben vagyunk. Az öngyilkosságok döntő hányadát 45-54 év közötti férfiak, valamint 70 év feletti idősek követik el hazánkban. A módszerek közül az akasztás a legelterjedtebb, ezt követi a mérgezés, a magas helyről való leugrás, a lőfegyver és robbanószer, illetve a vágó- és szúróeszköz általi halál, valamint a vízbefúlás.

A székelyföldi megyék átlaga pár évvel ezelőtti adatok szerint nemcsak a romániai átlagot haladta meg, de az európainak is több mint a duplája volt. Maros, Hargita és Kovászna megyében 100 ezer lakos közül 26 személy lett öngyilkos. Szerencsére a helyzet a határainkon túl is jobb már, nemrégiben jelentették be, hogy Romániában is csökkent az öngyilkosságok száma.

A magyarországi javuló tendencia egyik oka, hogy a hazai ellátórendszer hatalmas fejlődésen ment keresztül, a klinikai megelőzés és krízisgondozás komoly visszatartó tényezővé vált. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségét 1986-ban alapították, ma tizennyolc szolgálatot fog össze, tagjai az elmúlt harminc évben csaknem két és fél millió hívást fogadtak. Magyarországon 2011 júliusában az EU-ban elsők között vezették be a mobilról is ingyenesen, éjjel-nappal hívható, 116 123-as, lelki elsősegélynyújtást biztosító telefonszámot. A hívások öt százaléka, mintegy ötezer hívás érkezik olyan emberektől, akik öngyilkosságra készülnek. A szervezet vezetője örülne, ha többen jelentkeznének lelki elsősegélyt nyújtó munkakörbe, de nagyon megterhelő feladatról van szó.

Novák Katalin államtitkár nemrégiben jelentette be: a kormány több mint egymilliárd forintot fordít a kríziskezelő szolgálatok fejlesztésére. Ebből az összegből megvalósulhat ötezer ember képzése és szemléletformálása, kétszáz önkéntes segítő tréningje, valamint több infrastrukturális és humánfejlesztés.