Jócskán átlépte tavaly a befektetési alapokban kezelt pénzek állománya a 6000 milliárd forintot. A háztartások a lekötött bankbetétektől pártoltak vissza ezekhez a befektetésekhez. Az átrendeződés másik nyertese az állampapírpiac volt. Tavaly főleg az ingatlanalapok bővültek, amelyek átlépték az ezermilliárdos határt.

Tavaly is folytatódott a befektetési alapok állományának 2013 óta tartó növekedése. Az itt kezelt pénzek összege szeptemberben lépte át a 6000 milliárd forintot, és töretlenül dinamikus bővülés mellett, november végén már 6141 milliárd forintnál járt. A tavalyi év nyertesei az ingatlan­alapok voltak, amelyek 264 milliárd forinttal növekedtek, és összesített állományuk átlépte az 1000 milliárd forintot. A listát azonban még mindig a kötvényalapok vezetik, noha ezek állománya harmadik éve csökkenő pályán van, ám még mindig közel 1200 milliárd forint van ebben a befektetési formában. A részvényalapok ugyanakkor továbbra sem népszerűek Magyarországon, bár állományuk 400 milliárdosra bővült – pedig befektetésként ezek voltak a legsikeresebb, tavaly 9,6 százalékos hozamot értek el.

A befektetési alapok vagyonának növekedése 2009-ben szenvedett komoly törést, a válság során állományuk negyedével csökkent. Némi növekedés után 2011–2012-ben újabb hullámzás következett be, a stabil növekedést a 2013-tól megfigyelhető banki kamatcsökkentés hozta el. Már abban az évben megindult a máig ható átrendeződés: a befektetési alapok állománya azóta 1500 milliárd forinttal bővült, a lekötött bankbetéteké viszont 5800 milliárd forintról 2800 milliárd forintra, vagyis 3000 milliárddal esett. Egyébként a befektetési alapokon belül a pénzpiaci alapok szintén jelentős visszaesést mutatnak, állományuk csak tavaly­előtt 350, tavaly 290 milliárd forinttal csökkent, 2013 óta pedig megfeleződött. Népszerűségvesztésüket magyarázza, hogy az alacsony kamatkörnyezetben tavaly (a rájuk rakódó költségeket is figyelembe véve) 2,1 százalékos hozamveszteséget produkáltak.

Az alacsony banki kamatszint abszurditását mutatja, hogy a jelenlegi 0,1-0,3 százalékos lekötött éves kamatszint nem éri el a pénzfelvétel 0,3 százalékos tranzakciós illetékét – ráadásul az összeget még kamatadó is terheli. Ennek megfelelően a pénzpiaci átrendeződés másik nyertese az állampapírpiac lett, ahol éven belül 1,5-2, éven túl pedig 3 százalékos hozam is elérhető. A lakossági állampapírok állománya az elmúlt négy évben 1000 milliárdról 6700 milliárd forintra gyarapodott – csak tavaly 1600 milliárd forinttal nőtt.