Egyre többen, egyre erőszakosabban

Túl vagyunk a 85 ezren – idén ennyi illegális migráns került a hatóságok látókörébe. 2016 és 2020 között 101 490 idegen akadt fenn a hálón; ha a jelenlegi napi közel 500 fős trend folytatódik, december 31-ére ezt is meghaladhatja a statisztika. A csempészek az utóbbi időben előszeretettel utaztatják alsóbbrendű utakon a bejutni kívánókat. Ezek előnye, hogy itt nincsenek kapuk, radarok, kamerák. Hátrányuk, hogy a mellékutakon lassabban lehet haladni. Ezért az M5-ös és M6-os autópálya továbbra is elsődleges útvonaluk.

A déli határszakasz településein túl Budapesten is többször fogtak el a rendőrök behatolókat. Többek között a budatétényi Camponában is rendszeresen látni élelmiszert vásárló idegeneket. Akik az ország szinte minden pontján horogra akadnak. A teljesség igénye nélkül Ajkán, Biatorbágyon, Devecserben, Dunaújvárosban, Győrben, Körmenden, Makón, Óbarokon, Tatabányán, Pápán, Siófokon, Somlóvásárhelyen, Sopronban, Szigetszentmiklóson, Szobon, Szombathelyen, Vácon, Veszprémben, Záhonyban egyaránt fogtak migránst a rendőrök.

És a behatolók egyre erőszakosabbak. Július végén 15 idegen gázspray-vel ment neki a határrendészeknek, augusztusban négy alkalommal is követ dobálva rohamozták a határt, szeptemberben is négy támadás érte a rendőröket, három esetben a járőrautó szélvédőjét is betörték. Májusban ennél is ijesztőbb eset történt a fonyódi rendőrkapitányságon, ahol egy Balatonlellén előállított illegális migráns rosszullétet színlelt, orvosi ellátást kért, ezért levették róla a bilincset. A magát 26 éves szírnek mondó férfi ezután nekitámadt a rendőröknek, meg akarta szerezni egyikük, illetve az őt támogató honvéd fegyverét, azt ordítozva: „Megöllek titeket!”

Kik ezek?

A déli határ felé indulva már Budapesten különös jelenetre figyelünk fel. A Határ úti szállodához közeli, zárt parkolóból lassan kiaraszol és megáll egy zárt fehér furgon. Nyitott ajtajánál két, kifejezetten rossz arcú fehér férfi ügyködik két fiatal, arab kinézetű személy segítségével. A teherautóra nagy, speciális utánfutót csatoltak. Rajta hosszú, modern motorcsónak, fölötte állványokon kisebb fehér csónakok, szemre öt-hat. Nem sporthajókról van szó, ez rögtön látható, mint ahogy az is, hogy a négy férfi sem sportoló. Nem messze innen lehet felhajtani az M5-ös autópályára, amely a déli határhoz vezet.

Mint később megtudjuk, az esti órákban nagy a forgalom a Tiszán Röszke térségében, ott is próbálkoznak az illegális bejutással. Egy nagyobb motorcsónak, mondjuk mint amilyet a Határ útnál láttunk, lehetőség szerint több fordulót is tesz, kanyaronként 10-15 embert hozva át a Tiszán.

Létra aranyárban

Igencsak meglódult az illegális migráció. Egy Domaszék környéki tanyán élő idős asszony elmondása szerint szinte minden éjjel ismeretlen autók verik fel a port a dűlőutakon. Nemrég egy rendőrautó össze is ütközött egy csempészkocsival. Az idegenek néha a tanya udvarába is bejönnek. Nem tudni, mit akarnak, ha vízzel kínálják őket, nem kell nekik. Elmennek, visszajönnek, végül mégiscsak kell a víz. Egy alkalommal az udvaron álló autót is el akarták vinni, de a rendőrség emlegetésére elszeleltek. Az idős nő mindenesetre fél, már alig hagyja el a tanyát.

– Nemrég hajnali három óra körül arra ébredtem, hogy az ablak alatt külföldi fiatal férfiak telefonnal világítanak és idegen nyelven beszélgetnek – mondja később egy ugyancsak tanyán élő, ásotthalmi asszony.

Egy bicikliző férfi szerint újabban megint látni őket néha nappal is. Helybeliek azt mondják, aznap délelőtt Mórahalom belterületén is felbukkant néhány illegális migráns. Egy odavalósi asszony úgy tudja, nemrég loptak is az egyik helyi élelmiszerboltból. Vagyis a bűnözés is megugrott újbóli felbukkanásukkal.

– Nem mondanám, hogy félnek az emberek, de gyakran jeleznek nekünk, tudják, hogy a nap bármely órájában hívhatnak minket. Az elmúlt évek viszonylagos nyugalmához képest néhány hónapja ismét bármikor, bárhol, éjjel és nappal is felbukkannak a jövevények, külterületen, belterületen, akár egyesével, akár több tíz fős csoportokban – mondja a helyi polgárőr-egyesület, a Mórahalmi Önvédelmi Egylet elnöke. Sárközi László arra is felhívja a figyelmet, hogy míg korábban elsöprő többségben szíreket és afgánokat, pontosabban magukat ilyen állampolgárnak mondókat tartóztattak fel bajtársaival, addig újabban egész más térségből is érkeznek, például Indiából, Vietnámból.

A 44 fős egyesületnek lovas tagozata is van, főleg fiatalok, köztük hölgyek.

– A lovasok fellépése tekintélyt parancsol, és nagy segítséget nyújt felderítő-, navigálómunkájuk. Ugyanakkor itt is elsődleges a polgárőreink biztonsága. Kiváló az együttműködés a társszervekkel, szinte óránként beszélünk, ha kell, működik a riadólánc – avat be néhány részletbe Sárközi László, hozzátéve, hogy a röszkei polgárőrökkel és az ásotthalmi mezőőrökkel is intenzív és jó a kapcsolat.

Ami a behatolási módszereket illeti, többévnyi kísérletezés után megtalálták az illegális határátlépés leghatékonyabb módszerét és eszközét az embercsempészek és a migránsok. Az elmúlt években jellemző alagútásással (amiről elsőként a Demokrata számolt be 2019 szeptemberében) felhagytak, mivel ezek a járatok viszonylag gyorsan lelepleződtek. Létra! Ez az igazi! A kereslet pedig felveri az árakat. Egy kerti alumíniumlétra rendesen 20-25 ezer forintba kerül a boltokban, a határ túloldalán viszont ezer eurót, vagyis 350 ezer forintot is elkérnek érte a kereskedők a migránsoktól.

A létraállítás és az átmászás technikáját már többször is láthattuk a közzétett rendőrségi felvételeken. Az átjutás csupán fél percet vesz igénybe, és ezúttal nem kisebb, pár fős csoportok érkeznek, hanem nagyobb kompániák, akár negyvenen-ötvenen is egyszerre. Azt a taktikát már a derékig érő, ideiglenes „gyoda”, azaz gyors telepítésű drótakadályrendszer lefektetésénél kikísérletezték 2015-ben, hogy egy ponton támadást színlelnek, és amikor ide összpontosítanak a riasztott rendőrök és katonák, akkor egy másik, így védelem nélkül maradt szakaszon simán átlépik a határt. Annak ellenére, hogy a kamera, az infra- és hőkamerás rendszer is látja őket. De képtelenség a kerítés minden méteréhez őrt, szaknyelven szólva élőerőt állítani, illetve minden átlépési kísérlethez odaküldeni. Ennyi ember egyszerűen nincs. A Gyurcsány család és szövetségesei nem is bajlódnának ezzel az egésszel, egyszerűen lebontanák a kerítést, és kész. Így vége lenne a vegyes járőrpárok által adott közös szerb–magyar határ menti rendőri szolgálatnak is, ami a két belügyminisztérium megállapodása alapján október 15-én indult el.

Találékony embercsempészek

De vajon miért Ásotthalom és Mórahalom térsége a leginkább ostromlott határszakasz?

– Ezeknek a településeknek a ligetes külterületeiről a leggyorsabb az eljutás a Szegedet Bajával összekötő 55-ös főútig, amiről pedig hamar fel lehet hajtani az M5-ös autópályára – ad logikus magyarázatot a jelenségre az ásotthalmi önkormányzati mezőőrség munkatársa, hozzátéve, hogy ugyanezért indulnak az odaáti Zomborból a csoportok.

Nagy Sándor azt mondja, a végrehajtók, a csempészek rendkívül jól szervezettek, módszereiket folyamatosan finomítják, változtatják, hogy minél kevesebbet kockáztassanak. Ma már nem egyetlen GPS-koordinátát adnak meg a felkészített illegális migránsoknak, hanem haladásuk közben mindig csak egy következő, közeli pontot jelölnek meg, hogy lebukás esetén ne tudják a rendőrök rögtön a csempészt is lekapcsolni. A sofőrök folyamatos mozgásban vannak, figyelik a hatósági mozgást. Ha egy korábban megjelölt felvételi pontnál forró lesz a helyzet, odébbállnak, és új helyszínre irányítják a bejutni próbálkozókat, akik jellemzően csak egy napra elegendő elemózsiát és egy váltás ruhát hoznak magukkal. Az erdőben, az úgynevezett fészkekben, netán elhagyott tanyákon – Ásotthalom külterületén több száz ilyen van – átöltöznek, divatos ruhákat vesznek magukra, és már mennek is a megadott helyre.

Az elfogottak vallomásai szerint ma 4500-5000 euróba kerül az út a dél határtól az osztrák „szárnyas kapuig”. Szépen felment az ár a 2015-ös 1500-ról. Persze az sem kis pénz, nem véletlen, hogy még somogyi, illetve borsodi bűnöző családok is megjelentek akkor a színen, és beszálltak az embercsempészésbe. Ma már az adatok azt mutatják, hogy az „ipart” kizárólag migráns bűnözői körök, főleg arab és pa­kisz­táni hátterű bandák tartják a kezükben. Példás szervezettséggel. Kartellszerűen felosztották a magyar határszakaszt, minden részén más-más csoport tevékenykedik, amelyek azonban egyes feltételezések szerint akár egyazon felsőbb „irányító­törzzsel” állhatnak kapcsolatban.

A bandák vezetői nem jelennek meg a színen, ez természetes, a hatóságok is csak a csoportokat kísérő, jó helyismeretű úgynevezett sétáltatókkal és a sofőrökkel találkoznak. Előbbiek vezetik át a migránsokat a határon, aztán feladják magukat. Akár úgy, hogy szép lassan, feltűnően végigballagnak egy településen. A rendőrök elfogják, majd visszakísérik őket a kerítésen túlra. Ennyi. Van, hogy még aznap újabb csoportot hoznak át.

A sofőrök állnak a hierarchia legalján. Fizetségük is ennek megfelelő, néha csak százezer forint. De ők vállalják a legnagyobb kockázatot, a hatósági mozgást figyelő felderítők, az úgynevezett előfutók tevékenysége ellenére is ők buknak le abban a formában, hogy az ügyészség konkrétan rájuk tudja bizonyítani az embercsempészés vádját. Hiszen ők vezették az elfogott, migránsokkal teli autót. És persze ők kerülnek börtönbe is.

Van még egy nehezebben azonosítható csavarja a gépezetnek. Az, aki előre bejárja a terepet, és kijelöli a pihenő- és gyülekezőpontokat. Ő kutatja fel az eldugott tanyákat, a ritkábban látogatott víkendházakat, rejtőzésre alkalmas erdei tisztásokat. Nem migráns. Itt él, adott esetben valamilyen fedőfoglalkozása is van. Legyen mondjuk takarító. De a legújabb Audival jár… Nem tévedés, takarít is, például neki kell kipucolni a félreeső tanyaépületet és a ház környékét, amint távozik onnan egy népesebb csoport. Mint egy panzió esetében, csak itt a gyanús jelek eltüntetése a cél.

Mesél az erdő

A nemrég errefelé táborozó migránsok nyomai ugyanakkor nagyon is feltűnőek. Eldobált hálózsákok, hátizsákok, cipők, zoknik, egyszer használatos maszkok, esőkabátok, divatos pulóverek, gyógyszerek (többek között Rubophen, sőt, az eredetileg szívgyógyszernek szánt Viagra is), élelmiszer, cigarettásdobozok, műanyag palackok, papírszemét csúfítja az erdőt. Egy helyen fólia segítségével hevenyészett tetőt eszkábáltak a bokrokra az eső ellen. Szemét, szemét mindenütt. De nem minden az, aminek látszik. Nagy Sándortól megtudjuk, hogy az egyik rajtaütéskor olyan bontatlan (!) édességeszacskót találtak, amiben egy mobiltelefont rejtettek el. Különösen fontos eszköz lehetett, bizonyára nagyon bánta a gazdája, hogy amikor megugrasztották őket, nem maradt ideje felkapni.

Ahogy cserkelünk az erdei dűlőutakon, egyszer csak döbbenten hőkölünk hátra. Nem hiszünk a szemünknek: gazdátlan, bécsi rendszámú, bérelt csempészfurgont találunk nyitott oldalajtóval. Hasonlatos ahhoz, amit indulásunkkor láttunk a Határ útnál. Még az embléma is emlékeztet arra.

– Ha megugrasztják őket, szétfutnak, gyakran otthagyják az autóikat – mondja Nagy Sándor, aki kollégájával maga is számos alkalommal lepett meg migránscsoportokat. Ilyenkor az elfutók egy része meglesz, más részének nyoma vész. Szélmalomharc ez.

És az elfogottak közül is sokan gúnyosan belevigyorognak a rendőrök arcába. „Next time”, a következő alkalommal újra jövünk, mondják. És így is van, próbálkoznak újra és újra. A határsértők 95 százaléka egyébként még mindig fiatal, katonakorú férfi.

Nyílt üzenetek

Arról, hogy kik a csempészkörök vezetői, hogy néznek ki, mi a nevük és így tovább, az elfogott migránsok mobiltelefonjaiból kinyert adatokból szerezhet tudomást a hatóság. Így, illetve az online kommunikációs térben köszönik meg egyes, nyilván nagy hatalmú személyeknek a segítséget mindazok, akiknek sikerült a célországba eljutniuk. Ha jól megnézzük ezeket a videókat, akkor azt látjuk, hogy ez a köszönet afféle kötelező gesztus, azzal a céllal, hogy a migránsokat nyugatra juttató „mentor” az őt foglalkoztató hálózat vezetői előtt bizonyítsa saját hatékonyságát. Elgondolkodtató, hogy ezeket az üzenetváltásokat nem tiltja le például a Facebook sem, és még elgondolkodtatóbb, hogy miért nem használják fel az itt megszerzett információkat a nemzetközi bűnüldöző hatóságok. Erre az a válasz rendszerint, hogy inkább a pénz útját figyelik…

Hát azt figyelhetik. Korábban utalással jutottak hozzá az illegális migránsok, ma már az úgynevezett hawalarendszert használják. Ennek lényege, hogy egy zugbankárnál elhelyezett pénzt bármely másik országban föl lehet venni a zugbankár ottani emberétől alacsony kezelési díj ellenében. A rendszer legfőbb eleme a bizalom. Amit eljátszani egyben az élet végét is jelenti.

Hogy a pénzt maga az illegális migráns kaparja-e össze, vagy mástól kapja magasabb szempontok alapján, az már nem egyértelmű. Talán maguk a hatóságok sem tudják egész Európában, mivel állunk szemben. A csempészhálózatok például professzionálisan hamisítanak jogosítványt. Egy ilyenről készült felvételen egy arab férfi nevére kiállított hologramos magyar okmány látható, egy tökéletes utánzat. És bizony a hamis vezetői engedély személyazonosításra is alkalmas, vagyis akár szavazhatnak is vele.

Szavaztatni a neki hálás migránsokat, és ezzel hatalomhoz jutni, ez a balliberális oldala álma! Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is – de az Egyesült Államok sem kivétel. Ott egy negyvenmilliós illegális bevándorlói réteget akar maga mögé állítani ezen a módon a balliberális elit. Amelynek brüsszeli képviselői továbbra is kvótaszerű betelepítés mellett kardoskodnak. Akárcsak a neves és befolyásos amerikai politológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértőjének számító, Indiában született, gyerekkorát részben az Egyesült Arab Emírségekben töltő Parag Khanna, aki a Financial Times október 3-i számában megjelent A migráció hamarosan korunk legnagyobb éghajlati kihívása lesz című publicisztikájában ezt írta: „Az elnéptelenedő visegrádi országok egy nagyobb szövetséggé olvadhatnának össze, hogy jobban kezeljék létfontosságú erdeiket, mezőgazdaságukat és folyóikat, felkészülendő az arabok és az ázsiaiak általi demográfiai feltöltésre.”