Kiemelt szerepben vannak az egyházi iskolák
Egyre vallástalanabbak a fiatal korosztályok
Egyfajta elvallástalanodás tapasztalható a magyar fiatalok körében, főként azért, mert ennek a generációnak a szülei vallástalan korszakban nőttek fel, így gyermekeiknek sem tudtak vallási nevelést nyújtani. A fiatalok vallásosságát a népszámlálások eredményei alapján feldolgozó tanulmány ugyanakkor pozitívumként említi az egyházi oktatási intézményeket, sőt javaslatot is tesz arra, hogy hol lenne érdemes újabbakat nyitni.
A vallási közösség sérülése nemcsak az elvándorlással érintett településeken, hanem a vándorlás haszonélvezőinél is megjelenhet, amennyiben az odaérkező a célterületen nem talál megfelelő vallási közösséget, illetve nem tud beilleszkedni. A probléma orvoslása csak jelentős közösségépítés segítségével képzelhető el országos szinten – állapítja meg a Fiatalok a történelmi keresztény egyházakban című, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gondozásában megjelent tanulmány. Tóth Géza, a KSH statisztikai tanácsadója, a Miskolci Egyetem professzora a dokumentumban a legnagyobb magyarországi keresztény egyházak fiatal (0–18 éves) híveinek térstatisztikai elemzését végezte el az elmúlt három (2001, 2011, 2022), de elsősorban a legfrissebb népszámlálási adatokra koncentrálva.
Háttérben a vallásos nevelés
A népszámlálás eredményeiben – noha a Mi a vallása, felekezete? kérdésre nem volt kötelező válaszolni – már látható volt, hogy erőteljesen megcsappant a hívek száma, a fiatalokról szóló tanulmány eredményei még lesújtóbb képet mutatnak. Miközben a katolikus hívek száma összességében 48 százalékkal csökkent 2001-ről 2022-re, addig a 18 év alattiak körében még drasztikusabb, mintegy 60 százalékos a visszaesés. Számszerűen ez azt jelenti, hogy
míg 2001-ben 1 millió 71 ezer fiatal híve volt a katolikus egyháznak, a legutóbbi népszámláláskor mindössze 429 ezer.
A tanulmány rámutat, hogy a visszaesés mértéke a gimnazistakorúaknál a legnagyobb, míg a fiatalabb korosztályok esetében némileg kisebb, vélhetően a kormányzati családpolitikai intézkedések következtében. Hasonló a helyzet a reformátusoknál is, ahol a hívek száma 21 év alatt 42 százalékkal, de ezen belül a fiatal hívek száma a felére esett.
A népszámláláson mintegy 153 ezer fiatal vallotta magát reformátusnak,
vagy mondták róla ezt a kérdőívet kitöltő szülei. Az evangélikusoknál 42 százalékos az abszolút csökkenés, és hasonló arányban, 43,5 százalékkal csökkent a fiatal hívek száma.
2022-ben mintegy 29 ezren voltak az evangélikus fiatalok.
A kommunizmus hosszú árnya
A gazdag szakirodalmat megmozgató elemzés rámutat, hogy a magyar fiatalok egyre kevésbé kötődnek az egyházakhoz, a vallás iránt ugyanakkor nyitottak. A tanulmány megállapítja, hogy Magyarországon – sok nyugati államhoz hasonlóan – a vallás a 2000-es éveket követően egyre kevesebb fiatal számára bír jelentőséggel. Egyfajta elvallástalanodás tapasztalható, a jelenség magyarázata pedig abban keresendő, hogy ennek a generációnak a szülei vallástalan korszakban nőttek fel, így gyermekeiknek sem tudtak vallási nevelést nyújtani.
Tóth Géza a hazai vallásosság, s ezen belül a fiatalok számának térbeli változását, három fontos tényező kölcsönhatásaként jellemzi:
- a népesség számának 1981 óta tartó általános csökkenése;
- a társadalom jelentős szekularizációja, illetve individualizációja;
- a belső és a Magyarországról történő elvándorlás következtében megszakadhatnak, illetve sérülhetnek a társadalmi hálózatokra jellemző, a vallási identitást meghatározó erős kapcsolatok.
Viszonylag vallásos agglomeráció
A tanulmány szerint
a fiatal katolikusok legmagasabb arányait Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, valamint a Budapest körüli nyugati agglomeráció és a győri agglomeráció településeinél láthatjuk.
A fiatal katolikusok aránya a Pannonhalmi Területi Apátságban a legmagasabb. Emellett viszonylag kedvező még a helyzet az Egri Főegyházmegyében, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, a Veszprémi Főegyházmegyében, a Győri Egyházmegyében, a Váci Egyházmegyében és a Székesfehérvári Egyházmegyében. Itt az átlagnál magasabb a fiatal katolikusok aránya, számuk pedig 2001-hez képest az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent. Az elemzés szerint 2001-ről 2022-re Hévízen, Pakson, Sátoraljaújhelyen, Ajkán, Kazincbarcikán és Tokajban látni relatív pozíciójavulást az arányukban.
Ami a fiatal reformátusokat illeti, legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyék területén élnek.
Huszonegy év alatt relatív növekedést látni arányukban Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Egerben, Szekszárdon, Pápán, Kiskunfélegyházán, Kazincbarcikán, Budapest XXIII. kerületében, Pakson és Mátészalkán. A térbeli súlypont alapján a fiatal reformátusok elmozdulása itt is északnyugati irányú, mely a hagyományos református térségek visszaszorulását és a nyugati országrész erősödését mutatja.
A 18 év alatti evangélikusok legnagyobb arányban Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében találhatók.
Az ő szempontjukból a legjobb helyzetben Budapesten és agglomerációjában, Kecskemét, Győr, Sopron és Szombathely vonzáskörzetében vannak.
Kellenek az egyházi intézmények
A tanulmány az egyházi oktatás kérdéseire is kitér. Mivel csökkenőben van a magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak vallók aránya a fiatalok körében, ezért az egyházi iskolákban folyamatosan nő a vallásos nevelésben nem, vagy csak részben részesülő fiatalok aránya. Ami probléma az egyházi oktatási szektorban, hogy az intézmények kétharmadánál nincs helyben vagy a közelben egymásra épülő egyházi intézmény.
Tóth Géza arra is hivatkozik, hogy kutatások kimutatták:
minél hosszabb ideig látogat valaki egyházi intézményt, annál valószínűbb, hogy a későbbiekben az egyház tanítása szerint vallásosnak azonosítja magát.
Még azon fiatalok is nagyobb valószínűséggel lesznek vallásosak, akik otthoni nevelés nélkül jártak egyházi iskolába. „A vallásosság növelése érdekében ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy jó lenne új egyházi intézményeket nyitni a közeljövőben” – írja a szerző, hozzátéve ugyanakkor, hogy az újabban egyházivá vált iskolák esetében vallásilag heterogén a pedagógus-, illetve tanulói összetétel. Így a vallási szocializáció szerepe és mélysége is kevésbé lesz hatékony az esetükben, mint azt más, nagymúltú intézményeknél megfigyelhetjük.
Hol lenne szükség egyházi iskolára?
Az elemzés szerint a katolikus általános iskolák településein az iskoláskorú katolikusok száma az óvodásokéhoz hasonlóan mintegy 60 százalékkal csökkent. Jelentős növekedés csak Biatorbágy esetén figyelhető meg. Bár a csökkenés mindenhol jellemző, az általános iskolás korban lévő katolikus hívek száma alapján
érdemes megfontolni katolikus általános iskola indítását néhány pesti kerületben, valamint Budakeszin, Dunaharasztin, Pilisvörösváron, Siófokon, Szigetszentmiklóson és Veresegyházon.
A református általános iskolák településein az általános iskolás korú hívek száma több mint 50 százalékkal csökkent, az evangélikus általános iskolák esetében pedig mintegy 45 százalékkal.
A gimnazistakorú katolikusok száma átlagosan 66 százalékkal csökkent a gimnáziumok településein, míg a vonzáskörzeteknél 58 százalékos az átlagos visszaesés. A gimnáziumok települései közül Biatorbágyon és Veresegyházán láthatunk növekményt, míg Sopronban minimális volt a visszaesés. Nagyon hasonló a helyzet a reformátusoknál is, a gimnazistakorú hívek száma ugyanis átlagosan 66 százalékkal a gimnáziumok településein, a vonzáskörzetekben pedig átlagosan 52 százalékkal. Ugyanezek az arányok az evangélikus gimnáziumok településein és vonzáskörzetükben 52, illetve 41 százalék.
A teljes tanulmányt ide kattintva olvashatják.
