Egyszerre gyászolunk és ünnepeljük a csodát, hogy megmaradtunk
Trianon 100. évfordulóján egyszerre gyászolunk és ünnepeljük a csodát, hogy megmaradtunk, hogy a Kárpát-medence magyarságát nem sikerült elpusztítani – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Magyar Szentek templomának falán elhelyezett Trianon-emléktábla felavatásakor.
Az államtitkár kiemelte: a Kárpát-medence magyarsága „egyben van, trükkök százaival sem tudtak minket elpusztítani”, és nem sikerült végleg egymás ellen uszítani az itt élő népeket sem. Úgy fogalmazott: csoda, hogy „megmaradtunk, és csoda az is, hogy ugrásszerűen javulnak kapcsolataink a szomszéd népekkel”.
Újra erősödnek az évszázados szálak a magyarok és a szlovákok, szerbek, szlovénok, horvátok között, és „föl-föl bukkan a józanabb hang a román és az ukrán politikában is” – mondta Soltész Miklós. Hozzátette: az együtt élő nemzetek a mindennapokban „becsülik és tisztelik egymást”, és egyre kevesebben „ülnek fel” a magyarok elleni uszításnak.
Felidézte: az első világháborúban a magyar királyság elveszített 661 ezer embert, 730 ezren megsebesültek és ugyanennyien hadifoglyok lettek. A magyarság ki sem heverhette ezt az emberáldozatot, amikor jött a kommunista diktatúra rövid, de annál pusztítóbb „tobzódása”, majd a trianoni békeszerződés.
„Elvették az ország területének kétharmadát: Románia nagyobb területet kapott, mint a mostani Magyarország, Ausztriának is adtak, pedig állítólag velünk együtt voltak ők is bűnösök” – mondta. 10,7 millió ember, köztük 3,7 millió magyar került idegen uralom alá. „Elvették a gyáraink felét, a vasútvonalaink 60 százalékát és 92 városunkat. Többé nem volt só-, ezüst- és aranybányánk. Elvesztettük a fenyveseink 97 százalékát, a lombhullató erdeink 85 százalékát” – sorolta.
Azt mondta, a nagyhatalmak célja az volt a történelmi Magyarország megcsonkításával, hogy összeroppantsák a magyar nép gerincét. „Üzenjük nekik: nem pusztultunk el, 100 év után is élünk” – tette hozzá.
„A mi feladatunk a keresztény válasz megfogalmazása és megélése” Trianonra. „Felelősségünk a nemzeti összetartozás megerősítése” és a Kárpát-medencében élő nemzetek közötti összetartozás megvalósítása – tette hozzá Soltész Miklós.
Az emléktáblát Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A katolikus főpásztor az emléktábla-avatás előtt bemutatott szentmisén arról beszélt: a földi életben sok az igazságtalanság, de Jézus kereszthalálával és feltámadásával Isten olyan távlatot nyitott a történelemnek, amely az örökkévalóságba torkollik és ott teljesedik be.
Mohos Gábor úgy fogalmazott: a sokfelé szakított, sokat szenvedett magyar nemzet „hivatása, hogy áldássá váljon azzal, hogy hordozza keresztjét és megőrzi értékeit”.
