Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

–  Meglepődtünk, milyen gyorsan ideértünk az autópályától. Az új 67-es út valóban gyorsforgalmi.

–  Évtizedek álma válik valóra azzal, hogy idén elkészült a Látrány és Kaposfüred közötti szakasz. Mégsem az a gyorsforgalmi út elsődleges jelentősége, hogy mennyivel hamarabb jutunk el az M7-es autópályára. Még fontosabb, hogy ez milyen hatással van a települések életére, a munkahelyteremtésre, a beruházásokra, a bérekre. Már akkor hirtelen megnőtt az érdeklődés a befektetők részéről a városunk iránt, amikor elkezdődtek a munkálatok. A fejlődés nagyon rövid időn belül számszerűen, forintosítva is mindenki által érzékelhető lesz.

–  Két hete adták át a felújított Csiky Gergely Színházat. Miért lett ez az intézmény erősebb jelképe Kaposvárnak, mint sok más városnak a saját teátruma?

–  Mert a történelmünk része. Ha valaki azt mondja, hogy Csiky, a legtöbben azonnal rávágják, hogy Kaposvár. A színház valóban a város szimbólumává vált, több mint húsz színművész innen lett Kossuth-díjas. Még azok is büszkék rá, akik nem nagyon járnak színházba. Ez egy erős márka, ezért is vagyok nagyon büszke rá, hogy a kormány támogatásával sikerült gyönyörűen felújítani.

–  Talán ennek is betudható az októberi választási győzelem. Masszív jobboldali többség 29 éve, 2006 óta minden önkormányzati választáson minden egyéni körzetet megnyer a Fidesz, ön több szavazatot kapott idén, mint öt évvel ezelőtt. Úgy tűnik, nincs ellenfele. Erre az eredményre számított?

–  Mindig van ellenfél, soha nem szabad lebecsülni a riválisokat. Számítottunk a sikerre, vagy inkább reméltük, hogy a rengeteg munka meghozza a gyümölcsét. Az biztos, hogy az egyik legnehezebb választás volt az idei. Az eddigi kampányok, még ha megjelentek is a politikai különbségek, alapvetően mindig Kaposvárról, az itteni megoldandó problémákról, tervekről szóltak, a közös jövőképet kerestük. Idén ez sajnos megváltozott, eluralkodott az az ellenzéki hangnem és módszer, ami a fővárosból sugárzott ki a vidéki településekre. A választási eredményeinket ez döntően nem befolyásolta, de korábban ismeretlen volt a másik oldal részéről ősszel tapasztalt rendkívül durva, inkorrekt, néha az aljasságot sem nélkülöző eljárás. Hálás vagyok a kaposváriaknak, hogy nem ültek fel ennek, és ismét nekünk szavaztak bizalmat.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

–  Mi volt a siker titka?

–  Én a város polgáraival közösen elvégzett következetes munkában hiszek. Egy település vezetése ugyanis nem egyszemélyes műfaj, de még csak nem is a képviselő-testület kiváltsága. A polgármester jól teszi, ha nem önmaga akarja kitalálni a jövőt, hanem arra teremt lehetőséget, hogy minél többen elmondhassák, miként kívánják fejleszteni a városukat, falujukat. Persze ötletelni, tervezni, javasolni kell, de mindig meghallgatva az embereket. Így lehet olyan programot felépíteni, amit a helyiek a magukénak éreznek és támogatnak. De ez sem biztos recept, sok olyan polgármester-kollégát ismerek országszerte, akik elvégezték a feladatot, mégsem kapták meg újra a bizalmat októberben. Pedig megérdemelték volna.

–  Szemlátomást a helyi ügyeket figyelmen kívül hagyó, elvadult protestindulat döntött…

–  2010 óta az Orbán Viktor vezette magyar kormány legyőzte a gazdasági válságot, és olyan fejlődés kezdődött, aminek ma már kézzelfogható, jól látható jelei vannak. A Modern városok programmal az évszázad beruházásai kezdődtek meg az ország minden szegletében. Kaposváron ezekből sok már meg is valósult. Ezt letagadni aligha lehet. Csakhogy úgy tűnik, hogy az emberek megszokták, ma már természetesnek veszik, hogy megszorítások helyett bővülés van, hogy könnyebb megélni, nagyobb a jövedelmük, és mindenütt épül az infrastruktúra. Szerintem ennek is köszönhető, hogy a féligazságokat hazugságokká torzító, gyűlölködő ellenzéki propaganda sok helyen erősebbnek bizonyult a hétköznapok részévé vált pozitívumoknál. Az pedig, hogy ismét felbukkantak és pozíciókat szereztek Gyurcsány emberei, azt jelenti, hogy túl gyorsan felejtünk. Nehéz ezt elfogadni.

–  A mesterségesen teremtett látszat felülírta a valóságot?

–  Én ugyanazt tettem az idei kampányban, mint 25 éve mindig. Csak a városról és az itteniekről beszéltem. Sőt, már egy évvel ezelőtt elkezdtünk egyeztetni a lakossággal arról, hogy milyen volt 2010-ben a város, milyen most, és hová szeretnénk eljutni 2030-ra. Az ellenzék ezzel szemben arról beszélt, hogy el kell kergetni a Fideszt és Orbán Viktort. Sajnos ez a narratíva közel 39 százalékos támogatást kapott, ami azt mutatja, hogy bizony a harsány handabandázás ijesztő mértékben képes felülírni a valóságot.

–  Főleg akkor, ha olyan kényes és kétségtelenül problémás témáról van szó, mint például az egészségügy.

–  Kaposváron kiemelkedően fontos az egészség. Az elmúlt években majdnem minden rendelőnket felújítottuk, amit még nem, az most fog következni, és felépült az ország, sőt, talán Közép-Európa egyik legkorszerűbb súlyponti kórháza. De nem csak a gyógyításra figyelünk, hiszen az egészség megőrzése a saját személyes feladatunk. Minden lehetséges felületen hangsúlyozzuk a tudatos megelőzés jelentőségét, és úgy látszik, hogy ez az üzenet, ha nem is áttörő módon, de sokakhoz eljutott. Fontos hangsúlyozni az egyéni felelősséget, amivel be is vonjuk az embereket ebbe a közös ügybe.

–  Manapság sokat beszélünk a klímaváltozásról is, egyesek szoronganak, mások vészhelyzetet hirdetnek. Kaposvár mit tesz?

–  Nem beszélünk, hanem cselekszünk. Fecsegni, ígérgetni, klímaegyezményeket aláírni könnyű. Ehelyett mi lecseréltük a teljes buszparkot, gázolaj helyett sűrített földgázzal közlekednek a járművek, és még veszünk két elektromos buszt is. A városi hulladékot feldolgozzuk, minél több megújuló energiát használunk. A legtöbb közintézményünkön már napelemet lát. Nemcsak klímavédelmi szempontok miatt, hanem ezzel függetleníteni tudjuk magunkat a külső hatásoktól.

–  Azt mondják, önnel bármikor találkozni lehet az utcán, a boltban és másutt a városban. Személyes tapasztalatokat gyűjt?

–  Tény, hogy jobban érzem magam az utcán, a városban, mint az íróasztalom mögött. Szeretek beszélgetni, meghallgatni másokat. A munkámban nagy segítséget jelent minden ilyen találkozás, javaslom minden polgármester-kollégámnak, hogy legyen nyitva a füle, hallja meg, miről beszélnek az emberek. Erre időt kell szakítani. Előfordul, hogy azt mondják, valamit elszúrtunk, valamit másképp kellett volna csinálni. Ilyenkor elmondhatom az érveimet, aztán vagy meggyőzöm a beszélgetőpartnert, vagy ő győz meg engem. Nincs nálam a bölcsek köve, ezekből tanulni lehet és kell, hogy legközelebb jobban dolgozzunk. Mindig a közösség tudja legjobban, mi a jó neki.