Együtt fordul az Alkotmánybírósághoz az ellenzék

Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a szocialista Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a kormánypártok által elfogadott módosítások súlyos jogsértéseket okoznak.

A képviselő úgy fogalmazott: a törvény szellemisége is alkotmánysértő és a jogszabály nagyon sok ponton nem tartja be a jogállamiság követelményeit. Kiemelte, hogy többek között sérül az információs szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyermekek művelődéshez való joga.

A politikus külön nehezményezte, hogy ezentúl hatéves korban kötelező lesz beiskolázni a gyermekeket. Hangsúlyozta, hogy eddig a szakemberek döntöttek az iskolaérettségről.

Kunhalmi Ágnes egyúttal felszólította az Országgyűlést, hogy tegyen eleget egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak és alakítsa ki a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó, az egyéni szempontok mérlegelését is lehetővé tevő szabályozást.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese leszögezte, hogy a tanuláshoz és a gyermekek nevelési módjának megválasztásához fűződő jogok alkotmányos alapjogok. Az ellenzék azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek – jelentette ki.

A törvény alapján a szülők nem dönthetnének arról, hogy hogyan taníttassák gyermekeiket, ahogy a tanároknak sem arról, hogy hogyan gyakorolják a szakmájukat – mondta.

A szabályozás jelentősen csökkenti az alapítványi és magániskolák jogát arra, hogy megválasszák a saját pedagógiai programjukat – bírált a politikus, aki szerint ezzel elvész az alternatív oktatás lényege.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy a törvénymódosítás elveszi annak jogát a szülőktől, a pedagógusoktól és a diákoktól, hogy beleszólhassanak a közoktatás rendszerébe.

Hangsúlyozta, hogy az intézményvezetők megválasztása során a tantestületnek és a diákönkormányzatnak eddig is csak véleményezési joga volt, de most ezt is eltörlik.

Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja azt mondta, a jogszabály sérti a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát. Példaként említette, hogy a döntéshozók tovább központosítják a tankönyvpiacot, aminek minősége emiatt érzékelhetően romlik. A politikus is kitért arra, hogy nem készült el a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó szabályozás, mert ezek a gyermekek „gyakorlatilag nem létezőek a kormány számára”.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy a Fidesz korábban megszerzett jogokat vesz el és lerontja a magyar oktatási rendszert.

A kormány rossz irányba vezeti az iskolarendszert, ami nem csökkenti, hanem növeli az egyenlőtlenségeket – mondta a képviselő.

Az ellenzéket nem a gyerekek, hanem az önkormányzati választási kampány és a saját hatalmi játszmáik érdeklik – reagált a Fidesz arra, hogy öt ellenzéki frakció pénteken bejelentette, Alkotmánybíróságon támadják meg a köznevelési törvény módosításait.

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében erre reagálva azt írta: az ellenzéket nem a gyerekek, hanem az önkormányzati választási kampány és „a saját hatalmi játszmáik érdeklik”.

„Ha valóban a gyermekek és az oktatás érdekelné őket, akkor megszavazták volna az eddigi családtámogatásokat, és azt, hogy 2020-ban 645 milliárddal többet fordítsunk az oktatásra, mint amennyit a baloldal fordított” – olvasható a nagyobbik kormánypárt közleményében.

Hozzátették: a köznevelési törvény módosítása a gyermekek érdekeit védi.

„Az ellenzék azonban, ahogy szokta, most is hazudozik és a Soros-szervezetekkel együtt saját politikai kampányakciójához akarja felhasználni a diákokat, a pedagógusokat és a szülőket” – jegyezték meg.