Együtt, Mi, Győriek!

– Június végén Győr városa adott otthont a 63 ország részvételével zajló junior torna-világbajnokságnak. Az esemény sporttörténeti jelentőségű, hiszen a versenyt a világon első ízben rendezték meg, ráadásul magyar kezdeményezésre. A visszajelzések alapján a győriek elégedettek lehetnek.

– Az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017-es megrendezése után az idei junior torna-világbajnokság volt a város történetének második legjelentősebb sporteseménye. A verseny ötlete barátomtól és példaképemtől, dr. Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornásztól származik. Ő vetette fel, hogy nemzetközi versenylehetőséget kellene teremteni azoknak a fiatal sportolóknak, akik a felnőtt válogatottság kapujában állnak. Az eredményes rendezés részben annak köszönhető, hogy megvan az infrastruktúránk, amely egy ilyen nagyságrendű viadal lebonyolításához szükséges, másrészt pedig annak, hogy nagy hagyománya van Győrben a versenysportoknak, köztük a tornasportnak is, ami az én szívemhez is közel áll. Szerencsére a hazai rendezésű világbajnokságon nem maradt el a magyar siker sem, hiszen Balázs Krisztián az utolsó versenynapon nyújtón bronzérmet szerzett. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is küldetésünknek érezzük, hogy jelentős nemzetközi sportversenyeket hozzunk a városba.

– Milyen súllyal szerepel ez a misszió a kampányában?

– Mindig is az volt a célunk, hogy több lábon álljon a városunk. A kormányzattal, a győri vállalkozókkal, a Széchenyi István Egyetem szakembereivel, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve 2006-óta komoly gazdaságfejlesztést tudtunk végrehajtani. A helyi gazdaság megerősödése kiváló alapot teremt a kulturális és sportberuházásokhoz, amelyek egyrészt marketingcélokat szolgálnak, másrészt figyelemre méltó a turisztikai vonzerejük. Jelentős eredménynek tartom, hogy az egykor ipari városként számontartott Győr, amely nem mellesleg az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, az itt töltött vendégéjszakák száma alapján bekerült a tíz leglátogatottabb hazai település közé. További lendületet adhat az idegenforgalom, azon belül a vízi turizmus fejlődésének a gönyűi Duna-gát jelenleg zajló megépítése, amely természetes vízszintet biztosít majd a „folyók városának”.

– Milyen fontos beruházásokat emelne még ki?

– Komoly fejlesztések történtek a város gazdasági életében döntő szerepet játszó Audi Hungária Zrt.-nél. A beruházások pedig éreztették hatásukat a gazdaság más szektoraiban is, így például a felsőoktatásban a mérnökképzés terén, de akár a városi infrastruktúra modernizálásában is. Az elmúlt 10-12 évben közel 150 milliárd forintot költöttünk híd- és úthálózat-fejlesztésre, új közlekedési kapcsolatokat nyitottunk a városrészek között, amely egyaránt szolgálja a győriek kényelmét, a városban működő vállalkozások üzleti lehetőségeinek bővülését, valamint új cégek alapítását. Részben saját forrásból felépítettünk egy több mint ezer hallgatónak otthont nyújtó egyetemi kollégiumot, átadtuk az Olimpiai Sportparkot, az Audi Aréna Győrt. A munka­hely­teremtő vállalkozásoknak köszönhetően pedig érezhetően emelkedett az életszínvonal. Rengeteg új lakás épült, a felújított utakon egyre több autó közlekedik, Győr nagyvárossá vált. A további építkezéshez a legnagyobb erőt az adja, hogy egybecseng a kormányzati szándék, a helyi lakosok és a vállalkozások érdeke.

– Vannak arra vonatkozó adatok, hogy 2006–2019 között összesen mennyi uniós, hazai és önkormányzati pénzt fordítottak városfejlesztésre?

– Az összeg 228 milliárd forintot tesz ki.

– Hogyan formálódott a helyiek öntudata?

– 2006-ban, amikor polgármester lettem, az volt a célunk, hogy a győriek a magukénak érezzék a városban elért sikereket. Ennek érdekében közösségi tereket hoztunk létre, és igyekeztünk erősíteni az itt élők összetartozását, hogy igazi lokálpatriótaként szeressék a települést. Ma már mind a belvárosban, mind a peremkerületekben komoly közösségi élet zajlik. A kultúra, a sport különböző területeit felölelő programokon pedig igyekszünk megszólítani a családoktól az egyedülállókon át minden korosztályt. Azt szoktam mondani, hogy Győr „olaszos” várossá vált, ahol a helyiek és az ideérkező vendégek szeretnek délutánonként a megújult belvárosban sétálni, kiülni a teraszokra, beszélgetni.

– Hogy támogatja a városvezetés a minőségi kultúra jelenlétét?

– Évente ötmilliárd forintot fordítunk a kulturális szektor működtetésére, de folyamatosan keressük a további fejlesztési lehetőségeket is. Saját forrásból megvalósított beruházás során idén tavasszal új próbatermet kapott a világhírű Győri Balett társulata. A Modern városok program keretében a közeljövőben szeretnénk a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern színházat építeni, valamint egy új koncertteremet a Győri Filharmonikus Zenekar számára.

– Az ellenzék június 11-én jelentette be Győrben, hogy elindítja kampányát. Hol tart az öné?

– Regnáló polgármesterként minden bizonnyal könnyebb dolgom van, hiszen a rendezvényeken, megbeszéléseken, egyeztetéseken folyamatos kapcsolatban vagyok a győriekkel, lényegében a napi munkámmal kampányolok. Ugyanakkor a kampányhelyzet éleződésével, a képviselő-testület zömmel Fidesz–KDNP-s tagjaival minden választókerületbe elmegyünk, betekintést nyújtunk a jövőre vonatkozó elképzeléseinkbe, és ismertetjük az eddig elvégzett munkát. Úgy vélem, hogy ebben a tekintetben elég jó pozícióból indulunk a választáson.

– Az ellenzék mind a 16 egyéni választókerületben közös jelöltet indít, és az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum is beállt Glázer Tímea mögé, aki a kihívója lesz. A győri DK elnöke jelenleg is képviselő, de 2014-ben nem sikerült egyéni mandátumot szereznie, hanem úgynevezett kompenzációs listán jutott a testületbe. Mit gondol, mennyire komoly ellenfél?

– Élsportolóként az ellenfél tiszteletére tanítottak. Hiszek abban, hogy városvezetőként leginkább a munkámmal tudom kiérdemelni a választók bizalmát. Az előző helyhatósági választáson – egyetlen független jelöltet leszámítva – 15 egyéni választókerületben a Fidesz–KDNP színeiben induló képviselő szerzett mandátumot. Októberben a 16. választókerületet is szeretnénk „behúzni”. Bizakodóak vagyunk, az európai parlamenti választáson összességében 50 százalék fölötti eredményt értünk el.

– Glázer Tímea különböző online felületeken leginkább azzal vádolja a győri városvezetést, hogy nem a helyi érdekek figyelembevételével, hanem budapesti utasításokat követve irányítja a települést…

– Komolytalannak tartom a vádat. Ha az ellenzék összességében véve ennyi kritikát tud megfogalmazni a három cikluson átívelő munkákkal kapcsolatban, akkor talán nincs okunk komoly aggodalomra. Az pedig, hogy élvezzük a kormányzat bizalmát, egyértelműen a város lakóinak hasznára válik.

– Az ellenzéki kampány hangsúlyos témája a helyi tömegközlekedés fejlesztése is, nevezetesen hogy a géppark elavult, és szükség lenne új buszok beszerzésére.

– A város nemrég döntötte el, hogy újabb egy évre a jelenlegi szolgáltatót bízza meg a városi tömegközlekedés üzemeltetésével, amelynek költsége egymilliárd forint. Az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. szerződésben vállalt kötelezettséget 22 új autóbusz üzembe állítására. Szégyellnivalónk nincs, hiszen a korábban említett nagyszabású úthálózat-fejlesztés mellett városi és térségi jelentőségű kerékpárutakat építettünk, és közösségi kerékpárkölcsönző rendszerrel hálóztuk be a várost, hogy segítsük a helyiek közlekedését. A buszjáratok útvonalának megszabásánál pedig figyelembe vettük azt is, hogy a lakosok minél könnyebben el tudjanak jutni a főbb célpontokhoz, vagyis a munkahelyre, az iskolába, a kórházba. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kísérjük a témában kiírt hazai és uniós pályázati lehetőségeket.

– Ön és kihívója Facebook-oldalát nézegetve feltűnt, hogy míg ön a napi munkára, a már megvalósított beruházásokra helyezi a hangsúlyt, addig ellenfele bejegyzéseiben sokkal inkább a kritikai hangvétel a domináns. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy van esély elegáns kampányra?

– 13 éve vagyok polgármester, tehát több választáson is indultam már, és ezek az események városunkban mindig korrektül zajlottak. A személyeskedő kampányt továbbra is szeretném elkerülni. Nem arról van szó, hogy simogatni akarjuk az ellenfelet, de ha építő szándékkal veszünk részt a kampányban, és az ügyek szolgálatára koncentrálunk, akkor elkerülhetjük a sárdobálást.

– A közvélemény-kutatások szerint 85 százalékos támogatást élvez. Izgatott a szavazás miatt?

– Természetesen igen, csak az nem izgul, aki nem visel felelősséget.

– Az elmúlt évek során biztosan voltak kudarcélményei, de a politikai élet nyilván megedzette.

– Városvezetőként a legméltatlanabb helyzetbe a Questor-ügy kapcsán kerültem…

– 2015-ben ugyanis Győr városa is vásárolt államkötvényeket a közben csődbe ment brókercégtől. Politikai ellenfelei megkérdőjelezték, hogy államilag garantált kötvényeket vásároltak, és vagyonvesztéssel vádolták, de végül a település visszakapta a befektetett pénzt.

– A közelmúltban talán ahhoz volt a legnehezebb hozzászokni, hogy míg sportolóként mindenki szeretett, addig politikusként óhatatlanul megosztó személyiséggé váltam. Ezt el kell tudni fogadni.

– 2017-ben a Demokratának azt nyilatkozta, hogy jókora csalódásként élte meg azt is, amikor az olimpiai családban a MOB elnöki posztjáról leváltották. Hogy tud együttműködni utódjával, Kulcsár Krisztiánnal?

– Jó a munkakapcsolatom mind a MOB-bal, mind az országos sportszövetségekkel, méltányolják a városban folyó munkát. Országos sportvezetői tisztségre nem vágyom, az én helyem Győrben van.

– Több mint egy évtizednyi városvezetéssel a háta mögött mi motiválja még?

– Az, hogy az elindított közép- és hosszú távú programokat sikerüljön végigvinni, megőrizzük a város élhetőségét, és a továbbiakban is meg tudjuk teremteni a feltételeit annak, hogy minél több fiatal kezdjen el sportolni. Erről szól választási szlogenünk is: Együtt, Mi, Győriek!