Együttműködés konkrét ügyekben

– Tavaly áprilisban a Mi Hazánk a rekordmagas választási részvétel mellett is magabiztosan lépte át a parlamenti küszöböt. Minek tulajdonítja a sikert?

– Szerintem a hitelességet honorálták a választók. 2018-ban Ásotthalmon bontottunk zászlót, de nem voltunk újoncok a politikában. Az 1990-es években a MIÉP-ben kezdtem, mert az akkori problémákra Csurka István adta a legjobb választ. Később megalapítottam a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, majd a 2006-os eseményekkel lettem igazán ismert. Én sohasem tértem le arról az útról, amire egykor ráléptem. 2016-tól 2018-ig nem túl nagy kedvvel a Jobbik alelnöke voltam, de óriásit tévedett Mirkóczki Ádám, aki akkor még a párt politikusaként azt mondta egy interjúban, hogy „ez a Toroczkai már nem az a Toroczkai”. De, ugyanaz voltam akkor is és ma is. Az elmúlt 25 évemből semmit nem kell megtagadnom. A világ viszont megváltozott körülöttünk, más-más helyzetben másként reagál az ember. A tavalyi választásokon sok akadályt kellett leküzdenünk, sokan nem hittek benne, hogy sikerülhet bejutni a parlamentbe, ezért nem szavaztak ránk. Mára megdupláztuk az egy évvel ezelőtti támogatottságunkat.

– A Fideszé nem csökkent. Kik pártoltak a Mi Hazánkhoz?

– Szimpatizánsaink nagyjából 37 százaléka korábbi Jobbik-szavazó, és szerintem lesznek még, akik rájönnek, hogy elárulták és becsapták őket. 2018-ban a Jobbikra egymillióan szavaztak, meggyőződésem, hogy több százezres tartalékunk van még ott. Jelenleg viszont leginkább olyanok támogatnak minket, akiknek korábban nem volt pártjuk. Ők vagy az eddigi bizonytalanok, vagy a választásoktól következetesen távol maradók soraiból kerülnek ki.

– A MIÉP a parlamentben iskolapéldáját adta a konstruktív ellenzékiségnek. Mi várható a Mi Hazánktól, figyelembe véve, hogy a jobbközép tábornak és a nemzeti radikalizmusnak együtt bő kétharmados társadalmi támogatottsága, vagyis parlamenti háromnegyede van?

– Ellenzéki párt vagyunk, de a nemzeti oldalon állunk. Ezt nagyon fontos leszögezni. Ma már nehéz értelmezni az eredeti értelemben vett baloldal és jobboldal fogalmát, a jelenkorban a nyugati világban a globalista és a nemzeti vagy szuverenista gondolkodás feszül egymásnak. Minket kizárólag a nemzeti érdek vezérel. Számos ügyben szembemegyünk a kormánnyal. Elutasítjuk például az akkumulátor-nagyhatalomról szóló víziókat. Támogatjuk, hogy az emberek helyben dönthessenek róla, akarnak-e ilyen külföldi tulajdonú gyárakat vagy sem. Hosszú évek óta küzdök az 1994 óta elterebélyesedett végrehajtó-maffia ellen is, ami egy lejárt parkolócédula, egy elfelejtett számla, egy szülőktől megörökölt devizahitel miatt közjegyzők, követeléskezelők, végrehajtók seregével pokollá teszi sok magyar ember életét. Szeretnénk elérni, hogy a végrehajtás sok európai országhoz hasonlóan nonprofit tevékenység legyen. Orbán Viktor nyitottságot mutatott, amikor a parlamentben fölvetettem ezt. Beadtuk a javaslatunkat, de tárgysorozatba nem vették, a kormánypárti képviselők leszavazták, a DK pedig kivonult. Remélem ugyanakkor, a szívhangtörvényhez és más intézkedésekhez hasonlóan saját kezdeményezésként előterjesztik és megszavazzák. Nem a pártérdek számít.

– Milyen ügyekben tudják támogatni a kormánytöbbséget?

– Eddig is számíthattak a szavazatainkra, amikor a részben amerikai, részben globális nagyvállalati érdekeket képviselő brüsszeli gyarmattartó akarattal szálltak szembe, és ezután is így lesz. Ugyanígy támogatjuk például a nemzetegyesítést erősítő intézkedéseket vagy a honvédségi fejlesztéseket. Független polgármesterként, Jobbik-alelnökként és a Mi Hazánk elnökeként is köszönetemet fejeztem ki a déli határkerítés megépítéséért is, amiben azért volt némi szerepem. Bár sokkal komolyabb jogszabályokra volna szükség, mert jelenleg az elfogottakat visszakísérik a határkerítéshez, néhány óra múlva pedig újra megjelennek. Ez így szélmalomharc. Helyeseljük azt is, hogy a magyar kormány az ukrajnai háború kapcsán nem száll be az uszító kórusba.

– Ehhez képest nemmel szavaztak a békepárti határozatra.

– Azért, mert a kormány ebben is hangoztatta Ukrajna területi integritásának fontosságát. Számunkra nem ez a prioritás, hanem a kárpátaljai magyarság és ruszinság érdeke. A másik ok, amiért elutasítottuk a határozatot, hogy amíg a magyar kormány elítéli az orosz katonai fellépést, ugyanezt nem teszi meg a világ számos pontján elkövetett amerikai bűnökkel, ahogy az elmúlt 30 év egyetlen kormánya sem tette meg. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a háborús uszítást vissza kell utasítani, és azzal is, hogy a brüsszeli szankciós politika teljesen elhibázott. Azt viszont nem értjük, hogy ha ezt felismerik, akkor miért támogatják a brüsszeli döntéshozatal során ezeket a szankciókat.

– A NATO és az Európai Unió tagjaként vannak bizonyos kötelezettségeink. Önök kilépnének?

– Az Európai Uniót senki által meg nem választott emberek vezetik, az Európai Bizottságba a globális, főleg amerikai üzleti körök kontraszelektált jelöltjei kerülnek be. Ez kifejezetten káros a nemzetekre, az európai népekre, a Kamcsatkától a kelta kultúrkörig terjedő északi civilizációra, aminek szerves részei és örökösei vagyunk. Ezt a civilizációt évszázadok óta egy mesterséges kelet–nyugat tengely mentén igyekeznek megosztani. Az EU is ezt teszi amerikai gyarmatként, ennek elszenvedői az ukránok, de az oroszok is. A pravoszláv világba is sikerült éket verni. Százezerszámra ölik egymást amerikai érdekekért. De mindenki óriási gazdasági károkat szenved el. Emellett az EU totális támadás alá vette a hagyományos, normális értékrendet, az értékközösséget, a nemzetet, a családot, a nő és a férfi szerepét, megkérdőjelezve a két nem puszta létét. Ez súlyos bűn.

– A gyermekvédelmi törvény szigorítását támogatják?

– Igen, de mi betiltanánk a Pride-nak nevezett provokatív felvonulást is. Ha egyes településeken rendőrségi határozattal az ott élők érdekeinek sérelmére hivatkozva nem engedik meg, hogy felvonuljunk, akkor hatványozottan sérülnek a felvonulás útvonala mentén élő gyermekes családok érdekei. A magamutogatásnak véget kell vetni.

– A jelenlegi EU-t tehát elutasítják. És a NATO-t?

– Szükség lenne európai gazdasági együttműködésre. A nemzetek szövetségeként működő Európai Uniót támogatnánk, de jelenleg egyre távolodunk ettől, amerikai parancsszóra. Ezért fel kell készülni az EU-n kívüli életre. A NATO ugyanúgy soha, senki által meg nem választott globális üzleti érdekek amerikai vezényletű érdekérvényesítője, mint a jelenlegi EU. A tagságunk miatt akár világháborúba is belerángathatnak minket. Ezért hosszú vagy középtávon katonailag semleges Magyarországról álmodom, amilyen Ausztria vagy Svájc. 1956-ban ez volt az egyik legfontosabb nemzeti követelés.

– Elképzelhető-e olyan helyzet, hogy a Mi Hazánk a mérleg nyelveként akár a Fidesz–KDNP-vel, akár a baloldallal koalíciót kössön, vagy kívülről támogassa egyik vagy másik oldal esetleges kisebbségi kormányzását?

– A politikában hipotetikus kérdéseknek nincs értelme. Az értékrendünk nyilvánvalóan kizárja az együttműködést a balliberális pártokkal, de sok esetben a Fidesszel is. A harmadik utat képviseljük, az értékrendünk alapján konkrét ügyekben tudunk együttműködni.

A csurkai örökség című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.