Elbukott az LMP népszavazási kezdeményezése

A kiemelt beruházások elleni népszavazás jó eszköz arra, hogy „botot dugjanak a Fidesz biciklijének küllőjébe.” Ez a cél lebegett az LMP politikusainak szemei előtt, amikor egy évvel ezelőtt kitalálták, hogy népszavazással kellene megtorpedózniuk a kiemelt beruházásokat. A zöldpárt azzal próbált támogatókat szerezni kezdeményezésük mellé, hogy a kiemelt beruházások tették tönkre a Balaton-partot, a Fertő tavat, így építették be a Városligetet, és egy sikeres népszavazással megakadályozható, hogy Magyarország akkumulátorgyárrá váljon.

Az aláírásgyűjtés júliusban indult, a népszavazás kiírásához négy hónap alatt kellett volna összegyűjteniük legalább 200 ezer érvényes aláírást. A Nemzeti Választási Bizottság december elején jelentette be, hogy a párt alig több mint 25 ezer aláírást gyűjtött össze. „Sajnos egyik nagy ellenzéki párt se csatlakozott a gyűjtéshez, pedig egy sikeres népszavazás érdemi és súlyos problémákat okozott volna a kormánypártnak” – fogalmazott az LMP sajtóközleménye.

Már sosem tudjuk meg, milyen problémákat okoztak volna a kormánypártoknak, viszont az országnak és a hazai gazdaságnak egészen biztosan jelentős károkat. Sebestény Géza közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kérdésünkre kifejtette, a kiemelt beruházások korlátozása vagy teljes leállítása olyan negatív gazdasági hatásokat okozna, hogy például fiatalok százezreinek lenne kevesebb munkalehetősége, alacsonyabb munkabére, rosszabb életminősége.

– A kiemelt beruházások nem csak Magyarországon, de minden országban jelentős pozitív gazdasági hatással járnak. Pontosan ezért lesznek kiemeltek. Jellemzően innovatív, exportképes beruházásokról van szó, amelyek jól fizető munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak az adott város vagy régió fejlődéséhez. Ilyen kiemelt beruházás például a BMW debreceni gyára, vagy a LEGO 2008-as nyíregyházi üzemépítése, és ennek 2014-es bővítése. Mindegyik elnyerése komoly fegyvertény volt Magyarország számára, és a befektető döntésében is jelentős szerepet játszott, hogy tudta, a kiemelt jelleg miatt a beruházása nem fog feleslegesen késlekedni a bürokrácia útvesztőiben. Emellett mindkét beruházás jelentős, többezer fős munkahely-teremtéssel jár, és még hangsúlyosabban teszi fel Magyarországot az autóipar és a játékipar térképére. Továbbá segíti a gazdasági teljesítményünket, növeli a magyar kivitelt, minőségi és jól fizető állást biztosít a régió lakosainak, ami másodkörös hatásként más vállalkozások alkalmazottainak fizetését is felfelé húzza – fejtette ki a Demokratának Sebestyén Géza.

Hozzátette, a kiemelt beruházások egyik legfontosabb haszna a helyi munkahelyteremtés, amelyek ilyen projektek esetében jelentős, többezer munkavállalót érintenek közvetlenül, így a családtagokon keresztül akár több mint tízezer honfitársunk életkörülményeit befolyásolják pozitívan. Néhány adat: a kecskeméti Mercedes gyár közel ötezer főt foglalkoztat közvetlenül, és többezer munkahelyet teremtett a beszállítói hálózatának tagjainál. A győri Audi gyár több mint tizenkétezer embernek ad munkát közvetlenül. A debreceni BMW gyár esetében pedig a teljes foglalkoztatási hatás elérheti a tízezer főt.

– Magyarország az elmúlt években számos nagyberuházást tudott elnyerni az ilyen befektetésekért folyó nagyon erős nemzetközi verseny ellenére. Ám ahogyan a sportban is, úgy a külföldi működőtőke-beruházások esetében is folyamatos és erős a verseny. Amelyik ország nem figyel oda arra, hogy lépést tartson más államokkal, ahol hosszadalmas, bürokratikus útvesztők nehezítik a beruházó életét, azok kimaradnak ezen projektekből – magyarázta a közgazdász. Megjegyezte, a legtöbb ország örömmel fogad olyan beruházásokat, mint a BMW, a LEGO vagy a Mercedes, és a nagy nemzetközi cégek nem dőlnek kardjukba, ha Magyarország nem indul el a projektjeikért folytatott versenyben, mert számos más állam örömmel ígéri meg, hogy nem gördít felesleges, bürokratikus akadályokat egy jó projekt elé.

Sebestyén Géza hozzátette, ha nem érkezne hozzánk külföldi működőtőke, akkor nem csupán a korábban említett pozitív hatásoktól esnénk el, hanem olyan államokkal kerülnénk egy listára, mint Észak-Korea, Szíria, Jemen, Szomália vagy Afganisztán.