– Meglepte Gyurcsány Ferenc távozása?

– Azt hiszem, azokat kivéve, akik a távozó kormányfő szűk köréhez tartoznak, illetve a folyamat részesei voltak, ez mindenkit meglepett. Arra ugyan számítani lehetett, hogy a szocialisták majd megpróbálják meglépni ezt a vezércselt a népszerűségük növelése érdekében, ám úgy lehetett kalkulálni, hogy ezt a döntést legfeljebb az európai parlamenti választást követően hozzák meg.

– Úgy tűnt, mintha ez egy hirtelen ötlet lett volna, hiszen a kormányfő bejelentését követően majd kéthetes, kaotikus egyezkedés következett az SZDSZ-szel, illetve a szocialista párton belül.

– A politikát kívülről követők azt gondolják, hogy a politikusok mindig mindent jó előre megterveznek, stratégiát alkotnak, ezért az emberek meghökkennek, ha a mostanihoz hasonló, már-már irracionális eseményeket tapasztalnak. Ugyanakkor a politikában gyakrabban látunk váratlan, nem pontosan tervezett lépéseket, mint olyanokat, amiket jó előre lejátszanak fejben. Ráadásul, aki ismeri az MSZP és az SZDSZ történetét, az tudja, hogy nem egyedi jelenséggel állunk szemben, a két párt tizenöt éves közös történetében már több nagy vita, feszült időszak volt. Mindig igyekeztek bebizonyítani az erejüket, az érinthetetlenségüket, aztán amikor úgy tűnt, hogy szakítás lehet a nézeteltérés vége, megegyeztek. Még akkor is, ha ehhez önmagukat meghazudtoló döntéseket is kellett hozniuk.

– Ha a távozó kormányfő az SZDSZ-szel nem is, legalább az általa kiszemelt miniszterelnök-jelöltekkel egyezkedhetett volna, hogy azok ne mondjanak sorra nemet…

– Ennek megértéséhez Gyurcsány Ferenc politikai pályáját kell jobban szemügyre vennünk. Mert valóban, egy politikustól az azért elvárható, hogy legalább egy lépést előre kalkuláljon. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc mindig is szerette a váratlan, meglepő, drámai húzásokat. Úgy is mondhatnám, hogy nála a forma gyakran a tartalomnál is fontosabb. Ez egyfajta kalandorpolitika, és ezt most nem feltétlenül csak pejoratív értelemben mondom, mert persze ennek van negatív oldala is, de ő ezzel a kalandorsággal egész komoly politikai eredményeket tudott elérni. Most azonban éppen az árnyoldala mutatkozott meg ennek a gondolkodásmódnak. Úgy tűnik, hogy elszámolta magát. Ha meg is tervezte előre, mi fog történni, de végül nem sikerült a terve, és a saját bukását idézte elő. Márpedig egy politikust mindig a végeredmény minősíti, és Gyurcsány nagyobb politikai kudarcot vallott, mint 2004-ben Medgyessy Péter. Bevallom, jómagam úgy gondoltam, Gyurcsány Ferenc tehetségesebb taktikus annál, mint hogy elődjéhez hasonlóan ő is a saját csapdájába essen. Most mégis azt láthatjuk, hogy bukásához képest Medgyessy bukása diadalmenet volt. Persze még nem tudhatjuk, hogy későbbi politikai pályája hogyan alakul, az azonban bizonyos, ezúttal két pozícióját is elvesztve óriásit bukott.

– Bajnai Gordon csak végső megoldás lehetett miniszterelnök-jelöltnek, vagy Gyurcsány Ferenc fejében eredetileg is lehetett egy ilyen terv? Hiszen köztudottan régi bizalmasáról van szó.

– Nagyon óvatos vagyok az ilyen kijelentésekkel. A minap ugyanis odajött hozzám egy hallgató az órám szünetében, és emlékeztetett, hogy amikor ő öt héttel ezelőtt holtbiztos tervként felvázolt egy Gyurcsány–Bajnai-cserét, akkor én leintettem, mondván, elképzelhetetlen, hogy Bajnai Gordon mögé beálljon a szocialista párt. Azt mondta ez a hallgatóm, hogy rossz jós lennék, ami valószínűleg igaz is. De ez az eset is mutatja, hogy bizonyos politikai közhelyek milyen gyorsan megváltozhatnak. Két héttel ezelőtt még azt gondoltam, Bajnai Gordonból nem lesz rövid távon miniszterelnök, mert az MSZP több vezető politikusa nyilvánosan és zárt körben is azt mondta, nem tudnák őt elfogadni. Ehhez képest egy ilyen sajátos politikai casting után, amikor már egészen ismeretlen nevek merültek fel miniszterelnök-jelöltként, végül ő lett a befutó. Persze ehhez az kellett, hogy a két párt által támogatott jelöltek, mint például Surányi György, nemet mondjanak.

– Az MSZP és az SZDSZ kimondott célja a népszerűségük növelése. Bajnai Gordon személye, miniszterelnöksége segíthet ebben?

– Természetesen minden párt azt szeretné, hogy népszerűbb legyen, de a szocialistáknál és a liberálisoknál még csak nem is ezt látom az első számú célnak, hanem az előrehozott választás elkerülését. Különösen az MSZP-nél tapasztalhatjuk, hogy nincs semmilyen győzelmi stratégiájuk. És a győzelmi stratégia alatt még csak nem is azt értem, hogy a választás megnyerésére nincs tervük, de még arra sincs, hogy egy kicsit közelebb kerüljenek a Fideszhez. Gondoljunk bele, az önkormányzati választás és a tavalyi népszavazás után az EP-választás a harmadik olyan alkalom, amikor eszünkbe sem jut, hogy az MSZP valahogyan győzhet. A biztos kudarc tudatában vágnak neki az egymást követő harmadik országos megméretésnek. Egyetlenegy szándékot látok náluk: időt akarnak nyerni, hátha változik valami. De hogy miképpen tudnának tenni a saját megítélésük javításáért, arról úgy tűnik, fogalmuk sincs. Valamiféle csodát várnak. Persze nem zárható ki, hogy a Bajnai-kormány majd hoz olyan intézkedéseket, amik pozitívan hatnak az MSZP megítélésére, de a szocialista pártnak egyelőre semmilyen politikai stratégiája nem látszik.

– Ráadásul a pártelnökválasztás előtt éles ellentétek kerültek a nyilvánosság elé, elég arra gondolni, hogy a hírek szerint Gyurcsány Ferenc „szar alaknak” minősítette Szekeres Imrét. Széthullhatnak a szocialisták?

– Fontos tapasztalat ennek kapcsán, hogy vannak látszólag egységes pártok, de abban a pillanatban, ahogy a kényes egyensúly megbomlik, meglátjuk, mi van a paraván mögött. Márpedig az MSZP-ben most sok érdekellentét került felszínre, van gyurcsányista és antigyurcsányista vonal, van generációs ellentét, van regionális törésvonal; számba venni is nehéz az ellentéteket. A szocialisták mostani elitjében nem látok olyan politikai tekintélyt, aki az erejével, személyével képes lenne a tartós egység megteremtésére. Egyelőre úgy tűnik, hogy megint született egy kényes egyensúly, de kérdés, hogy ez meddig tart. Még mindig nem zárható ki az esélye egy elhúzódó, kiélezett, személyeskedésig és akár valamiféle szakadásig vezető viszálynak. Az előbb azt mondtam, lehetnek olyan helyzetek, amikor bizonyos közhelyek megdőlnek. Most még talán azt hisszük, hogy egy MSZP vagy egy Fidesz nem szakadhat. De ez nem törvényszerű, hogy valóban így van; a régióban erre számos példát láthatunk, és egyszer Magyarországra is begyűrűzhet ez a folyamat.

– Egyes vélemények szerint a Fidesznek az lett volna a legjobb, ha még egy évig Gyurcsány Ferenc marad a pártelnök-miniszterelnök, mert akkor a szocialisták biztosan mélyponton maradtak volna. Az elmúlt hetek történései és a miniszterelnök-csere hogyan hathattak, hathatnak az ellenzéki pártra?

– Hogy Bajnai miniszterelnöksége milyen hatással lesz majd a Fidesz népszerűségére, azt egyelőre nem lehet megmondani, legfeljebb jóslásokba bocsátkozhatnánk. Ami azonban biztos, hogy akkor járt volna a legjobban a Fidesz, ha előrehozott választások lettek volna, amitől nem is jártunk olyan távol. Hallok olyan véleményeket, hogy az ellenzéknek is jobb, ha a mostani kormány meghozza a fájdalmas intézkedéseket, és ők csak ezután, egy év múlva kerülnek hatalomra. Ennek kapcsán én azt szoktam megkérdezni a hallgatóimtól, hogy most írjam be az ötöst, vagy egy év múlva? Erre nyilván mindenki azt válaszolná, hogy most, hiszen egy év alatt annyi minden történhet. Így van ez a politikában is. Most óriási a Fidesz fölénye, ami egy év alatt tovább nőhet, de akár csökkenhet is, mert ez rengeteg idő.

– Mennyi esélye van annak, hogy az új kormány nem húzza ki jövő tavaszig, és előrehozott választások lesznek?

– Én azt látom, hogy az ettől való félelem nagyon nagy az MSZP-ben és a Szabad Demokraták Szövetségében, és ez szinte minden más megfontolást felülír. Időnként előfordulnak olyan helyzetek, amikor vannak más elvek is, de azért a szorult helyzetekben mindig jön a végső érv, a „patás ördögtől”, Orbán Viktortól való félelem. Ez általában elég indok mindenre, legyen az akár a költségvetés megszavazása, vagy a megszorítások elfogadása. Persze, különösen az elmúlt hetek történései után, nem zárható ki semmi, így egy esetleges előrehozott választás sem. Ugyanakkor az MSZP, az SZDSZ, és nyugodtan idesorolhatjuk az MDF-et is, minél jobban el akarja nyújtani azt az időt, ameddig még nem Orbán Viktor vezeti az országot, és mindent meg is tesznek, hogy erre a lehető legkésőbb legyen esély.

Bándy Péter

TÖRÖK GÁBOR

1971-ben született Szombathelyen.

Az ELTE-n szerzett diplomát történelem és politikaelmélet szakon.

1997 óta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Jelenleg az egyetem Politikatudományi Intézetében a Politikai Elemzés Központ vezetője; 2004 óta egyetemi adjunktus.

Hat évig volt a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára, 2006 óta elnökségi tagja.

2002 óta a politikai elemzéssel foglalkozó Vision Consulting igazgatója.