Évtizedek óta fulladozik a budapesti Belváros a tömegközlekedés okozta légszennyezettségben. Állandó forgalmi dugók, zaj, szmog keseríti az itt élők életét, és parkolóhelyet találni sem egyszerű feladat. Egy év múlva azonban már lényegesen emberibb arcát mutatja majd a Belváros. A Rogán Antal vezette kerületi önkormányzat ugyanis európai uniós források bevonásával, 5,5 milliárd forintos beruházás keretében jelentős átalakításba fogott. Új főutca születik, összekötve a Kálvin teret a Szabadság térrel.

A terveket pályázat alapján a Közlekedés Kft. vezette konzorcium készítette, a városépítészeti és környezetrendezési koncepciót az M-Teampannon Kft. tette le az asztalra, a kivitelező pedig a Főutca Konzorcium, amelynek tagjai a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Bau Holding 2000 Zrt. Ha ránézünk Budapest térképére, jól látható a Kecskeméti utca, Károlyi Mihály utca, Petőfi Sándor utca, Erzsébet tér nyugati oldala, Október hatodika utca és Honvéd utca mentén déli-északi irányban húzódó vonal. Életszerűnek tűnik Pató Pál úr karaktere, amennyiben e közlekedési tengely megépítése már több mint száz éve foglalkoztatja a várostervezőket. Elég csak ránézni egy korabeli Budapest-térképre – és nem ez az egyetlen fővárosi elképzelés, mely bár még nem valósult meg, lassan centenáriumát ünnepelheti. Ami azt illeti, a négyes metróról is 1973-ban írtak először a lapok…

Ám a más forgalmi viszonyok és a legnagyobbrészt gyalogos közlekedés alapján elgondolt korabeli tervek megvalósítása elsikkadt, a gépjárműforgalom dinamikus növekedésével pedig más irányba vitték el a fejlesztéseket. A Kossuth Lajos utca kiszélesítése égetően szükségessé vált, amikor az M1-es és M7-es autópályák járműáradatát gyakorlatilag ráeresztették az Erzsébet hídra és ezáltal a Belvárosra, amit ezzel kettévágtak.

Annál örömtelibb, hogy 2006-ban a „Budapest szíve” pályázat eredményeként szakmai megegyezés született a százéves főutcakoncepció megvalósításáról. Ideje is volt már ennek. Ha körülnézünk Európa nagyobb városaiban, majdnem mindenütt találkozunk hasonló megoldásokkal. Persze minden város más, mindnek megvannak a maga sajátosságai, ezért egységes modellek nincsenek, de jellemző a belvárosi forgalom drasztikus csökkentése (ez akkor lehet igazán hatékony, ha aprólékosan kiépül az elővárosi közlekedés, őrzött parkolókkal), a gyalogosok és kerékpárosok életterének kitágítása, a sok díszburkolat, a szobrok, a zöldterületek arányának növelése, a föld alá vitt parkolás (Bécs belvárosa például tele van mélygarázsokkal) és a villamosközlekedés támogatása a buszok rovására.

Az új főutca kialakításakor egyes adaptálható külföldi mintákat átvettek, de ezeket egyedi koncepcióba építették bele. Ami a villamosközlekedést illeti, ez épp ezen a területen nincs napirenden, noha a főváros egyébként lépéseket tett a kötöttpályás tömegközlekedés arányának növelésére Budapest-szerte.

A mostani, már megindult főutcafejlesztés során tehát a Kecskeméti utcát, a Károlyi Mihály utcát, a Petőfi Sándor utcát, az Erzsébet teret és az Október hatodika utcát kapcsolják össze a Szabadság térig. Valamikor később, második lépésben ez folytatódik majd a Szabadság tértől a Honvéd utcán át a Szent István körútig. A most átalakítani kezdett szakasz hossza több mint 3 kilométer, az újjászülető terület nagysága pedig meghaladja a 36 ezer négyzetmétert.

A nagyszabású fejlesztés első lépéseként kicserélik az elhasználódott közműveket, mivel a leendő díszburkolatot öt évig tilos lesz majd felbontani. Ez dicséretes kikötés azon tapasztalatok ismeretében, melyek szerint a fővárosban gyakori jelenség, hogy átgondolatlanul, összehangolás nélkül túrják föl a közterületet évente akár többször is. Megújul a közvilágítás is, az energiatakarékosság jegyében kevéssé forgalmas időszakokban, csöndes téli éjjeleken halványabban világítanak majd a lámpák. Ugyanakkor folytatódik a térfigyelő kamerák rendszerének kiépítése.

Fontos leszögezni, hogy nem sétálóutca épül, hanem csillapított forgalmú főutca. Ez azért lényeges különbség, mert itt-ott már hallani lehetett ellenző hangokat, melyek forgalmi szempontból kritizálták a beruházást, mondván, ellehetetlenül a közlekedés. Bár az volna ideális, ha a Belvárosban kizárólag környezetbarát tömegközlekedéssel lehetne utazni, ettől még igencsak távol van Budapest. Most az a cél, hogy a nagy környezetterhelést jelentő átmenő forgalmat másfelé tereljék. Jelenleg ugyanis óránként átlagosan kétezer jármű dübörög keresztül a Belvároson, időnként a turistákat is riogatva.

A beruházás végeztével ez számítások szerint negyedére csökkenhet. Ehhez forgalomszabályozási eszközöket vesznek igénybe, például úgy változtatják meg az egyes becsatlakozó utcák közlekedési irányát, hogy azok kifelé vezessék a forgalmat a külső, elkerülő utakra. Ezen túlmenően süllyedő oszlopok segítségével is ritkítják majd a forgalmat az Egyetem térnél, a brit nagykövetségnél és az Október hatodika utcánál. Ezzel elérhető, hogy ezen utcákba csak az ott élők, a helyi vállalkozók, a buszok és a taxik hajthassanak be.

A fejlesztés nyomán megszülető új főutcán a jelenleginél jóval szélesebbek lesznek a járdák, melyeket szintbeli különbség nem fog elválasztani az úttesttől, csak parkolásgátló karók, úgynevezett pollerek (melyeket a pesti köznyelv Demszky-karóknak hív), hasonlóan a Ráday utcában és számos más európai belvárosban alkalmazott megoldáshoz. Az érintett utcákat végig díszburkolattal látják el, számos utcabútort helyeznek ki, és a Belvárosban már elkezdett zsánerszobor-program is folytatódik.

Mint Puskás András alpolgármester a Demokratának elmondta, nem – esetlegesen megosztó – történelmi, politikai személyiségeknek emelnek emlékművet, hanem szerethető figurákat mintáznak meg.

Hamar népszerű lett például a Vigadó téri kutyasétáltató lány, a rollerező fiú a Duna utcában és a rendőrszobor a Zrínyi utca és az Október hatodika utca sarkán. A jövőben felállítandó szobrok is ezt a mintát követik. Ezen kívül szökőkút is lesz az Október hatodika utca és a Szabadság tér sarkán, a földből kiemelkedő fúvókákkal, melyek szenzoros érzékelő segítségével visszahúzódnak, ha valaki közeledik, s így anélkül lehet besétálni majd a szökőkút közepére, hogy a turisták csurom vizesek lennének. Középen pedig az oda telepített utcabútorra akár le lehet ülni olvasni. A cél, hogy az új főutca ne csak esztétikailag, hanem funkcionálisan is a belvárosiaké, illetve az ide látogatóké legyen.

Az új főutca-gondolatról szólva nem kerülhető meg a neuralgikus pont, a Ferenciek tere és a Belvárost kettévágó Kossuth Lajos utca problémája. Az egykor szebb napokat látott téren ma koldusok, hajléktalanok sokasága ténfereg, nem beszélve az aluljáróról.

A Néreidák kútjából régóta nem folyik a víz, a szobor háborús állapotokat idéz. Mint megtudtuk, a Ferenciek tere nem szerepel a fejlesztésben, mivel ez nem a kerületi önkormányzat, hanem a fővárosi vezetés tulajdona. A Kossuth Lajos utca forgalmának csökkentésére több ötlet is fölmerült az elmúlt években. Végül mind Belváros-Lipótváros önkormányzata, mind a főváros elfogadta azt a koncepciót, mely szerint az ott keresztülzúduló forgalmat le kell vinni a föld alá, hogy csak az Astoriánál vagy még később bukkanjon újra a felszínre; a bizonytalanság nem véletlen, a gondolat annyira kiforratlan még, hogy csak elvi megegyezés született, tervek nem készültek, mivel egyelőre pénz sincs rá. De úgy tűnik, ez sem teljesen új elgondolás, mivel a Ferenciek terén jelenleg létező Y alakú autósalagút (mely a Petőfi Sándor utca, illetve az Erzsébet híd felé vezeti a forgalmat), valami ilyesminek a kezdete. Lehetne.

Így hát egyelőre marad a Kossuth Lajos utca jelentős forgalma, de előrelépés, hogy zebrás gyalogátkelőhelyet hoznak létre a Ferenciek terénél (jó kérdés, hogy eddig miért nem volt ott ilyen), s ezzel kiváltható a nem túl esztétikus aluljáró azok számára, akik nem a metróhoz igyekeznek. A tervek szerint később a Váci utca északi és déli része is hasonló módon lesz összekötve. Ugyanakkor ez csúcsidőszakokban várhatóan megnöveli a forgalmi dugókat a BAH-csomópont és a Keleti pályaudvar között, mindkét irányban. A Belvárosból kiterelt autók pedig a Belgrád rakpart, a Rákóczi út és a Körút forgalmát fogják növelni. Vagyis a fővárosnak a többi kerülettel együttműködve sürgősen új forgalomtervezési koncepciót kellene megalkotni.

A Belváros új főutcája kerékpárosbarát is lesz: több biciklitárolót helyeznek el a Kálvin tér és a Szent István körút között. Sőt az úttesten – egy hamarosan megvalósuló KRESZ-módosítás értelmében – kizárólag a kerekezők a forgalommal szemben is behajthatnak, mivel az úttest ehhez elég széles lesz, és kevesebb autó közlekedik majd, s azok is maximum 30 kilométeres óránkénti sebességgel.

Továbbra is gondot okozhat viszont a parkolás. Ma több mint 6000 felszíni és 2000 föld alatti parkolóhely van a Belvárosban, de ennél jóval több jármű várakozik rendszeresen, mert sokan szabálytalanul állítják le autójukat. Az új főutca koncepciója ezek ellen is fel kíván lépni, szeretnék szabaddá tenni az utcasarkokat, mert az ott álló autók nemcsak a városképet rontják, de balesetveszélyt is okozhatnak. A felszínen továbbra is megmarad a legtöbb parkolóhely, de a tervek szerint a közeljövőben mélygarázs épül a Március tizenötödike téren, a József nádor téren, a Kossuth Lajos téren és az Olimpiai parkban.

Ami a leendő utcaképet illeti, a látványtervek alapján megállapítható, hogy a tervezők kellő alázattal igazodtak a patinás épületek által meghatározott arculathoz, kerülve minden öncélú futurisztikus, sokkoló modernkedést. Az építészeti megoldások kifejezetten szolidak, kulturáltak.

Tetszetősek, de nem hivalkodók. Az új főutca kialakításakor az olyan apróságnak tűnő, de mégis jelentős dolgokra is figyeltek, mint például a manapság minden elárasztó hirdetések. Az egységes utcakép érdekében a reklámfelületeket is szabályozzák, ami fölöttébb elismerésre méltó.

A kivitelezésről is szólni kell, hiszen az példaértékűen polgárbarát. Ennek értelmében a zajjal járó munkálatokat csakis hétköznap 8 és 17 óra között szabad végezni, hét végén garantálni kell a csöndet és a nyugalmat. Ez jelentős előrelépés azokhoz a fővárosi átalakításokhoz, felújításokhoz képest, melyek keretében időnként 24 órában, így akár hajnal 2-kor is dolgoztak a légkalapácsok.

A munkálatok idején tilos lesz parkolni az érintett utcákban, ugyanakkor az ott működő cégekhez érkező áruszállítóknak módjuk lesz előre egyeztetni a kivitelezővel, elkerülendő a feszültségeket. A parkolási problémákat igyekszik megoldani a kerületi vezetés, ennek érdekében kezdeményezte a Fővárosi Közterületi Parkolási Társaságnál, hogy az Egészségügyi Minisztérium előtti parkolót – a tárcával kötött szerződés felmondásával – szabadítsák fel a kerületiek részére. Erről folyamatban vannak a tárgyalások, akárcsak arról, hogy ahol csak lehet, halszálkás beállókat alakítsanak ki, ami nagyjából 30 százalékkal növeli a parkolóhelyek számát. Ezen kívül kedvezményes parkolási lehetőséget biztosítanak a kerületiek számára a Szent István téri és a Szabadság téri mélygarázsban, s a máshonnét a Belvárosba érkező autósoknak is a föld alatti parkolók használatát javasolják. A Fővárosi Közterület-felügyelettől pedig azt kérte a kerület vezetése, hogy a munkálatok idején a szabálytalanul parkoló autósokat először csak figyelmeztessék, ne büntessenek rögtön.

A kerületi vezetés internetes honlapján, önkormányzati lapjában és a kerületi televízióban részletesen és folyamatosan tájékoztatja a nagyközönséget a munkálatokról és az azokkal kapcsolatos, későbbiekben bekövetkező tömegközlekedési változásokról. A hazánkban kissé szokatlan munkatempóra jellemző, hogy a kisebb becsatlakozó utcákat már szeptemberben átadják. Puskás András alpolgármester elmondta, a többi szakasz részben decemberben, részben jövő májusra készül el.

Ágoston Balázs