Elektromos gyalogos

„Hallottunk egy történetet, nem igaz, de jó: az utcán látták közlekedni, loholt, mint egy ló. Közben vadul zümmögött, a sok-sok ember hümmögött, füle mögül szikrát szórt, szeme helyén lámpa volt. Elektromos gyalogos, gyorsabb, mint a villamos” – amit annak idején Galla Miklós megénekelt, mára valósággá vált.

Néhány az új eszközök közül: a monster roller egy nagyobb elektromos roller; a segway önegyensúlyozó, kétkerekű, elektromos meghajtású közlekedési eszköz; a hoverboard önegyensúlyozó elektromos roller. Terjed továbbá az elektromos gördeszka és elektromos egykerekű is. Nem egyértelmű, minek tekintsük őket: játékszernek, sportcikknek vagy közlekedési eszköznek. A jelenlegi közlekedési infrastruktúrában valójában helyük sincs.

– Mivel nem járművek, közúton nem közlekedhetnek – szögezi le Borbély Zoltán ügyvéd, közlekedési szakjogász. Az elektromos rollert semmilyen jogszabály alapján nem lehet járműnek tekinteni, tehát gyalogosnak minősül, így a gyalogosokra vonatkozó előírásokat kell rá alkalmazni. Számos járművet definiálnak a jogszabályok, de ezek közül egyik kategóriába sem fér bele az elektromos roller vagy a segway. Nem segédmotoros kerékpár, nem lassú jármű és nem is motorkerékpár, nem motoros tricikli, nem kvad, nem mopedautó és nem is kerékpár, mert annak egy 1990-es rendelet szerint kell hogy legyen pedálja. A jogalkotó elvetette, hogy a kerekes sporteszközöket, mint amilyen a gördeszka is, járműként definiálja, ez az igény ugyanis már komolyan napirendre került. Számos alkalommal látom, hogy elektromos rollerrel, segwayjel járnak a közúton az emberek abban a tudatban, hogy járművet vezetnek. Még bukósisakot is vesznek fel, amitől szabálykövetőnek tűnnek, de valójában nincs ezekre jogszabály. Márpedig ténylegesen legális keretek közé kellene helyezni ezeket az eszközöket jogszabályi vagy akár KRESZ-szinten.

A KRESZ szerint a járda egyértelműen a gyalogosoké, ahol biciklizni is csak nagyon korlátozott esetben lehet: „Lakott területen olyan úton, ahol az úttest kerékpár-közlekedésre alkalmatlan, továbbá a gyalogosforgalom zavarása nélkül, és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.” Ugyanakkor az új alternatív eszközök óránként 25, némely esetben még 40 kilométeres sebességgel is képesek haladni.

Ennél is nagyobb probléma, hogy a turisták csoportosan használják a segwayeket, tehát itt-ott teljesen elfoglalják a járdát, miközben hiányzik a helyismeretük, így aztán nem tudnak rendesen odafigyelni. Ráadásul a turista eleve inkább városnézésre, mint az eszköz irányítására koncentrál. Nem kevés baleset adódott már ebből mind itthon, mind külföldön.

Legutóbb Párizsnak lett elege, ahol 12 elektromosroller-szolgáltató cég működik, és a becslések szerint mintegy 20 ezer elektromos roller közlekedhet. Nemcsak veszélyeztetik a gyalogosokat, de gyakran a parkokban hagyják a lerobbant rollereket, sőt, a hidakról a Szajnába dobálják őket. Így az új szabályozás szerint leparkolni ezentúl csak kijelölt helyeken lehet velük, sebességüket húsz kilométer per órára korlátozták a város legtöbb részén, a nagy gyalogosforgalmú helyszíneken pedig nyolcra. Az intézkedések meghozatalát az is motiválhatta, hogy a párizsi Operaház zongoraművészét, Isabelle van Brabant-t májusban egy rolleres elgázolta, jobb karja több helyen eltört, ráadásul a gázoló először cserbenhagyta, csak a kiabálására tért vissza és hívott segítséget.

Szintén friss hír, hogy Koppenhágában egyetlen hétvége során 28 embert vettek őrizetbe ittas rollerezés miatt, közülük 24 ellen vádat is emeltek. Általános tapasztalat a városban, hogy a turisták, de sokszor a helyiek is részegen száguldoznak az utcákon. Itt szintén tilos a járdán közlekedni az elektromos eszközökkel, ennek ellenére gyakran megtörténik.

A balesetek Budapestet sem kerülték el. Egy évvel ezelőtt a budai Várban ütött el egy kislányt egy elektromos meghajtású közlekedési eszköz, a gyerekhez mentőt kellett hívni. A közfelháborodás után hamar kiderült, hogy több kisebb baleset is történt, ezért a Budavári Önkormányzat betiltotta a segway, az elektromos roller, a hoverboard és az elektromos gördeszka használatát a kerület tulajdonában lévő gyalogutakon és gyalogosövezetekben.

Az V. kerületben már korábban így döntöttek, itt a médiában nem szereplő, de az önkormányzat tudomására jutott személyi sérülések és ütközéses balesetek indokolták a rendeletet. Eszerint az önkormányzat tulajdonában álló gyalogutakon és gyalogosövezetekben tilos elektromos vagy más gépi meghajtású közlekedési, sport- vagy turisztikai eszközzel, illetve meghajtásának módjától függetlenül személyszállítási szolgáltatást nyújtó három- vagy többkerekű eszközzel (például sörbike, riksa) közlekedni. Később, miután idén májusban megjelent Budapesten a Lime – a Bubihoz hasonlóan elektromos rollereket kölcsönző szolgáltatás –, rendeletet hoztak, ami alapján az elektromos közroller felvétele az utcán közterületi értékesítésnek minősül, erre pedig nincs engedélye a rollermegosztó cégnek. Így a Lime működési zónájából ki is került az V. kerület. Balatonfüred szintén tiltó rendeletet hozott tavaly a 71-es főúttól délre, vagyis a vízpart felé eső terület gyalogút­jaira és gyalogosövezeteire vonatkozóan.

Az önkormányzatok általában pénzbírsággal sújtanak. A bírságnak alapja lehet az is, hogy – a korábbiak alapján – az e-hajtányok nem közlekedhetnek az autóutakon sem.

– A bicikliutakon szintén nem közlekedhetnek, ugyanis a kerékpár kritériuma, hogy legyen pedálja. Ha azt szeretnénk, hogy az elektromos közlekedési eszközök ezekre az utakra terelődjenek, a kerékpár definícióját kell megváltoztatni – folytatja Borbély Zoltán.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érintett városrészekben legálisan egyáltalán nem lehetne használni ezeket a járműveket, maximum a forgalomtól elzárt területeken. Ha valaki ilyen közlekedési eszközzel okoz vagy szenved el balesetet, biztosan nem lesz igaza.

– Egyértelműen kezdeni kell a helyzettel valamit, mert az elektromos rollerek elterjedését nem követte a jogi szabályozás. Ha minden így marad, akkor is tudatosítani kell ezeknek az eszközöknek a használóiban, hogy nem járművet vezetnek. Volt olyan balesetes ügyem, hogy az autós ellen megszüntették az eljárást, miközben a balesetet szenvedett elektromos rolleres teljesen meg volt győződve róla, hogy ő jó helyen volt az úttesten, és elsőbbsége biztos tudatában közlekedett, holott nem is tartózkodhatott volna ott. Azért sem ártana ezt szabályozni, mert ugyanakkor egy gyalogátkelőhelyen túl gyors az ilyen elektromos hajtány, ez pedig megtévesztő: az autósok gyalogosra számítanak, ezeknek pedig legalább kétszeres a sebességük. Nem kellene megvárni, míg valami súlyosabb következmény, akár halálos baleset történik.

Pedig alapvetően pozitív jelenség is lehetne ezen eszközök elterjedése: az autós közlekedés alternatíváinak részét képezik, kevésbé szennyezik a környezetet, használóik számára kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a célba jutást. Talán a német szabályozás lehet megfontolandó minta: új kormányrendeletük szerint nem szabad a járdán közlekedni elektromos motorral működő rollerrel, a lassabb, legfeljebb óránkénti 12 kilométeres sebességre képes eszközöket 14 éves kortól lehet használni; a gyorsabb, legfeljebb húsz kilométer per órát teljesítő hajtányokkal kerékpárúton, kerékpársávban és a közös használatú busz- és kerékpársávban lehet közlekedni. Bukósisak viselése nem kötelező, külön jogosítvány nem szükséges. Andreas Scheuer közlekedési miniszter ennek kapcsán kiemelte: Az új típusú járművek a közösségi közlekedéssel együtt alternatívát kínálnak az autó helyett, ideálisak az úgynevezett utolsó mérföld megtételére – ez a városi közlekedési utak befejező szakasza, például a busz-, metró- vagy villamosmegálló és az otthon vagy a munkahely közötti távolság.