Élet a brexit után

–  Orbán Viktor azt mondta az évkezdő kormányinfón, hogy nem örülünk a brit kilépésnek. De hogy van ezzel a többi tagország?

–  Mindenki számára veszteség. Az unió egyik legnagyobb lélekszámú, igen erős gazdaságával rendelkező és rendkívül befolyásos országa hagyja el az EU-t. A magyar kormány is sajnálja, ami történik, de tiszteletben tartja a britek döntését, amely abszolút demokratikus alapokon áll, egy 2016-os népszavazás ad neki legitimációt.

–  Egyes globalista erők új népszavazást szerettek volna kezdeményezni, hátha másként dönt a média által időközben alaposan megdolgozott közvélemény. Ilyen keveset jelent már a jog?

–  A demokrácia szabályai szerint történt a népszavazás, az eredményét mindenkinek el kell fogadnia. A magyar kormány végig kitartott emellett. Boris Johnson és pártja hatalmas ellenszélben nyerte meg a brit parlamenti választást tavaly december 12-én. Hasonló ellenállással nézett szembe, mint amivel a Fidesz–KDNP-nek kell megküzdenie általában, amikor a nemzetközi médiában és gyakran Brüsszelben is megjelenő valótlanságokról van szó. A döntést azonban a brit nép meghozta, nem is akármilyen többséggel, Magyarország pedig a brexit után is szoros együttműködésben akar maradni az Egyesült Királysággal. Minden területen.

–  Mennyire érzékeny veszteség nekünk a brexit? Tekintve, hogy a magyar kormány nemegyszer kapott bátorítást és támogatást a nemzetközi politika küzdőterén a brit konzervatív tábortól.

–  Ez egyfajta szövetségesi viszony. A brit konzervatív tábor és a magyar konzervatív kabinet sok mindent hasonlóan értékel az európai és a nemzetközi politikában. Ilyen kérdés például az állam hagyományos szerepkörének megőrzése, a nemzeti parlament fontossága vagy az illegális migráció elleni fellépés szükségessége. Tény az is, hogy a brit és a magyar kabinet az erőltetett föderalizmus helyett a hatékonyabb Európa útját pártolta, már ami az unió jövőjét illeti.

–  Több más dolog mellett ott van-e a brexitet előidéző okok között, hogy ki akarta hagyni a briteket az EU vezetéséből a német–francia tengely?

–  Szerintem inkább egy hosszabb ideje tartó, de az utóbbi időben kiélesedő jelenségről van szó. Láttuk, különösen a Juncker-féle bizottság működése idején, hogy Brüsszel rendre figyelmen kívül hagyta a britek törekvését és kérését arra vonatkozóan, hogy az EU ne vegyen el mind nagyobb hatáskört a tagállamoktól. A londoni kormány képviselői számos alkalommal felhívták a figyelmet arra is, hogy célszerű lenne bevonni a nemzeti parlamenteket az uniós döntések előkészítésébe, de a felvetés süket fülekre talált az EB akkori elitjében. Ezt olyan kapitális hibaként róhatjuk fel a Juncker-bizottságnak, ami súlyosan ártott az unió egységének és nemzetközi tekintélyének is.

–  A britekkel a világ ötödik vagy hatodik legerősebb gazdasága, komoly nukleáris erővel is rendelkező katonai hatalma távozik, ráadásul olyan titkosszolgálataik vannak, amelyek behálózzák az egész világot. Kivel lehetne pótolni őket?

–  Senkivel. Épp ezért is abban vagyunk érdekeltek, hogy a brexitet követően minél zökkenőmentesebb, minél átfogóbb kereskedelmi együttműködés jöjjön létre az unió és az Egyesült Királyság között, amely minimumfeltételként garantálja a vámmentességet. Olyan szabadkereskedelmi megállapodást kell kötni Londonnal, amely legalább ezt szavatolja, de ha mód van rá, ennél sokkal több területre is kiterjed.

–  Van esély valamilyen külön brit–magyar alkura?

–  Az uniós állam- és kormányfők döntése alapján egycsatornás tárgyalás zajlik, amely eddig hatékonynak bizonyult a magyar érdekek érvényesítése szempontjából. A francia Michel Barnier az EU főtárgyalója a brit távozás ügyében, aki igyekszik teljes körben képviselni valamennyi tagállam szempontjait és érdekeit, így Magyarországét is. A fő cél egy vámmentes kereskedelmi rezsim kialakítása uniós szinten, de emellett erősíteni szeretnénk a magyar–brit kétoldalú kapcsolatokat is minél több területen.

–  Hány magyar él Nagy-Britanniában?

–  Az Egyesült Királyságban nincs olyan rendszer, amely nyilvántartaná az uniós állampolgárok számát, csak becslések vannak. Egyes adatok szerint a Nagy-Britanniában életvitelszerűen tartózkodó magyarok száma körülbelül 80 ezer fő, de más kalkulációk szerint ez a szám elérheti a 100-150 ezret is, persze az ott élő családtagokkal és a kint tanuló diákokkal együtt.

–  Nem volt regisztráció, de a brexit életre hívta?

–  London létrehozott egy olyan rendszert, amely letelepedési státust ad a már legalább öt éve Nagy-Britanniában tartózkodó uniós polgároknak, illetve előzetes státust a rövidebb ideje kint élőknek. Ez a regisztrációs lehetőség 2021. június 30-ig van meg. 2019. november végégig körülbelül 75 ezer magyar állampolgár élt vele. A brexit után ők továbbra is jogszerűen tartózkodhatnak Nagy-Britanniában és vállalhatnak ott munkát.

–  Elveszítjük őket?

– Nem jelenti ezt automatikusan. Éltek egy lehetőséggel, dolgoztak, fizették a járulékokat, de sokan úgy gondolják, hogy miután elegendő pénzt gyűjtöttek, gyerekeik pedig elvégezték a megfelelő iskolákat, hazatérnek. A londoni nagykövetségünk, a manchesteri főkonzulátusunk és az edinburgh-i konzuli hivatalunk kapcsolatban áll a kinti magyar szervezetekkel. Magam is rendszeresen találkozom odakint élő honfitársainkkal, és tájékoztatom őket a magyarokat érintő, brexittel kapcsolatos fejleményekről.

–  Zavartalanul utazhatnak ki és be az országba továbbra is? Vagy vízumkényszert vezet be London?

–  2020 végéig, azaz az átmeneti időszak alatt biztosan nem kell számítani semmilyen fennakadásra. A brit kormány döntése, hogy ezután milyen nemzeti bevándorlási rendszert léptet életbe. Ugyanakkor fontos látni, hogy összesen három, három és fél millió külföldi uniós polgár él most az Egyesült Királyságban, és Londonnak sem érdeke, hogy alapvetően felbolygassa vízumkényszerrel vagy más bürokratikus akadályokkal az életüket, az EU tagállamai pedig ugyanezt szeretnék.

–  A magyarok, de a lengyelek is jelentős szerepet játszanak Nagy-Britannia gazdasági életben. Változhat e téren valami?

–  A lengyeleké a legnagyobb közösség, közel egymillióan vannak. Ez az összes ott tartózkodó EU-s állampolgár egyharmada. A magyarok a tizedik-tizenegyedik helyen állnak a sorban. Az az általános kép alakult ki a médiában, hogy főleg kelet-európai polgárok érkeztek oda az unióból az utóbbi években. Ezt érdemes árnyalni, mert a magyaroknál például sokkal többen költöztek ki Dél-Európából, Nyugat-Európából, de a balti államokból is. Ha az egyes országok lakosságarányához viszonyítunk, akkor épp a baltiak vannak a legtöbben.

–  Benne van a britek gondolkodásban, hogy ha ezeket az embereket valamilyen komolyabb korlátozás sújtja, akkor sokat veszít Nagy-Britannia. A külföldiek befizetései komoly forrást jelentenek például a brit egészségügyi rendszernek.

–  A magyarokról a beszámolók és a tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy jogkövető módon élnek, fizetik a járulékaikat, értéket teremtenek a brit társadalomban. Emellett olyan tudásuk van több gazdasági területen is, amely a britek számára már-már nélkülözhetetlen. Nem véletlen, hogy a brexitet követően a brit kormány szinte azonnal kimondta, hogy az uniós polgárok szerzett jogai nem sérülhetnek semmilyen forgatókönyv esetén.

–  Mi lesz a nálunk élő britekkel?

–  A két ország közötti jó viszony alapján a magyar kormány is garantálta, hogy a helyzetük háborítatlan marad. Olyan jogszabályt vittünk a parlament elé, amelynek alapján a nálunk élő 5-10 ezer fős brit közösség tagjai 2020 végéig regisztrálhatnak a magyar hatóságoknál, és utána letelepedési engedélyt kaphatnak. Ezzel elkerülhetjük, hogy az unió elhagyásának következményeként akár egyetlen brit állampolgár is távozni kényszerüljön hazánkból.

–  Fontos szerepet játszik a migráció a brexitben? Mert a britek azért egykori, szinte az egész világra kiterjedő birodalmuk okán sokkal toleránsabbak az idegenek és az idegen kultúrák iránt.

–  Az egykori brit birodalom érdekeltségi és kapcsolati rendszerei megmaradtak. A multikulturális társadalomnak ugyanakkor valóban olyan történelmi gyökerei vannak az Egyesült Királyságban, amelyek Magyarországon nincsenek jelen, ezt azonban én nem kapcsolnám a tolerancia kérdéséhez, mivel a magyart az egyik legvendégszeretőbb népként ismerik ma is világszerte. A londoni kormány is határozott lépéseket tett az illegális migráció megállítására, akárcsak a magyar kabinet. Ők is úgy vélik, hogy a világban létező problémát a gyökerénél, helyben kell kezelni, és nem szabad Európába importálni. Ez a magyar kormány vezérmotívuma is a migrációs politikában. A britek eközben részt vesznek az európai védelmi missziókban, az ő kontingensük az egyik legerősebb például Boszniában, vagyis hozzánk hasonlóan felismerik és értik a nyugat-balkáni térség biztonsági és gazdasági jelentőségét. Jó lenne, ha ez a tudás sem veszne el az unió számára a kilépésükkel.

–  Ragadós lehet a brit példa?

–  Világos, hogy az uniós fórumoknak tanulniuk kell a brexitből. Megérteni és szem előtt tartani a szuverenista szempontokat, sokkal inkább, mint eddig. Ha ezentúl nem az Európai Bizottság és az Európai Parlament tematizálja az uniós politikát, akkor nem lesz ragadós a brit példa. Fontos tanulság, hogy Európa külső és belső biztonsága, gazdasági fejlődése és az európaiak élete a fontos, és nem bizonyos ideológiai indíttatású mozgalmak akarata.