A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.

Hirdetés

Varga Mihály a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.

Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll

– tette hozzá.

Négyszázalékos gazdasági növekedés várható

A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz.

A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja.

Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.

Nő az adósságszolgálatra fordított kiadás

2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint. Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg.

Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra.

2024-ben is része marad a költségvetésnek a rezsivédelmi alap 1340 milliárd forintos előirányzattal az idei 2579 milliárd forint helyett, ebből lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az alaphoz a központi költségvetés 483 milliárd forintos támogatásán kívül különadók formájában hozzájárulnak az energiaszektor szereplői 513 milliárd, a légitársaságok 39 milliárd, a gyógyszergyártók pedig 17 milliárd forinttal, a bányajáradékból 192 milliárd, a távközlési adóból 95 milliárd forint folyik be az alapba.

A honvédelmi alap ugyancsak szerepel a jövő évi költségvetésben. Kerete az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka, ami meghaladja a NATO-elvárást. Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja. Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.

Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg

A pénzügyminiszter a törvény benyújtásakor azt mondta, jövőre több mint 3300 milliárd jut a családok támogatására, több mint 3430 milliárd forint oktatásra, a nyugdíjkiadások pedig meghaladják 6500 milliárd forintot.

Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 178 milliárd forint helyett jövőre 226 milliárd forint lesz erre a juttatásra.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésére 449 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra pedig 20,5 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.

A helyi önkormányzatok támogatásaira 1049 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 968 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást is fizetniük kell, ennek összege az idei 237 milliárd forintról 307 milliárd forintra emelkedik.

Pénzügyminisztérium: háborús időkben védelmi költségvetés készült

Háborús időkben védelmi költségvetés készült, ami megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést – összegezte a jövő évi költségvetés parlamenti jóváhagyása alkalmából kiadott pénteki közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).

A 2024-es költségvetésben több forrás jut a védelmi kiadásokra, így megerősödik a Honvédelmi Alap. Megújul a családtámogatási rendszer, megmaradnak a családi adókedvezmények és biztosítottak a Rezsivédelmi Alap forrásai is – sorolta a PM.

A kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven, háborús időkben is megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosítja az inflációkövető nyugdíjemelést és garantálja a már teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását.

Az elhúzódó háború közvetlen szomszédságában az ország fizikai biztonságának megőrzése mindennél fontosabb. Ezért a kormány kiemelt célként a Honvédelmi Alap megerősítésén keresztül megteremti a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. A közel 1310 milliárd forintos alapnak köszönhetően a honvédelemre fordított kiadások 2024-ben meghaladják a GDP 2 százalékát – erősítette meg a PM.

A minisztérium közleménye hangsúlyozta: „a kormány legfontosabb prioritása, hogy hazánk a háborús időkben is elkerülje a gazdasági visszaesést, a növekedés folytatódjon és megvédjük a 2010 óta létrehozott 1 millió új munkahelyet. A gazdasági növekedés mértéke 2024-ben, várhatóan 4 százalékos lehet.”

A kormány fenntartja azt a célját, hogy megőrzi az ország pénzügyi stabilitását és egyensúlyát, így 2024-ben 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és az államadósság 66,7 százalékra való csökkentésével számol. A brüsszeli szankciók miatt megugrott infláció mértékét az év végére egyszámjegyűre, majd 2024-ben éves szinten 6 százalékra csökkentik.

2024-ben is megmarad a Rezsivédelmi Alap, aminek célja, hogy védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan világpiaci energiaárak emelkedésével szemben, ezáltal biztosítva a magyar családok és vállalatok anyagi biztonságát és energiaellátását. A Rezsivédelmi Alap forrásai 2024-ben meghaladják az 1340 milliárd forintot.

A nemzeti kormány gyakorlatához híven 2024-ben a legtöbb ágazat több forrásból gazdálkodhat, mint a megelőző évben.

A kormány háborús időkben is megvédi a családtámogatásokat, a családi adórendszert, a családi adókedvezményeket, és a nyugdíjak vásárlóértékét. Jelentősen több forrás jut az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, valamint a béremelések forrásai is rendelkezésre állnak a büdzsében. Az inflációkövető nyugdíjemelés, és a 2022-ben visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj forrásai is biztosítottak. Így a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható költségvetési források összege több mint 6540 milliárd forintra emelkedik jövőre, ami a költségvetés legnagyobb tétele – emelte ki a PM.

Korábban írtuk