Elhagyták a várost

Ki a faluba! – adta ki a jelszót a Bartha Miklós Társaság által megjelentetett kiáltványában József Attila és Fábián Dániel orvos-közíró 1930-ban. Igen ám, de ehhez bizony ma is hit és elszántság kell. A Petrik házaspár a történelmi kassai belvárosban lévő szép, kényelmes polgári lakását adta el, hogy az abaúji Göncruszkán megvásárolhassák a hatezer négyzetméteres birtokot.

– Szerettük Kassát, de megfizethetetlenül drága lett a városi lét, legalábbis ha az ember tiszta, egészséges élelmiszert akar beszerezni a családjának. Havonta legalább kétszáz eurót hagytunk ott a Domonkos téri piacon, úgy döntöttünk, hogy át kell térnünk az önellátásra – mondja Petrik Szilárd.

Nem tervezték elhagyni Felvidéket, a Szepsi környéki magyar falvakban kerestek parasztportát nagy kerttel. De az ingatlanárak ott is az egekbe ugrottak.

– Kassa nagyobb város, mint Debrecen vagy Szeged, a lakásárak ma már a budapestiekkel versenyeznek, és ez a régió falvaira is kihat – mondja Szilárd. Így aztán 2012-ben a jelenlegi szlovák–magyar határ csonkaországi oldalán, Göncruszkán találtak megfelelő telket. Megtisztították a dzsungeltől, házat építettek, gyümölcsöket, fűszernövényeket, gyógynövényeket ültettek. 2013 óta itt élnek. Ahogy mondani szokták, szügyig beleálltak a munkába. De ez egész embert kíván.

Szilárd ezért a teátrumi világot, jelesül a kassai Thália Színházat hagyta maga mögött húsz év után a csöndes, de dolgos falusi életért. Pedig megbecsült, sikeres színművész volt, játszotta többek között Örkény Tóték című klasszikusának őrnagyát, Camus Caligulájában Scipiót, Moliére A mizantrópjának főszereplőjét, Alceste-et, Márai A kassai polgárok című darabjának főhősét, János mestert, A dzsungel könyvéből készült musicalben pedig Akelát alakította. A közelmúltig tárlatvezetőként is dolgozott a közeli Vizsoly református templomában és látogatóközpontjában, de most már csak a családi gazdaságnak él. Négy gyermekük van, kettő közülük már felnőtt, akik eddig két unokával ajándékozták meg őket.

Gyöngyike magyar–német szakos tanárnő volt, húsz évig Kassán tanított középiskolában, öt évig a göncruszkai általános iskolában. Idén tavasszal, hivatalosan akkreditált képzést elvégezve, diplomás fitoterapeuta lett.

– Teljesen ösztönösen kezdtük a munkát, semmiféle tapasztalatunk, tudásunk nem volt hozzá. Igaz, mindkettőnk családjában ott volt a föld, de a kommunizmus viszonyai miatt nem volt ott a szív, inkább nyűgnek tekintették az öregek – avat be a kezdetekbe Gyöngyike.

Szilárddal önképző módon, keresve-kutatva, mindennek utánaolvasva szerezték meg a szükséges tudást. Rokonaik eleinte bolondnak nézték őket, amiért a bizonytalanért feladják a biztosat, és a göncruszkaiak is csudabogárként tekintettek rájuk.

– Éveken át megszállottan ültettünk, telepítettünk, művelési módokkal kísérleteztünk, két éve pedig fel is dolgozzuk a kert termését: szörpöket, szirupokat, gyógyhatású kenőcsöket, masszákat készítünk. Abból dolgozunk, amit az Úr éppen ad, így született meg az Istenadta Kert – meséli Gyöngyike.

A gyenge pont, ha egyáltalán annak lehet nevezni, az értékesítés. Egyelőre ez is kiépülőben van, a család éves bevétele mindössze másfél millió forint körül alakul.

– Kevés pénzből élünk, de semmiben nem szenvedünk hiányt. Rájöttünk, hogy a cserekereskedelem működik: én fitoterapeutaként ingyen tanácsot adok a hozzám fordulóknak, a gyógyításért, a készítményeinkért pedig a jellemzően szűkösen élő környékbeliek tojással, sajttal, szalonnával, sonkával, borral fizetnek. A rezsiköltség havonta mindössze 25 ezer forint, télen fával fűtünk, a tüzelőt megtermi a kert – magyarázza a modell lényegét Gyöngyike. És hozzátesz még valamit: meg kell tanulni összekapcsolódni más emberekkel, felismerve, hogy a mára elfeledett faluközösségi életmód biztonságot ad.

– Hosszabb távon persze szeretnénk felfuttatni az eladást, akár kosárközösségek formájában. Négy-öt állandó vásárló családdal már nagyon elégedettek volnánk – vázolja Szilárd a tervezett következő lépcsőfokot.

Felvetjük, hogy miért nem próbálkoznak pályázati forrásokat bevonni a fejlesztésbe.

– Az Istenadta Kertnek pont olyan ismérvei vannak, amikre nincs pályázat: keveset termelünk, kizárólag a saját kertünk terményeit dolgozzuk fel, nem vagyunk fiatal gazdák, és egyelőre a gazdaságátadást segítő programokba sem férünk bele. Őstermelők vagyunk, ez sem ad túl nagy mozgásteret – mondja Gyöngyike, ugyanakkor hozzáteszi: – Ha kitartóan végzem a dolgomat, azt a Jóisten sokszorosan adja vissza. Eddig is megtartott bennünket, hiszem, hogy ezután is meg fog.

Bíznak benne, hogy az Istenadta Kert hamarosan akkreditált biogazdaság lesz, hiszen lényegileg, a művelési módot illetően már ma is az. Úgynevezett komposzthagyó mélymulcsozást folytatnak, folyamatosan növelve a talaj humuszrétegét. A dr. Gyulai Iván egyetemi tanár által népszerűsített módszer lényege, hogy 40 centiméter vastag lóalmot dolgoznak bele a talajba, abba vetik a magot. A növényi rostokból, trágyából álló lóalom elbomlik, jótékonyan hat a talajra.

És hogy mit ad a kert? Van itt bodza, málna, szeder, szamóca, egres, napraforgó, körömvirág, levendula, akác, csalán, feketenadálytő, gingko biloba, azaz páfrányfenyő, cickafark, körömvirág, füge, fokhagyma, mezei katáng, fehér üröm, pitypang, zsálya, többféle bazsalikom, többféle menta, damaszkuszi rózsa, csipkebogyó, kamilla, dió, feketeribizli, többféle kakukkfű, ánizs és még sok más. Ezekből többféle szörp, szirup, tinktúra, csatni, pestó, borecet, szárítmány, kenőcs, massza készül tisztán, bármiféle vegyszertől mentesen. Szívesen cserélik is őket Göncruszkán más termékekre.

– Néha hetekig ki sem tesszük a lábunkat a kertből, hiszen reggeltől estig van munka bőven. De ez nekünk nem teher, hanem öröm – mondja Szilárd.

Nem túlzás és talán nem is profanizálás, hogy a göncruszkai Istenadta Kert, nemkülönben a megbolondult modernitást elhagyó, a tradicionális műveltség felé tájékozódó gondozói bizony az egykorvolt Édenkertet, más megközelítésben a mitikus aranykort idézik meg az abaúji végeken a mi zaklatott XXI. századunkban, szövetségben Istennel. A füvek, bogyók, gyümölcsök, virágok fizikai természetű jótékony hatása mellett a kertnek kulturális, szellemi gyógyhatása is van. És ez idővel minden bizonnyal besugározza környezetét.