A Tisza-parti városban az önkormányzati választások egyik legszorosabb küzdelme várható, elemzők szerint az MSZP-nek Miskolc mellett még Szegeden van esélye. Botka László, a város MSZP-s polgármestere így az ország utolsó vörös bástyája is lehet. A választások tétje Botka számára óriási: ha a polgármesterségért vívott küzdelemben elbukik, az új szegedi közgyűlésnek sem lesz tagja.

Szegeden négy jelölt, B. Nagy László (Fidesz–KDNP), a nyolc éve polgármester Botka László (MSZP–Összefogás Szegedért), Balogh Tibor (Zöld Baloldal) és Keresztúri Farkas Csaba (Jobbik) küzd a polgármesteri székért. A húsz egyéni választókörzet mindegyikében csak három pártnak, a Fidesznek, a Jobbiknak és az MSZP-nek sikerült jelöltet állítani.

A szegediek programja

„Ma már minden, a városban fejlesztésre elköltött tíz forintból hetet az Európai Unió finanszíroz Szegeden.” – olvasható Botka László választási kampányfüzetében, amelyből kiderül, a megítélt uniós támogatások tekintetében Szeged országos szinten az első helyen áll, több mint 220 milliárd forintot ítéltek meg az önkormányzatnak, az egyetemnek, civil szervezeteknek és gazdasági társaságoknak összesen.

Miközben az MSZP-s szegedi polgármester kampánya a városnak nyert uniós pénzekre és az ezekből megvalósult látványberuházásokra épül, Hűvös László, a szegedi Fidesz frakcióvezetője szerint az uniós források felhasználása pazarlóan, szakértelem és kellő hatékonyság nélkül történik.

– A közpénzek jelentős részét látványberuházásokra költötték, de még ezeket sem sikerült határidőre befejezni. A projektek többsége nem lesz fenntartható, finanszírozható. Botrányok, indokolatlan csúszások, átláthatatlan alvállalkozói viszonyok, közlekedési káosz jellemezi a kivitelezéseket, közben pedig nem sikerült új munkahelyeket létrehozni Szegeden – foglalja össze röviden a beruházások helyzetét a frakcióvezető.

Talán sok szegedi emlékezik még arra a 2002-es MSZP-s kampányfüzetre, amelyben Botka vészharangot kongatott a város akkori 6 milliárd forintos adósságállománya miatt. B. Nagy László, a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje, aki korábban évekig vezetői beosztásban dolgozott a pénzügyi szektorban, kérdésünkre elmondta, a város adóssága jelenleg a városi cégekkel együtt 25 milliárd forint körül van.

– Szegeden stabil pénzügyi-gazdasági helyzetet kell teremteni – mondja B. Nagy László, akinek programja öt főbb pontra épül: stabilitás, munkahelyek, biztonság, jó egészségügyi ellátás és élhető Szeged. A program egyébként két hónap alatt készült el egyetemi oktatók, kutatók, tudósok és helyi vállalkozók bevonásával.

– A lakosságnak hetvenezer darab kérdőívet küldtünk ki, és a beérkezett válaszok azt mutatják, a munkahelyteremtés az első és a legfontosabb a szegediek igénylistáján. Szegeden jelenleg legalább négy-ötezer munkahely hiányzik. Vállalom, hogy a négyéves ciklusom alatt háromezer új munkahelyet teremtek – mondta a polgármesterjelölt, aki szerint nem elég megállítani a város eladósodását, a fejlődés érdekében új befektetőkre is szükség van.

– Rengeteg cég csődbe ment, vagy elhagyták Szegedet, és új befektetők nem érkeztek – folytatja. – Nem csoda, ha a munkanélküliség Szegeden magasabb, mint az országos átlag. Az önkormányzat feladata olyan feltételeket teremteni, amely vonzza a befektetőket és kedvező feltételeket teremt a munkahelyteremtő kis- és közepes vállalkozásoknak – sorolja B. Nagy László, majd hozzáteszi, a beruházások ösztönzéséhez a városvezetés részéről alázatra is szükség van, amely a jelenlegi szocialista városvezetés számára ismeretlen fogalom.

– Csak azért, mert uniós forrásokhoz lehetett jutni, sok olyan beruházás valósult meg, amelyek nincsenek összhangban Szeged méreteivel, gazdasági helyzetével és a lakosság igényeivel – hívta fel a figyelmet. – A Napfényfürdő nem fog megtérülni, mert a szegediek nem tudják kifizetni a drága belépőt, így fenntartása a város költségvetését fogja terhelni. A villamosprojekt szakmailag átgondolatlan, és nem hangolták össze azzal a beruházással, amely a városon átmenő tranzitforgalmat fogja elvezetni. Kaotikus állapotok alakultak ki, több hónapra lezárták a fő közlekedési utakat, a kivitelezés állandó csúszásban volt, így az érintett utcákban tevékenykedő kereskedők ellehetetlenültek, nagy részük csődbe ment – sorolja a polgármesterjelölt, aki szerint a mostani városvezetés arroganciáját a Mars tér rehabilitációja során történtek mutatják a legjobban.

Ledózerolt kereskedők

A Kádár-rendszerben Marx térnek hívott mostani Mars tér nem csak a buszpályaudvar miatt Szeged legforgalmasabb közterülete, de itt található Dél-Alföld legnagyobb piaca is. Az országos médiában is nagy visszhangot váltott ki, hogy az önkormányzati tulajdonú és a település vagyonát kezelő Szegedi Vásár és Piac Kft. 2009 novemberében, advent első vasárnapjának hajnalán, a beruházás akadályozása címén eldózerolta a hetvenes évek elején épült kereskedői pavilonokat.

– 2005-ben a jegyző küldött a kereskedőknek egy határozatot, hogy a pavilonok engedély nélkül épültek és tűzveszélyesek – kezdi Németh János, az egyik kereskedő, aki különösnek tartja, hogy a városvezetésnek ez csak negyven év után tűnt fel. – Voltak kereskedők, akik ez ellen nem fellebbeztek, így építményüket jogszerűen bontották le. Akik fellebbeztek, azoknál pedig megállapították a tűzveszélyességet. Annak ellenére, hogy később a Közigazgatási Bíróság megállapította, a pavilonok nem tűzveszélyesek, Botka László alpolgármestere útján felszólította a kereskedőket, hogy adjuk át a területet, vagy bontsuk el a pavilonokat – mondja Németh, aki kérdésünkre elárulja, a pavilonok elbontása mintegy száz kereskedőt érintett, akik nagyrészt tönkre is mentek.

– Egy beruházás célja nem az lenne, hogy minél több munkahelyet teremtsen? – kérdezi felháborodva. – Iszonyatos mennyiségű per zúdult ránk, és a városvezetés a helyi médiában hadjáratot folytatott ellenünk, mert Botka kikiáltott minket a beruházás akadályozóinak. Nem akartak velünk egyeztetni, az MSZP-s városvezetéssel öt év alatt egyszer találkoztunk, de ott sem történt érdemben semmi. A közgyűlésben pedig azt hangoztatták, hogy minden pert megnyertek ellenünk, miközben egyetlen pert sem nyertek meg. A közvélemény ellenünk hangolása eleinte sikeres volt, de megfordult a tendencia, mert a szegediek látják, hogy a városvezetés jogi úton öt év alatt sem tudott minket legyőzni, sőt már mi állunk nyerésre – mondja a Mars téri kereskedők szóvivője, aki úgy látja, az új városvezetéssel biztosan meg fognak tudni egyezni, mert B. Nagy László sokkal emberségesebb, megértőbb, és ami szerinte a legfontosabb, átlátja a bonyolult jogi helyzetet.

– Egy látszólag egyértelmű jogi helyzetből perek tucatjai indultak. Álláspontunk szerint a piac területe önkormányzati törzsvagyon, és mint ilyenről csak a közgyűlés dönthet. A közgyűlés viszont a mai napig nem hozott olyan döntést, hogy menjünk el a Mars térről. A polgármester egy önkormányzati törzsvagyon felett nincs tulajdonosi pozícióban, azzal nem rendelkezhet, és azzal kapcsolatban nem dönthet – magyarázza Németh, majd hozzáteszi, a városvezetés valótlanul azt terjeszti róluk, hogy ők pereskednek a várossal, miközben pont fordítva, a városvezetés perli őket.

„Az önkormányzat jogérvényű nyilatkozat formájában nyilatkozzon és mutassa is be a támogatási szerződés megkötéséig, hogy a pályázat célját, megvalósítását veszélyeztetik-e a folyamatban lévő Mars teret érintő peres eljárások.” – áll a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szegedi önkormányzatnak címzett februári levelében. Ugyanis „nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes.”

Miközben tehát a szocialista városvezetés azt állította, hogy Szeged 2,1 milliárd forint EU-s pénzt kapott a belváros rekonstrukciójára, valójában a támogatási szerződést a mai napig nem írták alá, mert az önkormányzat elhallgatta, hogy perben áll a Mars téri kereskedőkkel. Ezzel kapcsolatban Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke úgy fogalmazott, hogy ami a Mars téren zajlik, az a szegedi polgárok pénzével való hazárdjáték, hiszen könnyen lehet, hogy az EU-s pénz sosem fog Szegedre megérkezni.

Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Elnöke szerint Szeged addig nem is pályázhatott volna, amíg folyamatban vannak perek a beruházással kapcsolatban.

– A szegedi városvezetés a beadott pályázattal egyidejűleg úgy nyilatkozott, hogy igény-, per- és tehermentes az ingatlan, ami többek között a Csongrád Megyei Bíróság szóvivőjének nyilatkozatából és egyéb dokumentumokból is kiderül, hogy nem volt igaz.

Botka László, aki „politikai műbalhénak és erőfitogtatásnak” nevezi a beruházás körül kialakult helyzetet, a Mars téri piac átadásán ígéretet tett, hogy a szerződés október 4-éig alá lesz írva, ellenkező esetben a város beperli az NFÜ-t. Felmerül a kérdés, milyen jogon akar pert indítani az a városvezetés, amelyik valótlanságot állított a pályázat benyújtásakor? A pavilonok lebontása miatt egyébként nemcsak bírósági perek vannak folyamatban, hanem az ügyészség és a rendőrség is vizsgálódik. A Békés Megyei Főügyészség rongálás, magánlaksértés és más bűncselekmények ügyében, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság pedig hivatali visszaélés gyanújával nyomoz.

Tönkrement vállalkozók

Botka másik büszkeségét, a harmincmilliárdos villamosprojektet is botrányok, perek övezik. A múlt héten két napig tüntettek a városháza előtt annak a vállalkozásnak a munkatársai, akiknek az egyes villamos felújítási munkálatainak kivitelezője január óta nem fizetett. Az uniós megaprojekt során idén felújították a Kossuth Lajos sugárúton futó egyes villamos pályáját, és az újrókusi városrészben építenek egy új villamosvonalat is.

Kalmár Ferencet, a városüzemeltetési bizottság elnökét arról kérdeztük, a Kossuth Lajos sugárúti üzletek tönkremenetelében milyen szerepet játszott a tömegközlekedési projekt kivitelezése.

– Az egyes villamost tavaly augusztus 20-án állították le. Megnyugtattak, hogy Ferenc-napra minden készen lesz, pedig már az elején tudni lehetett, hogy a határidőket lehetetlenség lesz betartani. Úgy voltak vele, hogy a munkálatok legrosszabb esetben három-négy hónapig tartanak. Senki nem számolt tíz hónapos csúszással – mondja Kalmár, akinek választókerületéhez tartozik a Kossuth Lajos sugárút egyik oldala, így a vállalkozók hozzá fordultak segítségért. – Pár hónap elteltével sorra jöttek hozzám az üzletek tulajdonosai, hogy nagy bajban vannak, mert üzletük megközelíthetetlenné vált, forgalmuk harminc-negyven százalékkal visszaesett. A sugárutat mindenféle előzetes egyeztetés, értesítés nélkül egyszerre, és nem szakaszosan túrták fel, úgy, hogy a több kilométeres szakaszon sokszor egy-két munkás lézengett csak – magyarázza a képviselő, aki úgy tájékoztat, az üzletek vesztesége meghaladja a négyszázmillió forintot.

Kalmár elmondta, a város létrehozott ugyan a kereskedők kárpótlására egy ötvenmilliós kompenzációs alapot, de ez több sebből is vérzett. Egyrészt az összegre csak olyan cég pályázhatott, amelyiknek nem volt tartozása, másrészt a tulajdonosokkal olyan nyilatkozatot írattak alá, hogy a cégnek a továbbiakban semmilyen követelése nem lehet a várossal szemben, azaz a tulajdonosokat lemondatták kártalanítási igényükről.

„Mi, Szeged város polgárai, helyi vállalkozók, akik az adók javát fizetjük városunknak, akiket a városi beruházásokkal járó intézkedések a leginkább sújtanak, petícióval fordulunk Szeged Város Polgármesteréhez. (…) Gondjainkkal magunkra maradtunk. Helyi újságokból értesültünk a négyszeri határidő-módosításról is. Tarthatatlan helyzet alakult ki, vállalkozásaink megközelíthetetlenek, a tönk szélére kerültek, munkatársainkat el kellett bocsássuk, vevőinket elveszítettük” – ez áll abban a petícióban, amelyet huszonnégy, Kossuth Lajos sugárúti üzlet tulajdonosa írt alá. Ezt az írásos tiltakozást Pölös Ferencné, a Modul-Bau Kft. tulajdonosa Botka László titkárnőjének személyesen nyújtotta át. Választ a mai napig nem kaptak.

– A kivitelezés megkezdése után a földmunkagépek elvágták az internet- és a telefonvonalat, egyszer villanyunk nem volt, máskor pedig vizünk – kezdte mesélni lapunknak a megpróbáltatásokat Pölösné. – A sugárúton található üzleteket senki nem értesítette a beruházásról, sem arról, hogy milyen munkálatokra kell számítani, sem arról, hogy mennyi ideig fog tartani. A földmunkagépek az iroda mellett két-három méterre dolgoztak. Már amikor persze dolgoztak, mert a lezárt, feltúrt utakon sokszor hetekig nem lehetett látni egyetlen munkást sem – mondja az üzletasszony, aki hatvan-nyolcvan százalékos forgalomkiesés miatt kénytelen volt bezárni a húsz éve sikeresen működő építőanyag-kereskedésének négyezer hatszáz négyzetméter területű telephelyét.

– A forgalom elterelése és a munkálatok miatt telephelyünket lehetetlen volt teherautóval megközelíteni, gyalogosan pedig több tíz tonnányi árut nem lehetett elvinni, így a vevők száma drasztikusan lecsökkent. Október elsejétől bezártunk, és négy dolgozónkat elküldtük. A másik négy dolgozó önként mondott fel, látva a kilátástalan helyzetet. Azt gondoltuk, decemberre vége lesz az egésznek, és felvettünk negyvenmillió forint hitelt, hogy addig kihúzzuk valahogy – meséli Pölösné, aki folyamatosan próbált egyezkedni a városvezetéssel, mindhiába, mert a szocialista városvezetés a minimálisan elvárható együttműködésre sem volt hajlandó. – Bementem Szabó Sándor kabinetvezetőhöz, és kérdőre vontam, hogyan fordulhat elő, hogy az önkormányzat egy húsz éve sikeresen működő, évi hétszázmilliós forgalmat bonyolító, a városnak adót fizető, tizennyolc-húsz családnak munkát adó vállalkozást így ellehetetlenít, holott a városvezetésnek a kivitelezővel szemben védenie kellene az adófizető vállalkozásait. A válasz a felvetésemre egy hatalmas vállrándítás volt, még én szégyelltem el magam.

– Húsz évnyi munkánk veszett kárba – mondja könnyeivel küszködve a cégtulajdonos, aki nyáron ügy döntött, beperli a várost. – A bevételkiesésünk enyhítésére a városvezetéstől kaptunk ugyan a kompenzációs pályázaton hatmillió forintot, de az még fájdalomdíjnak is kevés, hiszen csak a bónuszokból eredő bevételkiesésünk 15 millió forint volt, a tényleges kár több mint húszszorosa a kifizetettnek. Tíz hónapra teljesen le kellett állnunk. Ekkora időkiesés egy multi céget is tönkre tud tenni. A vevők elszoktak tőlünk, a hatalmas tartozásaink miatt nem kapunk árut, pedig húsz év alatt soha, senkinek nem tartoztunk – mondja tanácstalanul Pölösné, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium levelét mutatja, amelyben a Minisztérium elismeri, hogy a projekt csúszása miatt a vállalkozásoknak kára keletkezett, de egyben tájékoztat, hogy a felmerült károkat a szegedi önkormányzatnak kell jelezni.

A károsultak közül a Modul-Bau mellett a Vasas Szent Péter Gyógyszertár is kártérítési pert indított a város ellen.

Felesleges új villamosvonal

– A tömegközlekedési projekt támogatásának feltétele volt, hogy az új villamosvonal gazdaságos legyen. A városvezetés készíttetett egy felmérést, amely kihozta, hogy a Rókusi körúton lenne a leggazdaságosabb egy új villamosvonal – magyarázza Kalmár Ferenc, aki a felmérés eredményét azért tartja különösnek, mert ezen a szakaszon a legjobb Szeged tömegközlekedése, ugyanis az itt futó trolikkal, buszokkal a város bármely pontját el lehet érni.

– Ahhoz, hogy az új villamosjárat gazdaságos legyen, buszjáratokat fognak megszüntetni – hívta fel a figyelmet a képviselő, aki szerint ha a villamosjegy árán az új városvezetés nem kíván változtatni, akkor a városnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

A képviselő felháborítónak tartja, hogy a kettes villamos építését koordináló alpolgármester már egy évvel a munkálatok előtt, egy éjszaka alatt kivágatta a Rókusi körút húszéves fáit. A képviselő nehezményezi azt is, hogy az 1,2 kilométernyi villamospálya megépítését nem magyar, hanem egy cseh cég nyerte el.

– Egy olyan városban, ahol a gyenge a gazdaság, és a legnagyobb probléma a munkanélküliség, nem ilyen beruházásokra kellene a pénzt költeni – érvel. – Botka László azt hangoztatja, hogy a befektetők, a tőke csak akkor jön a városba, ha Szegednek vonzó városképe van. Nyolc éve mást se csinálnak, csak ezen a vonzó városképen dolgoznak, mégsem jött eddig új befektető – fejezte ki értetlenségét.

Péter Szilveszter, a városrész fideszes önkormányzati képviselője lapunknak elmondta, a kettes villamos építését is ugyanaz a fejetlenség és rossz munkamorál jellemzi, mint az egyes villamos felújítását.

– A városvezetés nem foglalkozik azzal, hogy a környéken lakók tüntetést is tartottak a villamosvonal megépítése ellen. Ezen a rövid pályás szakaszon értelmetlen egy ilyen volumenű beruházás. A helyi lapban megjelent egy cikk, miszerint Szeged saját erőből is tudna villamosokat építeni, harmadannyi pénzből. Ha képesek vagyunk kétszázmillióból villamost építeni, miért veszünk hatszázmillióért? – kérdezi értetlenül a képviselő, aki leszögezi, a Fidesz-frakció nincs ellene a fejlesztéseknek. – Élhető várost szeretnénk, mert Szeged most nem az – mondja, majd hozzáteszi, bár Botka László városépítőnek tartja magát, ő sokkal inkább városromboló. A kettes villamossal szerződés szerint augusztus 18-ára kellett volna elkészülnie a kivitelezőnek, a rókusi körúton azonban, mint egy szőnyegbombázás után, áldatlan állapotok uralkodnak. Például a Csáky József utcánál a jelzőlámpák már több mint egy hónapja nem működnek, pedig ezen a környéken két általános iskola, egy gimnázium és egy bevásárlóközpont is található. A forgalmas rókusi körúton még a zebrán is életveszélyes átkelni.

B. Nagy László találóan jellemezte Szeged helyzetét a szegedma.hu internetes portálnak: „Nem a csinnadratta, a látvány alapján ítélnek meg az emberek egy városvezetőt, ha a vállalkozók és a lakosok nem tudnak olyan helyzetbe kerülni, hogy kifizessék a számlákat. Az elmúlt években Szegeden óriási pénzeket költöttek el igen alacsony hatékonysággal látványberuházásokra, miközben a helyiek folyamatosan veszítik el életterüket, elszegényednek, eltűnik a középosztály, kiürül a város tartalma.”

Balogh Tibor, a Zöld Baloldal polgármesterjelöltje is élesen kritizálja Botka városvezetési stílusát. Szerinte irritáló a polgármesterre jellemző poroszos iskolamesteri stílus, amely a „ráerőszakolás, az oktrojálás eszközeivel él, és semmibe veszi, lesöpri a másik véleményét.”

Összefogás az MSZP-ért

Botka László Szeged fejlesztéséről dicshimnuszokat zengedező kampánya nemcsak tartalmában megtévesztő, de formájában is. Választási plakátjai kék színben pompáznak, az MSZP-s felirat még az óriásplakátokon sem nagyobb egy légypiszoknál.

Botka a választók megnyerése érdekében két olyan trükköt is bevet, mint ami 2002-ben már bejött a szocialistáknak. Akkor Kozma József (MSZP), Nagy Sándor (SZDSZ), Pászti Ágnes (Centrum Párt) és Beck Zoltán (MSZDP) „Összefogás Szegedért” néven együttműködési megállapodást kötöttek, hirdetvén Botka széles körű támogatottságát. Idén még arra sem ügyeltek, hogy legalább a formáció nevét megváltoztassák: Botka hivatalosan az MSZP–Összefogás Szegedért Egyesület színeiben indul a választásokon. A magát függetlennek mondó, de valójában baloldali egyesület elnöke Pálmai Antal, az MSZP országgyűlési képviselője, egyik vezéregyénisége pedig Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház egykori igazgatója, aki idei országgyűlési választásokon az MSZP mellett kampányolt. Az MSZP tehát, szövetségesek híján, Szegeden összefogott saját magával.

Botka László egyébként egyike volt annak a hat szocialistának, aki 2004-ben, az MSZP rendkívüli kongresszusán felszólalt Gyurcsány miniszterelnök-jelöltté választása mellett, és az őszödi beszéd kiszivárgása után is hű maradt hozzá, ugyanis a helyi lapnak azt nyilatkozta, „Gyurcsány ezzel a beszéddel (…) azt a több mint egy évtizedes folyamatot akarta lezárni, amikor a magyar politikában az egymásra licitáló hazugságok domináltak”, valamint hozzátette, ha a 2006-os választási kampányban Gyurcsány nem mondott igazat, akkor Orbán Viktor kétszer akkorát hazudott.

– Ahelyett, hogy Szegeden az uniós forrásokat munkahelyteremtésre használta volna fel, inkább a Gyurcsány-kormány lelkes támogatójaként megszavazta azon intézkedéseket, melyek miatt több ezer szegedi elvesztette az állását – mutatott rá találóan Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Szegeden van egy hagyomány: a rendszerváltás óta minden ciklusban az aktuális kormánypárt jelöltje nyerte az önkomrányzati választásokat. Ha a szegediek követik azt a tendenciát, Botka László semmi szín alatt nem nyerhet. Sem vörösben, sem kékben.

Lass Gábor