Gyarmati Dezső volt az egyetlen olyan pólós, aki öt olimpián szerepelt, sőt minden alkalommal érmet nyert – Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban aranyat, Londonban ezüstöt, Rómában pedig bronzot. Ezzel ő volt minden idők legeredményesebb vízilabdázója, ráadásul eredménysora így még korántsem teljes: kétszer-kétszer volt Európa-bajnok és főiskolai világbajnok, nyolcszor pedig magyar bajnok, s már 20 esztendősen helyet kapott a világválogatottban.

Aktívan részt vett az 1956-os forradalomban, sérülteket, fegyvereket szállított, a melbourne-i játékokon a forradalmi bizottság vezetője lett. Nem is tért haza az olimpiáról, feleségével, Székely Évával az Egyesült Államokba, New Yorkba mentek. 1958-ban mégis visszaköltözött Magyarországra, ahol az amnesztia ellenére két esztendőre eltiltották. 1960-ban viszont már részese volt az olimpiai bronznak, majd ’64-ben a tokiói aranynak.

A Ferencváros színeiben befejezett pályafutása végeztével edzőként is felért a csúcsra. Münchenben, 1972-ben még Rajki Béla segítőjeként ténykedett, de négy esztendővel később, Montrealban már mint szövetségi kapitány vezette olimpiai bajnoki címig a magyar csapatot, a nemzeti együttessel ezen felül nyert vb-t, két Eb-t és Világkupát is.

A rendszerváltozás után közéleti szereplőként is aktív volt, 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselőjeként dolgozott, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett.

Első felesége a szintén olimpiai bajnok úszó, Székely Éva volt, lányuk, az úszó Gyarmati Andrea Európa-bajnokságot nyert, olimpiai ezüstérmet szerzett. Unokája, Hesz Máté hozzá hasonlóan válogatott vízilabdázó lett, míg a 16 esztendős Szilágyi Liliána úszásban képviselte a magyar színeket a tavalyi, londoni olimpián. Második felesége Bara Margit színművésznő volt, akivel 1964 óta éltek boldog házasságban.

Gyarmati Dezső számtalan elismerést kapott: 2004 óta volt a Nemzet Sportolója, 2007-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, megkapta a Magyar Örökség Díjat, 2008 óta volt Budapest, 2011 óta a fővárosi II. kerület díszpolgára.

„Ki voltam, és mit tettem? Valahol, valamikor talán egybevetik erényeimet – ha voltak – és hibáimat – mert vannak –, mi lesz az egyenleg, nem tudom. De bármi legyen is, vállalom. Mindig is vállaltam. Valaki talán megkérdezi: hogy csinálnám, ha újra kezdhetném? Ugyanígy! Ülök hát a parton, az évtizedeim hömpölyögnek a lábam előtt. És még mindig azon töröm a fejem: kínálkozhat-e még valaha valami, amibe tiszta szívvel és forró fejjel beugorhatnék?” – mondta magáról Peterdi Pál 1998-ban megjelent, Gyarmati sors, avagy egy bal kéz története című könyvében.

Gyarmati Dezsőt szeptember 4-én a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra.