Elhúzódik a járvány

– Hogyan működik a gyógyszer?

– Ez egy fúziós fehérje, úgy kell elképzelni, mint egy kalapácsot. A kalapács feje egy molekuláris csapda, ugyanis a vírus a tüdőben a hámsejtek felszínén lévő ACE2-receptorhoz kapcsolódik, így jut a sejtekbe. Tehát a megoldásunk az, hogy ebből az ACE2-molekulából nagyon sokat be kell juttatni a szervezetbe, és akkor a vírus ezekhez fog kötődni ahelyett, hogy a sejteket ölné meg. Így állítunk csapdát. Nemcsak a bekerült vírusokat semlegesíti, hanem a már beteg szervezetben hatalmas mennyiségben termelődő újabbakat is. A kalapács nyele pedig a gyógyszermolekula másik része, egy antitest meghatározó szakasza, ami azért felelős, hogy hosszú heteken át keringjen a szervezetben a gyógyszer, ne ürüljön ki hamar. Ezt a molekuláris elemet már huszonöt-harminc éve használják, az antitest-terápia különösen a rákkezelésben és a krónikus gyulladások kapcsán vált be, és bizonyítottan biztonságos. A kalapács feje, az ACE2 szintén, hiszen a szervezetünk része, sőt néhány éve terápiás célból, vérnyomáscsökkentő hatása miatt sikeres klinikai teszteket hajtottak vele végre. Tehát a kettő külön-külön nem tűnik veszélyesnek, de együtt egy új molekula, ami még nem fordult elő az ember szervezetében, vagyis preklinikai és klinikai tesztekre van még szükség.

– Ez az önök ötlete volt?

– Nem az én fejemből pattant ki, február 7-én közölte le egy amerikai kolléga egy tudományos folyóiratban. Most nem az a cél, hogy új molekulát fejlesztve profitot termeljünk valamelyik gyógyszergyár számára, hanem az, hogy minél hamarabb bevethető legyen a gyógyszer, illetve el tudjuk látni vele a hazai lakosokat. Először a Richter Gedeon-gyógyszergyár vezetőit kerestem, akikkel lassan egy évtizede közös fejlesztéseken dolgozunk a biotechnológia, illetve az ehhez hasonló rekombinánsfehérje-gyógyszerek, vagyis biologikumok területén. Ők elemezték és befogadták a javaslatot. A Richter Gedeon világszínvonalú biotechnológiai üzemében, Debrecenben fogják előállítani a molekulát. Persze, a kutatás-fejlesztéshez állami támogatásra volt szükségünk, de gyakorlatilag azonnal meg tudtuk győzni Palkovics László minisztert, így március elején megalakult a konzorcium. A PTE-hez tartozó Szentágothai János Kutatóközponté az egyik legmagasabb biztonsági szintű kutatólabor Magyarországon, ott van a Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoport is, velük teszteljük majd a gyógyszer hatékonyságát in vitro sejttenyészeteken és később in vivo állatkísérletekben. Az ImmunoGenes fogja azokat a génmódosított egereket és nyulakat „előállítani”, amelyek kifejezik az emberi ACE2-receptort, és modellállatként használhatók majd a gyógyszer vírusgátló hatásának tesztelésére.

– Ha az ötlet nemzetközi, lehet, hogy mások is dolgoznak rajta?

– Vélhetően igen. De ez nem baj, most nem egymással futunk versenyt, hanem a járványt okozó vírussal, és az idő nagyon fontos tényező. Minden erőt mozgósítani kell. Ezenfelül ez egy biologikum, nehéz és drága előállítani, csak a legnagyobb gyárak képesek rá, itt, Közép-Európában gyakorlatilag csak a Richter Gedeon. Tehát szűk keresztmetszete van a lehetőségeknek. Ha valaki tőlünk függetlenül hamarabb ki is fejleszti ezt a gyógyszert, nem fogja tudni korlátlan mennyiségben gyártani, főleg nem egyik pillanatról a másikra. Akut válság van, a termelésbe egyébként is be kell majd kapcsolódnunk, ezenfelül alapvető célunk a magyar igények mihamarabbi kiszolgálása. Persze, csak akkor, ha a gyógyszer működik. Ebben bízunk.

– Amikor február hetedikén olvasott a vuhani eseményekről, az ön számára már egyértelmű volt, hogy ide is elérkezik a járvány?

– Igen. Az emberiség, mint olyan, egyáltalán nem találkozott még ezzel a vírussal. Ennélfogva közel nyolcmilliárd ember védtelen vele szemben, és ezt úgy kell felfogni, ahogy mondom: az emberek legnagyobb része meg fog fertőződni. Ez elkerülhetetlen védőoltás híján. Amíg nincs védőoltás, a legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk meggyógyítani a betegeket. Két lehetőség van. Az egyik, amit megpróbál minden kultúrország követni, hogy lelassítja a járványt, csökkentve az ellátórendszer túlterhelését. Itt nemcsak a légzőkészülékek számáról van szó, hanem a hozzájuk szükséges szaktudásról is. Továbbá arról, hogy az orvosok energiája is véges. E taktikával szépen lassan, egymás után megfertőződünk, a lehető legtöbb embert megmentve. A módszer hátulütője, hogy lassú, így veszélyezteti a gazdaság és a társadalom szerkezetét, egyáltalán, az emberiség modern létét. A másik lehetőség pedig az, hogy elengedjük a járványt: történjen, aminek történnie kell. Olvashattuk a brazil elnök hátborzongató nyilatkozatát, miszerint az öregek előbb-utóbb úgyis meg fognak halni, essünk túl rajta gyorsan. Így valóban tovább lehet dolgozni, de szembe kell nézni azzal az iszonyú teherrel, hogy nagyon sok embert hagyunk meghalni.

– A svédek is valami hasonlót szeretnének, csak ők felkészültebbnek tartják magukat a nagyobb számú beteg ellátására.

– Így van. Meglátjuk, mi lesz Svédországban. És nem tudjuk, mi zajlik Észak-Koreában vagy Iránban. De ennél sokkal rosszabb lesz a helyzet Afrikában és a szegényebb országokban, ahol nincs egészségügyi ellátórendszer, tehát a görbe lapításával nem nyernek sokat. Ott lesz igazán pusztító ez a vírus.

– Ezek szerint a meleg idő semmiképp nem segíthet?

– Egyre kisebb rá az esély, látjuk, hogyan terjed meleg éghajlaton is. De egyelőre kevés az adat ahhoz, hogy bármit kijelentsünk. Jelen pillanatban kizárólag az segíthetne rajtunk gyorsan, ha valaki egy meglévő gyógyszerről mutatná ki, hogy hatékony a SARS-CoV-2 ellen. Akkor nem kellene várni a klinikai vizsgálatokra a mellékhatásokkal kapcsolatban. Például a mi gyógyszerünk esetében másfél év kell ahhoz, hogy egyáltalán eljussunk a klinikai vizsgálatokig.

– Ha lenne ilyen, már kiderült volna.

– A hatékonyságot bizonyítani nagyszámú, több száz beteg vizsgálatával lehet, ehhez is kell némi idő, tehát én még nem adnám fel a reményt. Előfordulhat, hogy valaki előáll egy ilyen eredménnyel.

– Ezek szerint lehet egy következő hullám, amíg a társadalom legalább hatvan százaléka meg nem fertőződik?

– Igen, ez az úgynevezett nyájimmunitás. Azt jelenti, hogy ha a társadalom nagy része védetté válik, mert már megfertőződött, akkor A B-nek, B C-nek nem tudja ugyanazzal a hatékonysággal átadni a vírust, mint korábban, hiszen B már védett és nem fertőződik meg. Vannak ennek elméleti számai, minden betegség esetében más az arányszám, de ez nem védőoltás, a védettség csak addig tart, ameddig a gyógyultak immunrendszere által termelt antitestek védik a szervezetünket. Ennek időtartamáról jelenleg nagyon keveset tudunk, de bízunk benne, hogy a többi fertőző betegséghez hasonlóan az immunrendszer memóriája legalább néhány évig kitart. A hatvan százalék azonban rengeteg ember. Az egyszerűbb számítás érdekében tételezzük fel, hogy Magyarországon tízmillió lakos van. Hatmilliónak kell megfertőződnie, többségük nagyon enyhe tüneteket mutat, de ennek közel öt százaléka kórházba kerül, ami 300 ezer személy. Aki pedig súlyosan megszenvedi a járványt, és intenzív osztályra kerül, az 60-80 ezer lehet. Ennyi beteggel egyszerre nem tud mit kezdeni a világ legfejlettebb egészségügyi rendszere sem. Ezért kell laposítani a görbét, azaz az átfertőződést időben elnyújtani.

– Meddig kell otthon maradni ahhoz, hogy a hatvan százalékot elérjük lapos görbével?

– Akár több mint egy évig is. Sok tényező befolyásolja, az elemzésben komoly szakemberek vesznek részt idehaza is.

– Akkor mi történik majd? Valahogy sikerül izolálni, mint Kínában, és az­után lesz egy második hullám? Vagy így élünk nagyon sokáig? Giuseppe Sala milánói polgármester nemrég azt nyilatkozta, hogy szerinte egész Európa korlátozások között él majd, amíg nem találnak oltóanyagot.

– A második hullám bekövetkezik. Ha ugyanis sikerül izolálni a járványt, nem alakul ki nyájimmunitás, belobbanhat újra, amitől most Kínában is félnek. Egyszerre nem bírunk az összes beteggel, de nem maradhatunk otthon másfél évig sem. Nem irigylem a döntéshozókat, ember legyen a talpán, aki egy ilyen helyzetben jó döntést tud hozni. A realitás az, hogy addig lesznek hullámok, amíg a nyájimmunitás ki nem alakul, vagy ki nem fejlesztenek védőoltást. Remélem, az utóbbi jön el hamarabb.

– Eljön a védőoltás, és megment minket?

– Az is bonyolult fejlesztés és sokéves folyamat eredménye. Miután megvan, nemcsak azt kell figyelni, van-e mellékhatása, hanem azt is, valóban véd-e. Tehát meg kell várni, hogy akit beoltottak, találkozzon a vírussal: direkt megfertőzni nem lehet. Mindezt nagy számban kell megvizsgálni, hiszen sokfélék vagyunk, és az emberek immunrendszere is jelentős különbségeket mutat. A jó védőoltás alacsony kockázatú, és kellő védettséget ad az emberek 80-90 százalékának. Olcsónak is kell lennie, hiszen a Föld mind a nyolcmilliárd lakójának be kell adni. De hihetetlen fejlődést mutat a biotechnológia, ami segíti a legújabb vakcinák előállítását. Mindez sokkal gyorsabban megtörténhet, mint korábban.

– Gyógyszereket gyorsabban ki lehet fejleszteni?

– Vélhetően igen. Van több ilyen kutatás, de korai lenne bármit mondani.

– Mennyivel lehet több fertőzött a tesztelteknél?

– Enyhe tünetek esetén nagyon nehéz megkülönböztetni a koronavírust az influenzától, de lassan az influenzaszezon végére érünk, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy ha valaki beteg, akkor influenzás legyen. Nemcsak a fertőzöttek számát kell látni valamilyen mértékben, hanem szükség van annak detektálására is, ha valaki már átesett a fertőzésen. Ebben az esetben a vírust már nem lehet kimutatni, hanem az ellene termelődött antitesteket kell vizsgálni az illető szervezetében. Ma csak becsléseink vannak a fertőzés mértékéről: a regisztrált magyar eseteknél körülbelül tízszer több koronavírusos fertőzött lehet a valóságban. Az ELTE Természettudományi Karán most dolgozunk antitestet kimutató teszten is.

– Mennyi idő, amíg egy ilyen a piacra kerülhet?

– Van már a piacon, de például az egyik, amiről tudok, hatvanszázalékos pontosságú. Az elég kevés, gyakorlatilag azt jelenti: vagy igen, vagy nem. Nagyon kell vigyázni ezzel. Például a koronavírust kimutató tesztek között is vannak hibásak; Spanyolországból küldtek vissza most egy több százezres tételt Kínába, mert rossz minőségű. Állítólag ennek is része volt abban, hogy ott a járvány ilyen mértékben szétterjedjen. Mi szeretnénk hatékony és megbízható tesztet fejleszteni az antitestekre vonatkozóan. Most egyeztettünk, és ennek kapcsán megjegyezném, hogy számos kollégám ajánlotta fel a szaktudását: mindenki segíteni szeretne. Az ELTE TTK-n az elmúlt években több jelentős fejlesztést is meg tudtunk valósítani, korszerű immunológiai, biotechnológiai laboratóriumaink vannak, amik integrálódtak a Biológiai Intézet hagyományosan magas színvonalú tudományos műhelyeibe. Ebben a feladatban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományos Kutatóközpontjának szakértő munkatársai is részt vesznek. Bízunk benne, hogy másfél-két hónap alatt megleszünk az antitesteket kimutató teszttel. Egy ilyen típusú szerológiai elemzésnek nagyon sok előnye lenne. Ki tudnánk például választani azokat a személyeket, akik már átestek a fertőzésen, és akkor könnyebb szívvel lehet őket a járvány frontvonalába küldeni, gondolok itt orvosokra, ápolónőkre, buszvezetőkre, bolti eladókra, hogy csak néhány példát említsek; ők könnyebben és szabadabban dolgozhatnak majd így.