Elismerés a hősöknek

– A szuperkórház szlogenje szerint önök a jövő kórházát építik. Hogy áll most a beruházás?

– Jó hírről tudok beszámolni, hiszen Dobogón, a leendő szuperkórház helyszínén már megkezdődtek a munkálatok. Természetesen még nem a falakat húzzuk fel, de a munkagépek már a geológusok, régészek és a tűzszerészek munkáját készítik elő. Jelenleg is gőzerővel zajlik a tervezés, tehát ha minden akadálytalanul halad, akkor 2022 tavaszán megtörténik az alapkőletétel, elkezdődik az építkezés, és 2026 tavaszán birtokba vehetik az állampolgárok Európa legmodernebb kórházát, a hazai egészségügy zászlóshajóját!

– A tudósok szerint nem kizárt, hogy a jövőben is előfordulhatnak a mostanihoz hasonló járványok. Erre is felkészítik a dél-budai centrumot?

– A Covid-járvány világszerte rádöbbentette a szakembereket, hogy a kórháztervezés eredményei milyen ingatagok. A mi szakértői csapatunk ezért – a járvány szülte nehézségeket látva és értékelve – a kórház bizonyos részeit újratervezte, például járványügyi körülményekhez igazították a betegutakat, az izolációs rendszereket. A kórházépítészet múlt századi válasza a járványokra az épületek úgynevezett pavilonos elrendezése volt. A technika rohamos fejlődésének köszönhetően azonban ma már tömbkórházban is megteremthetők az izoláció feltételei. Mi ezt úgy valósítjuk majd meg, hogy egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak az egyes ellátási területek. A szállítási útvonalak is külön-külön haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. Struktúránk lényege és kiemelkedő tulajdonsága a rugalmas szakaszolhatóság, vagyis az egyes egységeket járvány esetén egymástól függetlenül is lehet használni.

– Az új kórház új gyógyítási filozófiát is hordoz majd?

– Mi a jelenlegi egészségügyi komplexumokétól eltérő, új filozófia alapján működtetjük majd a DBC-t. Úgy szoktuk mondani, hogy vissza akarjuk adni az orvost a betegnek. Minden szoba egyágyas lesz, ami kellő privát szférát biztosít a betegeknek, és egyben kitűnő személyes konzultációs lehetőséget is a kezelőorvossal. Az orvosok és nővérek számára komfortos körülményeket kínáló munkaállomásokat alakítunk ki, ugyanakkor a legkorszerűbb diagnosztikai és technikai háttér áll majd rendelkezésre.

– A beruházást ellenzők azzal érveltek, hogy már most is túlméretezett a hazai gyógyítókapacitás a lélekszámhoz képest.

– A magyar egészségügynek valóban nincs szüksége ágyszámnövelésre. Ám a DBC felépülése nem eredményez majd többletkapacitást, csak az ellátásokat telepítjük át lényegesen jobb, ultramodern körülmények közé.

– A járványhelyzet tapasztalatai nem csak a szuperkórház áttervezését tették szükségessé. Rávilágítottak a hazai egészségügy gyenge pontjaira is?

– Az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy átalakulóban van a magyar egészségügy. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy egy világjárvány közepette megoldhatatlan a gyökeres rendbetétel. A Covid-járvány kapcsán beindított változtatásoknak az az elsőrendű céljuk, hogy a korábbiaknál is biztonságosabbá tegyék az ellátást, és a lehető legtöbb ember életét meg tudjuk menteni. Ez most a legfontosabb feladat. Ám amit elkezdtünk, be is kell fejezni. A pandémia után, mint egy háború végén, számba kell majd venni a veszteségeket, fel kell tárni a hibákat, a hiányosságokat, az adódó lehetőségeket, és az ellátási igényekre szabottan kell átalakítani, megújítani és a lehető legmagasabb színvonalra emelni az egészségügyet. Nagyon örvendetesnek tartom, hogy ez a folyamat elindult, azonban véleményem szerint az igazi átalakítás csak a pandémia után várható. Ennek alapjait a mostani változások készítik elő. Egyébként épp a járványhelyzet világított rá, hogy az egészségügyben jelentős többletkapacitások vannak. Ezért szerintem fel kell vetni a kórházi ágyak számának és elosztásának a kérdését, mivel a főváros és az agglomeráció ellátásáért a jövőben a centrumkórházak felelnek majd. Ugyanakkor a szociális gondozórendszer szintén vizsgálatra szorul, sőt, úgy vélem, napirendre kell majd venni a szociális jellegű ellátásnak az egészségügyi ágazattól való különválasztását is.

– A járvány bennünket, civileket is arra késztetett, hogy a korábbiaknál jobban odafigyeljünk az egészségünkre…

– Évek óta mindenütt hangoztatom, hogy az emberek egészségesen tartása a leginkább megtérülő egészségügyi beruházás. A jövőben sokkal intenzívebben kell tudatosítani mindenkiben a megbetegedések megelőzésének jelentőségét. És hadd jegyezzem meg: a prevenció az államkasszának is milliárdokat takarít meg. Hiszen ha megtanítjuk rá az embereket, miként maradhatnak egészségesek, akkor az esetszámok és az ágazati kiadások egyaránt drámaian csökkennek majd.

– Mostanában mindenkit az a kérdés foglalkoztat, mikor lesz valóban hatékony és biztonságos vakcina.

– Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján közel kétszáz Covid–19-vakcina áll kifejlesztés alatt. Az ígéretesek között van a Pfizer és a Moderna oltóanyaga. Ezek nem a közismert legyengített vírusokból készült oltóanyagok, hanem úgynevezett mRNS-vakcinák, amelyek egyfajta üzenetvivők. Az mRNS genetikai információkat közvetít, így segítve elő a megfelelő immunválaszokat. Az oltóanyag tekintetében azonban fontos leszögezni, hogy csak azok a készítmények kerülhetnek forgalomba hazánkban, melyek az Európai Gyógyszerügynökség, vagyis az EMA engedélyét megkapják. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy vannak olyanok, amelyeknek gyógyhatását a közösségi felületeken a nem ellenőrzött források tényként kezelik. Fontos tudni, hogy csak azon készítmények gyógyhatása deklarálható, amelyek az országos tisztiorvosi szolgálat közleményeiben, hirdetményeiben, nyilatkozataiban az engedélyek és tanúsítványok birtokában nyilvánosságra kerülnek. A védőoltás beadása önkéntes és az átoltás biztonsága érdekében államilag szervezett lesz. Magyarország egyébként újabb vakcinaprogramokhoz csatlakozott, további két gyártónál pedig előjegyzésbe vették a magyar igényeket. Jó hír, hogy megkezdődött a regisztráció a védőoltásra.

– Annak ellenére, hogy már látszik a fény az alagút végén, még mindig óriási nyomás nehezedik a kórházakra. Azt tudjuk, hogy van elég intenzív ágy, van elegendő lélegeztetőgép, és lesz oltóanyag is. De bírják még az orvosok és az ápolók?

– A járvány most hatalmas terhet ró az egészségügyre, nemcsak itthon, hanem szerte az egész világon. Ám ha megnézzük a világ vezető országainak az ellátórendszerét, szomorú kép tárul elénk. Sok államban az egészségügy a szakadék szélén áll, túlterheltek a kórházak, kevés a dolgozó, és még sorolhatnánk a problémákat. A mi egészségügyi személyzetünk a második hullámra már felkészült, és rendkívüli leterheltsége mellett is óriási hittel, szeretettel, tisztességgel és alázattal végzi a munkáját. Ennek is köszönhető, hogy a tetőzés ebben a hónapban megtörténhet. Azt mondhatom, hogy a pandémia alatt a hazai egészségügyi dolgozók egy láthatatlan ellenséggel szemben zajló világháború élharcosai. Megbecsülésük rendkívül fontos. Óriási jelentőségű és horderejű lépés volt a kormány részéről az orvosi bérek soha nem látott mértékű emelése, emellett a szakdolgozók is jelentős, többlépcsős emelést kapnak. Ugyanakkor szükség van a dolgozók társadalmi megbecsülésére is. Sajnos a járvány előtt szinte divat volt az ágazat munkáját negatívan minősíteni. A pandémia első hulláma alatt ez örvendetesen megváltozott, és bízom benne, hogy most már így is marad. Én akkor alapítottam a Köszönet a Hősöknek emlékérmet és díjat, amelyet első alkalommal miniszteriális szinten adtunk át. Várhatóan a jövő év elején pedig újabb hősöknek nyújthatom át az elismerést. Sajnos azt látom, hogy a lakosságot – érthető módon – lelkileg is nagyon megviselte, megviseli ez a járvány, így mi most kevésbé érezzük azt a felénk áradó szeretetet, köszönetet, amelyre pedig rendkívül nagy szükségük volna az egészségügyi dolgozóknak. Bízom benne, hogy az emberek átérzik, hogy most a mi munkánk a legértékesebb, legfontosabb a társadalom számára. Most ránk is igaz Churchill mondása: a háborúk történetében még soha nem tartozott hálával ilyen sok ember ilyen kevésnek…!