Eljött az újraindítás ideje – interjú Varga Mihállyal

– Az elmúlt bő egy év gazdaságmentő támogatásainak a munkahelymegtartók adják a legismertebb szeletét. Mennyibe kerültek ezek a költségvetésnek?

– Nincs még vége a segítségnyújtásnak, hiszen május végén is megadjuk azt a bértámogatást, ami a válság miatt nehéz helyzetbe került ágazatokat szolgálja. Eddig 80 milliárd forint fölött jár az összegük. Idén 30 ezernél több, a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásnak tudtunk segítséget nyújtani, ez 176 ezer munkavállaló foglalkoztatásban tartását könnyítette meg. Az előlegként folyósított májusi bérkompenzáció a napokban érkezik meg a cégekhez. Mindez valóban meghatározó része a gazdaságvédelmi intézkedéseknek. Fontosnak tartjuk, hogy a gazdaságpolitika két alappillérét, amit még 2010-ben rögzítettünk, vagyis a munkahelyek megtartását és létrehozását, valamint a pénzügyi kockázatok, főleg az államadósság csökkentését a válság időszakában is erősíteni tudjuk. A munkaerőpiac eredményeinek megtartásáért áldoznia kellett a kormánynak is, hiszen ebben a helyzetben a munkahelyek leépülése sokkal nagyobb kárt okozott volna, mint hogy a támogatások a költségvetési hiányt vagy az államadósságot növelik.

– A koronavírus három hulláma végül a teljes gazdaságot sújtó, összetett válságot hozott. A nyilvánvalóan érintett ágazatokon, vagyis például a szállásadáson, vendéglátáson kívül számos területet közvetve ért el a krízishelyzet, így azokat, amelyek megrendelői az önkormányzati szektor, vagy amelyek jelentős külföldi beszállítói hányaddal rendelkeztek. Mennyire lehetett áttekinteni, hogy hová kell a segítség, jutott-e egyáltalán mindenhova?

– Az elmúlt tíz év nagy eredménye, hogy a pénzügypolitika rugalmas tudott lenni, és nem volt költségvetési korlátja a védekezésnek, pláne nem kellett külső segítségért folyamodni. Természetesen ettől még muszáj volt súlyozni. Egyes ágazatoknak, például a kiskereskedelemnek a visszaesése csak kisebb mértékű volt, hiszen alapvető élelmiszereket mindig vásárolunk. Hasonlóképpen nem volt akkora érintettsége a feldolgozóiparnak vagy a mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a kulturális ágazatban a színházak, mozik bezárása, rendezvények elmaradása több ezer embert hozott nehéz helyzetbe. A gazdaságvédelmi csomag tehát leginkább oda célzott, ahol a legnagyobb problémák jelentkeztek. Voltak ugyanakkor olyan területek is, ahol mindenkit elérő, általános segítséget nyújtottunk, így a katás vállalkozók adóelengedése nem függött attól, hogy az illető melyik szektorban dolgozik. Ugyanígy 2020 júliusában a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése is 230 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál, cégmérettől függetlenül. Emellett voltak az államilag meghirdetett versenyképesség-növelő programok, ahol több száz vállalkozás beruházásához tudtunk segítséget adni, így a válság alatt nemhogy nem kellett leépíteniük a kapacitásaikat, hanem fejleszteni is tudtak.

– A tavalyi 4,8 százalékos GDP-csökkenés és a 2009-es válság 6,7 százalékos visszaesése között nincs annyira nagy különbség. Ehhez képest az akkori sodródással és összeomlással szemben most aktív gazdaságpolitikával eredményesen tudta az állam mentesíteni a lakosságot és a vállalkozásokat is a válsághelyzet következményeitől. Ez az aktív gazdaságpolitika következett az előző tíz év gyakorlatából, vagy egy sor elemet hirtelen kellett megalkotni?

– A kormány gazdaságfilozófiájától nem áll távol, hogy a szabályozói, játékvezetői szerepen túl aktív szereplője is legyen a folyamatoknak. 2010 óta rendszeresen előfordult, hogy nem csak a jogi-gazdasági keretrendszerek kidolgozásában vettünk részt, gondolok a befektetésösztönzési lépésekre vagy stratégiai részvénycsomagok állami visszavásárlására. A mostani helyzetben óriási előnyünk volt, hogy nem vesztegettük el az elmúlt évtizedet, ezért támaszkodhattunk a korábbi időszak egyensúlyi növekedésének eredményeire. 2019-ben Magyarország produkálta a leggyorsabb növekedést az Európai Unióban, az államháztartás egyensúlyban volt, az állam­adósság pedig tartósan és folyamatosan csökkent, 80-ról 65 százalékra. Ebben a helyzetben talált bennünket a járvány, a járvány okozta gazdasági visszaesés, amikor nem kellett külső segítséget kérni, olyan megszorító lépéseket hozni, amelyek a nyugdíjasoktól, közalkalmazottaktól vettek volna el jövedelmet. A kormány átrendezte belső pénzügyi erőforrásait, és vállalta, hogy anticiklikus gazdaságpolitikával a visszaesés időszakában élénkítő lépéseket hoz. Helyesen tettük, hiszen hazánk adóssága alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga, a gazdasági visszaesés kisebb volt, és most abban bízhatunk, hogy gyorsabb növekedéssel tudtunk kijönni a válság­időszakból. Sok országban a munkanélküliség is drámai mértékben megugrott, Magyarországon viszont 2021 tavaszán már többen dolgoznak, mint a járvány előtt.

– A múlt héten meghirdetett, jövő évre szóló költségvetésben 7030 milliárd forintos, rekordösszegű gazdaságélénkítő csomag szerepel. Mik ennek a fő prioritásai?

– Az újraindítás ideje jött el, ezért ez van a jövő évi költségvetés középpontjában. Az akcióterv két nagy elemre épül. Az egyik ezt, a gazdaság újraindítását célozza, vagyis támogatjuk a munkahelyek megtartását és bővítését, segítjük a vállalkozásokat, hogy ismét ki tudják építeni elveszített munkahelyeiket, a leállni kényszerült ágazatok pedig ne csak újrakezdeni tudjanak, hanem fejlesszenek is! A másik fő elemet a hagyományos kormányzati célok adják, a családok támogatása, az időskorúak megbecsülése, a gyermeknevelés segítése, amelyek egyébként minden költségvetés részei voltak az elmúlt években.

– Lesznek különösen kedvezményezett ágazatok?

– Lesznek, de segítségre mindenki számíthat. 2022-ben is történik majd általános adócsökkentés, aminek során további két százalékponttal mérséklődhet – az elmúlt öt évhez hasonlóan – a szociális hozzájárulási adó. Folytatjuk azokat a támogatási programokat is, amelyek egyfelől a járvány okozta gazdasági visszaesés, másfelől korábbi beruházásösztönző politika részei voltak. A járvány időszaka tette világossá, hogy a magyar egészségügy, beszerzéseit tekintve, ugyanúgy, mint az európai, kiszolgáltatott helyzetben van. Alapvető egészségügyi termékek, orvosi maszkok, védőfelszerelések, lélegeztetőgépek nem álltak azonnal rendelkezésére. Ezért indított a kormány egészségipari támogatási programot, aminek részeként már 68 milliárd forinttal tudtunk segíteni közel 200 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházást. Létrejöttek olyan üzemek, ahol – konkrét példát említve – egy cég elő tud állítani évente 300 millió orvosi maszkot, lefedve a teljes magyar szükségletet, és még exportra is képes. Lett lélegeztetőgép-gyárunk, és épül a nemzeti oltóanyaggyár, amely fontos vakcinákat tud majd előállítani. A versenyképesség-növelő beruházások folytatása alapvető a gazdasági növekedés visszanyeréséhez, szinte naponta adunk át újabb és újabb, a legmodernebb technológiát alkalmazó üzemeket. Kiemelt program marad az otthonteremtés területe, 2022-ben is folytatjuk a lakásfelújítási és újlakás-építési programokat, utóbbi eredményeként 2020 már rekordéve lett az évtized lakásépítéseinek.

– A beruházások kapcsán közgazdászok régi tanácsa, hogy a magyar gazdaságot innovációvezérelt irányba kellene átállítani. Jelenthetnek ebben gyorsító szerepet a válság miatt a gazdaságba pumpált állami pénzek, vagy pont fordítva, nagy bajban a korábbi struktúrák helyreállítására kellett fordítani a figyelmet?

– A kettőt együtt és egyszerre kell csinálni, de a hangsúlyt arra kell tenni, hogy a magyar gazdaság hosszú távon innovatív legyen. Egy nemzetgazdaságot a vállalkozói szellemnek és az innovációnak kell előrevinnie, ha ez nincs meg, minden támogatás ellenére lemarad a nemzetközi versenyben. Ebből a szempontból fontos az oktatási rendszer átalakítása, ezért a magyar kormány a rendelkezésre álló uniós támogatási programból a felsőoktatás és az oktatás átalakítását is megcélozta. Emellett szükség van a kutatás-fejlesztést, robotizációt, Ipar 4.0-t fejlesztő programokra, a szakképzési rendszer átalakítására, ezek tudják azt az innovációs hajtóerőt bevinni a magyar gazdaságba, ami a növekedést hosszú távon stabilan és magas szinten fogja tartani.

– Mire fordítjuk az uniós válságkezelő forrásokat?

– A teljes képhez látni kell, hogy a világgazdaság erőközpontjai között jelentős átrendeződés zajlik. Az Európai Unió lassú és bürokratikus döntéshozatala miatt az európai gazdaságok lemaradnak, ütemet veszítenek. Amíg az Egyesült Államok és Kína nagyon gyorsan tudott a válságban konkrét segítségnyújtási programokat elindítani, addig az unió még mindig csak ott tart, hogy a 2020 tavaszán meghirdetett helyreállítási programok egyeztetését folytatja, ezekből még egy eurónyi támogatás sem érkezett. A 750 milliárd eurós csomag nagyobbik része hitel, kisebbik része csak közvetlen támogatás. Kiderült most is, hogy ha baj van, a nemzetállamok képesek gyorsan reagálni, uniós szinten a koordináció meglehetősen döcögős, akár vakcinák beszerzéséről, akár gazdaságpolitikai intézkedésekről van szó. Miközben Európa még mindig csak szavak szintjén kezeli a válságot, Amerikában már a harmadik válságkezelő csomagot juttatják el a piaci szereplőkhöz. Ha Brüsszelben lezárulnak a nemzetállamokkal való egyeztetések, az év második felében érkezhet érdemi támogatás. A helyreállítási csomagnak magyar szempontból lesz egy vissza nem fizetendő, körülbelül 2500 milliárd forint körüli támogatási része, és lehetőség van 3300 milliárd forint hitelre. Utóbbit a magyar kormány egyelőre nem kívánja felvenni, hasonlóan az uniós országok többségéhez, mivel nem érezzük sokkal jobbnak a jelenlegi piaci lehetőségeinknél. A 2500 milliárd forintot versenyképesség-javító módon akarjuk felhasználni, a zöldgazdaságra való átállás, a digitalizáció, a gazdaság támogatása lesz meghatározó.

– A gazdaságélénkítő csomag összegéhez képest a jövő évre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiány nem tűnik túl magasnak. A szociális hozzájárulási adó tervezett csökkentésének, a fiatalok jövedelemadó-mentességének, a 13. havi nyugdíj visszavezetése újabb lépésének ezek szerint elegendő fedezetet nyújtanak a várhatóan nyolc százalékkal emelkedő bérek?

– Így van. Az idei újraindulást erőteljesebb 5,2 százalékos gazdasági növekedés követi. A hiány tekintetében kialakult egy érdemi szakmai vita a Költségvetési Tanáccsal, és abban foglalható össze: gyorsan vissza kell-e állni a költségvetési hiány alacsony szintjére, vagy még az anticiklikus gazdaságpolitikának megfelelően további segítséget kell adni a gazdaság szereplőinek? Mi az utóbbi mellett tettük le a voksunkat, vagyis folytatjuk a 2020 tavaszán meghirdetett válságkezelési modellt. A 2022-es költségvetésnek az újraindítás forrásait kell biztosítania. A Költségvetési Tanács attól tart, hogy jövőre túlfűtöttség jöhet létre a gazdaságban, emelkedő inflációval és árfolyamgyengüléssel. Nem így látjuk, a magyar gazdaság a járvány okozta gazdasági visszaesés előtt is öt százalékkal növekedett. A veszélyeket persze nem szabad lebecsülni, van rá eszközünk, ha szükséges beavatkozni. Az Európai Bizottság lehetővé is tette, hogy a nemzetállamok költségvetése átmeneti időszak után térjen vissza a 3 százalék alatti hiány szintjére, 2022-ben mentesítették a fiskális politikákat a korlátoktól.

– A magyar államadósság is 80 százalék köré nőtt. Mintha az államadóssággal kapcsolatban is változna a nemzetközi szervezetek értékelése, hiszen tíz évvel ezelőtt épp a 80 százalék miatt tartották a magyar gazdaságot nagyon sérülékenynek, most viszont például Franciaország megközelítette a 116 százalékot, hazánkat viszont megdicsérte az IMF…

– Ahogy a helyzet hozta, úgy változott az álláspontja is sok európai országnak. Francia és olasz részről felmerült, hogy új típusú államadósság-szabályozást kívánnak az Európai Uniónak javasolni, amely ötéves időszakban vizsgálná az adósságszint alakulását, és már nem ragaszkodnának mereven a 60 százalék alatti mértékhez sem. A magyar államadósság jelenleg jóval alacsonyabb, mint az uniós átlag, hiszen utóbbi már közel 100 százalék körül mozog. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy nekünk ebben a kérdésben nem az uniós szabályrendszert kell követni, hanem a saját érdekeinket. Az államadósság csökkentése a következő évek fontos eleme marad, hiszen a térségben még mindig a magasabbak közé tartozik a magyar államadósság, ez magasabb éves kamatszolgálatot jelent. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy még ebben a helyzetben sem nőtt a deviza-államadósság aránya a teljes adósságon belül húsz százalék fölé. Ezt a korlátot tartanunk kell, és újra csökkenteni a következő években az államadósság-szintet. Erre vonatkozóan készült el a jövő évi költségvetés tervezete.

– A hiteltörlesztési moratóriumnak júliustól vége lenne. A válság elhúzódó harmadik hulláma miatt ugyanakkor ismét úgy tűnik, hogy hosszabbításra lenne szükség, másrészt a bankrendszer fenntarthatósági szempontjai miatt olyan elképzelések is vannak, hogy részleges, vagyis csak a különösen érintett csoportoknak szóló hosszabbításról lehet szó. Ki lehet-e dolgozni erre vonatkozóan igazságos és ellenőrizhető feltételrendszert, merthogy az idei januárban például nem sikerült…

– A moratórium június 30-ig él, van még idő a helyzet felmérésére. A hitelmoratórium fontos része, hogy a lejárta után sem nőhetnek a törlesztőrészletek. A cégek és a magánszemélyek közel 40 százalékos arányban használták ki a lehetőséget, a cégek körében kisebb volt azok aránya, amelyek éltek vele. Döntés hamarosan várható, egyeztetünk a Magyar Bankszövetséggel, gazdasági kamarákkal, jegybankkal is. Mindenképpen mérlegelendő probléma, hogy bizonyos ágazatokban akkora volt a leállás, hogy képtelenség lett volna a törlesztőrészletek fizetése. Az újraindítás nem azonnal jelenti a törlesztés képességének visszanyerését. A pénzügyi terhelésre bizonyos korlátok között van lehetőség, vizsgálni fogjuk, hogy a fizetőképesség hogyan épül vissza a gazdasági növekedéssel és a nyitással párhuzamosan.