Eljött Zalaegerszeg ideje

– Húsz éve dolgozik a városért: kezdetben felsőoktatást érintő ügyekben, később önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként, majd polgármesterként. Honnan a közösségi szerepvállalás iránti elhivatottsága?

– Alapvetően Zalaegerszegért díjas újságíró édesapámtól, aki 1985-ben, néhány évvel a rendszerváltás előtt alapította meg kollégáival a Zalaegerszegi Városi Televíziót. Bár 1978-as születésűként én akkor még nagyon fiatal voltam, a 80-as évek végén és a 90-es években már óhatatlanul hatottak rám a hazahozott hírek, információk. Nemzeti elkötelezettségemet pedig legfőképp nagyapám, Balaicz Vendel mélyítette el. Egykori honvédként Erdély visszacsatolásától a Don melletti ütközetekig számos személyes katonaélményt elevenített fel, dalokra és versekre tanított, és ez a hazafias nevelés meghatározó volt a fiatalkoromban. Nem véletlen, hogy később magyar–történelem szakon szereztem diplomát. Ezután pedig frissen végzett pedagógusként a tanítás mellett 2001-től már a városházán is dolgoztam Gyimesi Endre akkori polgármesterünk és néhai Szalay Annamária országgyűlési képviselő megbízásából, a műszaki felsőoktatás létrehozásáért.

– Ezek szerint már a húszas évei elején felismerte a közösségi szerepvállalás fontosságát?

– Még egyetemistaként csatlakoztam a Zalaegerszegi Polgári Egyesülethez, de a Fideszbe csak a 2002-es országgyűlési választások után léptem be, mert úgy gondoltam, hogy a vereséget követően a pártnak még nagyobb szüksége van a támogatásra. Orbán Viktor miniszterelnök úrral először 2000-ben találkoztam, amikor államiságunk ezredik évfordulóját ünnepeltük. Az emléksorozat részeként személyesen hozta el Zalaegerszegre a millenniumi zászlót. Az eseményen 22 éves egyetemistaként vettem részt, és a tömegben állva velem is kezet fogott. Ha valaki akkor azt mondja nekem, hogy két évtizeddel később én leszek szülővárosom polgármestere, akit ráadásul a miniszterelnök név szerint is kiemel a Fidesz tisztújító kongresszusán, biztosan nem hittem volna el. Nagy hatással volt rám 2002-ben a két választási forduló közötti nagygyűlés a Kossuth téren, majd pedig a városházán dolgozva megéltem, ahogy a kormányváltás után szinte hetente kapunk egy levelet a zalaegerszegi projektek leállításáról. 2010-ig kellett várnunk és dolgoznunk, hogy újra polgári-nemzeti kormánya legyen a hazánknak. Nem szeretném húsz év elteltével, 2022-ben újra átélni azt, ami 2002-ben történt.

– Szeptemberben az Év Polgármesterének is megválasztották. Elkészítette már a 2021-es esztendő szakmai mérlegét?

– Nehéz évre készültem, hiszen a koronavírus-világjárvány és a nyomában érkező gazdasági nehézségek jelentős hatást gyakoroltak a mindennapokra és a város költségvetésére is. Év végéhez közeledve mégis úgy érzem, elégedettek lehetünk. Ha rápillantunk a hazánk fertőzöttségét szemléltető Covid-térképre, azt láthatjuk, hogy az év első felének legkritikusabb hónapjaiban is fehér foltként emelkedett ki a vörös színnel jelzett környező megyék közül Zala, ami egyértelműen a sikeres járványkezelés bizonyítéka. Büszkék vagyunk arra, hogy december elején a megyeszékhely átoltottsága magasabb volt a 70 százalékos országos átlagnál. Ugyanakkor a gazdasági szektort illetően sincs okunk panaszra, hiszen gazdaságfejlesztési beruházásaink az elmúlt másfél évben sem álltak le. Végül, köszönhetően a kormányzati segítségnyújtásnak, jól alakult a költésvetésünk is. Ha mindehhez hozzátesszük az Év Polgármestere cím elnyerését, valamint Orbán Viktor személyes dicséretét, azt hiszem, elég jó évet zárunk.

– Számos önkormányzat kompenzációt vár a kormánytól a pandémia következtében jelentkező bevételkiesés miatt. Mi az ön álláspontja?

– Az önkormányzatoknak nemcsak a fejlesztésekben kell együttműködni a kormánnyal, és örülni, amikor forrásokat kapnak, hanem akkor is partnernek kell lenni, amikor részt kell vállalni a védekezésből. Együtt sírunk és együtt nevetünk. Természetesnek gondolom tehát, hogy a településeknek anyagi téren is ki kell venniük a részüket a járvány elleni küzdelemből. Mi például az elmúlt másfél évben 175 millió forintot fordítottunk a védekezésre, az építményadó csökkentésétől a közterület-használati díjak elengedésén át a maszk-, fertőtlenítő- és egyéb eszközök vásárlásáig.

– Erre mondják ellenzékiek, hogy Zalaegerszegnek könnyű, mert a kormányzat kárpótolja az önkormányzatot…

– Egyrészt a 25 ezer fő alatti települések automatikus kompenzációban részesültek, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki-e a testületük, vezetésük. Másrészt ami a nagyvárosokat illeti, több ellenzéki vezetésű önkormányzat is kapott kompenzációt a kiesett helyi ipar­űzési adó kapcsán, míg például a kormánypárti Veszprém, Győr vagy éppen Székesfehérvár nem. A kompenzációt elsősorban az adóerő-képesség dönti el, és ha a gazdaság a továbbiakban is jól teljesít, szerintem 2022-ben is várható kormányzati döntés az állami kompenzációról.

– Zalaegerszegen 2014 óta több mint négyezer új munkahely jött létre. Mennyi most a folyamatban lévő munkahelyteremtő befektetések száma?

– Jelenleg 12 gazdasági beruházás zajlik vagy kezdődik hamarosan, összesen 120 milliárd forint értékben, amelyek 1500 további munkahelyet teremtenek. Amikor 2014-ben polgármester lettem, a város közvéleményét leginkább az foglalkoztatta, hogyan tudunk kitörni abból a drámai helyzetből, amely az előző kormányzat idején, a 2000-es évek közepén alakult ki. Akkoriban sorban szűntek meg több ezer embernek munkát adó tradicionális vállalatok, mint a ruhagyár, a Zalahús vagy a Zalabaromfi. A helyzet orvoslására új gazdaságfejlesztési programot indítottunk az Orbán-kormánnyal összefogva, amelyhez nagyon sok állami támogatást kaptunk, és Vigh László országgyűlési képviselőnk is segíti a munkánkat. Így mára elértük, hogy a regisztrált álláskeresők száma a 2010 előtti tízről 2,9 százalékra csökkent.

– Az új vállalkozásoknak sikerül majd hozzáadott értéket is képviselni? Tehát nem csupán külföldi multinacionális cégek összeszerelő műhelyei lesznek, ahol minimálbéren foglalkoztatják az embereket?

– Szeretnénk olyan gazdasági ökoszisztémát kiépíteni, ahol együtt van a termelés, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a szakképzés, az egyetemi oktatás és kutatás, valamint a mindezeket kiegészítő lakhatási, szállásoltatási és szolgáltatási környezet. A zajló fejlesztések jelentős számú magasan kvalifikált munkaerőt igényelnek.

– Említene egy-két példát?

– Zalaegerszegen épült fel a világ egyik legmodernebb járműipari tesztpályája 45 milliárd forintos beruházással, 265 hektáros területen, amely a hagyományos, az elektromos és az önvezető gépjárművek kutatását és fejlesztését teszi lehetővé. A tesztpálya mágnesként vonzza az újabb innovatív beruházásokat, ilyen például az AVL letelepedése, a 60 milliárdos fejlesztéssel megvalósuló Rheinmetall-gyár, a Dronemotive Kompetenciaközpont, vagy új helyi iparágként a Metrans közúti-vasúti terminálja és logisztikai központja 33 milliárdos projektként.

– Erre, illetve a folyamatban levő munkahelyteremtő projektekre utal korábbi kijelentése, amely szerint „eljött Zalaegerszeg ideje”?

– A helyi polgárok érzését próbáltam kifejezni. 2010 előtt ugyanis nem szerepeltünk a követendő példaként felsorolt „bezzegvárosok” között. Szeretnénk végre mi is megmutatni, hogy sokkal többre vagyunk képesek. Úgy érzem, a csillagok szerencsés együttállásának köszönhetően most az önkormányzat, Magyarország kormánya és a befektetők egy irányba tartanak. Hála az összefogásnak van kellő hitünk, akaratunk, erőnk és bátorságunk az álmaink megvalósításához. Erről az újrapozicionálásról szól Zalaegerszeg elmúlt néhány éve.

– Milyen szemlélet jellemzi a Zalaegerszeg 2030 gazdaságfejlesztési stratégiát?

– Szeretném, hogy a város 9 év múlva olyan település legyen, ahol megáll a népességfogyás, és újra a gyarapodás lesz a jellemző, mert nagyon sok zalaegerszegi gondolja majd úgy, hogy családot alapít és gyermekeket vállal. Talán sokan lesznek majd olyanok is, akik máshonnan ide költözve találnak új otthonra. Zalaegerszeg olyan város lesz, amely egyszerre büszke dicső múltjára és dolgozik a jelenben azért, hogy a jövője is sikeres legyen. Megbecsüljük a múlt értékeit, de egyben a jövőbe is tekintünk, hiszen a tesztpálya, a drónkutatás, a smart city program, a klímavédelem, a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, az oktatás minőségi bővítése, a lakhatási és kikapcsolódási lehetőségek mind-mind azt mutatják, hogy olyan városi közösség kezd kialakulni, amely a múlt értékei mellett jövőorientált is. Városunk mottója is ez – Zalaegerszeg: megtalálod a jövőd!

– A diákoktól az egyetemistákon át a civil szervezetekig és a bűnmegelőzésig számos terület képviselteti magát a Zalaegerszegi Ifjúsági Kerekasztal megbeszélésein. Jellemzően milyen fiatalokat érintő problémákkal foglalkoznak?

– Egy felelős városvezetőnek tudnia kell, hogy mindent, amit most építünk, egyszer majd a következő generációk fogják használni és élvezni. Éppen ezért nem mindegy, hogy magukénak érzik-e a fejlesztéseket. A kerekasztal olyan konzultációs fórum, ahol a városfejlesztési elképzelésekről is beszélgetünk az ifjúsági szervezetekkel. Ötleteiket beépítettük például az Alsóerdei Sport- és Élménypark terveibe, de számos észrevételt tesznek a kerékpárutak vagy a smart city program kapcsán is.

– A közösségi média bejegyzései alapján különösen figyel a városvezetés az idősekre.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy mi, fiatalabbak éreztessük az idősebbekkel, hogy kíváncsiak vagyunk a véleményükre, számít a tapasztalatuk, szükségünk van a tudásukra, szeretjük őket. A Senior Akadémián például évente több százan hallgatják meg az évértékelő prezentációmat. Fáradhatatlanul kérdeznek, látszik, hogy milyen komolyan foglalkoztatja őket a település jelene és jövője. De egész évben számos tudásbővítő, élethosszig tartó tanulást segítő vagy éppen mozgást népszerűsítő programot kínálunk a nyugdíjas szervezeteknek, idős kluboknak.

– Hangsúlyos a városban a zöldpolitika is. 2021-ben az Európa Zöldvárosa díj nemzetközi versenyen 2. helyezést értek el. A zöldfordulat hívószavai: fásítás, napelemparkok, energetikai épületfelújítások, ökoóvodák és iskolák, elektromos buszok beszerzése, biztonságos szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás, egészséges ivóvízkezelés…

– A 18 pontból álló klímastratégiánk céljai közül a szívemhez a faültetés áll a legközelebb. 2019-ben hirdettük meg, hogy a ciklus végéig, tehát öt év alatt ötezer facsemetét ültetünk. Sorra csatlakoztak cégek, civil szervezetek, egyházak, társasházi közösségek, magánszemélyek, így mostanra már jócskán túlteljesítettük a kitűzött célt, hiszen kilencezer új fánál tartunk. A kezdeményezésnek nem csak a klímavédelem miatt van fontos üzenete, hiszen az összefogásra épülő faültetés közösségformáló tevékenység, amely erősíti a lokálpatriotizmust. Ráadásul a jótékonykodás a résztvevők lelkét is gazdagítja.

– Sokan vélik úgy, hogy az idei adventi rendezvényeknek éppen a közösségépítés miatt van különleges jelentősége…

– Nagyon fájlaltuk, hogy tavaly a pandémia miatt nem szervezhettünk adventi rendezvényt. A koronavírus-világjárvány hatalmas csapást mért az emberi kapcsolatainkra, közösségeinkre. Miközben az életmentő oltásokkal szépen haladunk, és a gazdaságot is sikerült rövid idő alatt talpra állítani, emberi kötelékeink újraépítése sokkal hosszabb folyamat lesz. Ezért is tartom rendkívül fontosnak a zalaegerszegi adventet, hogy találkozhassunk, láthassuk egymás arcát, mosolyát és újraépíthessük a szíveket, a lelkeket.

– A megannyi városfejlesztési területre kiterjedő komplex, érzékeny vezetői szemlélet lehet az, amiért sikeres polgármesterként zárja az évet?

– Talán igen. Zalaegerszegre úgy tekintünk, mint a múlt, a jelen és a jövő városára. A megye és a megyeszékhely történelmi múltja kivételes büszkeségre ad okot. Jövőre ünnepeljük első, írásos említésünk 775. évfordulóját, első városként való okleveles megjelenésünk pedig idén 600 éves. Zrínyi Miklós, Deák Ferenc, Csány László ezer szálon kötődik a térségünkhöz, de említhetném Mindszenty Józsefet is, aki negyedszázadon át szolgált nálunk apátplébánosként. A jelenben a közösségépítést tartjuk a legfontosabbnak, mert ahol egymást támogató erős csoportok szerveződnek, ott város- és jövőépítő célokat is sokkal könnyebb elérni. A gazdaság fejlesztésével, a város­építő beruházásokkal, az egészségre, a környezetvédelemre való odafigyeléssel pedig olyan zalaegerszegi nemzedékeket szeretnénk felnevelni, akikre a város, a haza és a nemzet is bizton számíthat.