Az emberek értéknek tekintik a gyermekvállalást
Elkerülhető a zuhanás
A termékenységi ráta növekedésében ugyan megtorpanás mutatkozik, ám Magyarország eddig elkerülte azt a demográfiai zuhanást, ami Európa nyugati felén tapasztalható. A jövőre nézve biztató, hogy nálunk teljes társadalmi támogatást élvez minden családpolitikai intézkedés, mint kiderült a Kopp Mária Intézet (KINCS) legutóbbi reprezentatív kutatásából.
A 2008 óta egymást követő gazdasági válságok, a háborús szelek és az évtizedek óta tartó agymosás meghozták az eredményüket. Az uniós tagországok nagy részében olyan mélyre süllyedt a gyermekvállalási kedv, hogy a mostanihoz hasonlóan alacsony termékenységi rátát legutóbb a hatvanas évek elején, a fogamzásgátló tabletták megjelenése után mértek a statisztikusok. Számos országban karnyújtási távolságra került az az állapot, amit a demográfusok kihalási tartománynak neveznek, és ami bennünket is fenyegetett 2010 előtt. Hiszen a rendszerváltozást és a baloldali kormányzást kísérő gazdasági válságok nálunk is jelentősen visszavetették a gyermekvállalási hajlandóságot. A helyzetet rontotta, hogy a Bokros-csomag megtörte azt a lakossági bizalmat, amely szerint megingathatatlan például a gyes, a gyed intézménye, s a gyermekvállalás társadalmi értéknek tekinthető. A túlélésért küzdő családok ebben a helyzetben feladták a kétgyermekes családmodell ideálját, megindult az egykézés, ha egyáltalán vállaltak gyermeket a fiatal párok. A tízes évek elejére a termékenységi ráta 1,2 körüli értékre süllyedt. A szakértők szerint ilyen helyzetben már nem várható, hogy egy társadalom önerőből megfordítsa a káros folyamatokat.
Magyarországnak azonban a 2010-ben megkezdődött családpolitikai fordulatnak köszönhetően sikerült visszaszereznie képességét a túlélésre.
Az ország konszolidálása utáni években sorra bejelentett családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően sikerült kimozdulnunk a holtpontról, a termékenységi ráta felfelé kúszott az 1,6-os termékenységi ráta közelébe.
A covid-járványt követő gazdasági válság, majd a szomszédunkban dúló háború természetesen nem maradt hatástalan, a növekedés megtorpant, majd némi csökkenést tapasztalhattunk. A termékenységi ráta mára az 1,5-ös érték közelében van, noha közel harmincféle támogatásra számíthattak a gyermekes családok.
Ennek ellenére a szeptember elsején bejelentett újabb intézkedéseket, amelyek részint növelik a családok bevételeit, részint lefaragják költségeiket, óriási érdeklődés övezte. Mint a Kopp Mária Intézet (KINCS) reprezentatív kutatása rávilágított, az emberek többsége hallott a gyermekeseknek 2025-től járó adókedvezményekről, közismertségre tett szert a bölcsődei támogatás, és a kisvállalkozókat, szabadfoglalkozásúakat valamint az őstermelőket érintő könnyített hitelfeltételek.
A számok azt mutatják: a családokat érintő intézkedésekről szóló hírek azokat is érdeklik, akik rendszerint nem érdeklődnek a politika iránt. Különösen örvendetes, hogy polgártársaink nemcsak értesülnek az e területen zajló változásokról. Elsöprő támogatást élvez minden társadalmi csoportban a gyermeket nevelők támogatása. Ez pedig biztató, hiszen azt jelzi: közmegegyezés van abban, hogy a gyermek érték, hiszen a társadalom túlélését biztosítja. Vagyis számíthatunk rá, hogy ha elülnek a körülöttünk zajló háborús viharok, és valóban megindul a gazdasági fellendülés, az jótékonyan hathat a jövőben a termékenységi ráta alakulására is.
