Füzesséri József lett jogerősen Szikszó polgármestere

Egy a helyi választási bizottságnak október 3-án benyújtott kifogással vette kezdetét a hatezres lélekszámú kisváros, Szikszó polgármesteri székéért vívott második, jogi ütközet, amely, akárcsak az önkormányzati választás, a szocialisták és szabad demokraták által támogatott, szavazatvásárlással gyanúsított jelölt győzelmével ért véget: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság október 13-i jogerős végzése helybenhagyta a területi választási bizottság határozatát. Az országos médiumok által is felkapott ügyet egy újabb hangfelvétel színesítette. Mindeközben nem esett szó arról, ami a történetben a legtanulságosabb: arról a jogi érvelésről, amelynek alapján végül elutasították a beadványokat és fellebbezéseket.

Mindössze 15 szavazat különbséggel 1475-1460-as aránnyal győzött Füzesséri József Panyik József, a Fidesz, a KDNP, a Kisgazda Szövetség, a Fidelitas és a MIÉP jelöltje ellen. Október 3-án Panyik felesége kifogást nyújtott be a helyi választási bizottságnak, amelyhez három nyilatkozatot is csatolt. Azt állította, hogy Füzesséri több személynek pénzt fizetett azért, hogy rá szavazzanak. Másnap egy hangfelvételt is mellékelt, amely tehát már ekkor a bizottság asztalára került. A testület október 5-én helyt adott a beadványnak, megsemmisítette a választás eredményét és elrendelte új választások kiírását.

A kormánypártok jelöltje a területi választási bizottságnál megfellebbezte a döntést. Ennek során leszögezte, hogy nem követett el jogszabálysértést, felhívta a figyelmet a magnófelvétel keletkezésének törvénytelen körülményeire. Úgy vélte, a kifogás alapján feltárt cselekmény nem befolyásolhatta a polgármester-választás eredményét, mert a három tanú nem vett részt a szavazáson, így a végeredmény befolyásolásáról sem lehetett szó.

A területi választási bizottság október 9-i ülése helyt adott a fellebbezésnek és megsemmisítette a helyi választási bizottság határozatát. Panyikék újabb fellebbezést október 13-án a megyei bíróság elutasította.

„Szavazzatok rám”

„A Helyi Választási Bizottság 2006. október 5-én 9 órai kezdettel tartott üléséről készült jegyzőkönyvben tanúvallomást tett a három nyilatkozat aláírója. N. S. semmiféle időpontot nem tudott kérdésre sem megjelölni. B. L. nyilatkozata tartalmazza, hogy »amikor szüreti buli volt, szeptember 16.-án, akkor találkoztam F. J.-vel, aki megállított bennünket, azt mondta nekem és B. B.-nak, hogy szavazzatok rám, és adott 5000-5000 Ft-ot. Akkor találkoztunk N. S.-sel, aki elmondta, hogy ő is kapott pénzt.« B. B. jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata: »szeptember 16-án a szüreti bálkor együtt mentünk B. L.-lel a Kossuth utcai kocsmába, ittunk egy kicsit. Sétálgattunk, találkoztunk F. J.-vel, aki azt mondta, hogy ha rá szavazunk, ad 5000 forintot, amit ide is adott. Zsebre vágtuk, visszamentünk a kocsmába«” – idézi fel a vallomásokat a területi választási bizottság határozata.

„…ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is” – szól az egyik részlet a közvetlenül a választások után készült rossz minőségű hangfelvételen, amit Füzesséri szerint kiragadtak a környezetéből, mert a mondat folytatódik. Az idézett szavak után ugyanis azt mondta: ő nem követett el törvénytelenséget, mindezek valójában Panyik szavai, aki őt törvénytelenségek elkövetésével gyanúsította. Véleménye szerint a hangfelvétel manipulált, provokatív jellegű, és politikai támadás indult ellene.

„Okosak legyetek! Én azt mondom, ha okosak az emberek, én nagyon sok minden fogok hozni a városnak! Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától” – okítja az új polgármester Bancsók Judit helyi cigány kisebbségi képviselőt, a Roma Polgárjogi Mozgalom tagját, aki a városban terjedő szóbeszédek miatt eleve azzal a szándékkal kereste meg őt, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból és bizonyítékot szerezzen. A beszélgetésen Füzesséri szemére vetette, hogy többeknek tíz-, sőt ötvenezer forintot fizetett, hogy rá adják a voksukat. Füzesséri elismerte a pénzosztogatást, és Bancsóknak is adott volna húszezret: „Ha megvan a végeredmény, akkor adok neked, addig már nem. Amikor az óvás megtörtént, meg a cirkusz elmúlt, rögtön, akkor odaadom a pénzt. Nehogy azt mondják, hogy azért, mert bármit, tehát nem akarok megvenni senkit. (…) Tehát én most már betartom a szabályokat.”

Bancsók egyébként más meghallgatott tanúhoz hasonlóan a bizottság előtt arról is beszélt: „Őszintén mondom, hogy a cigánysoron majdnem minden ember kapott pénzt. B. Emil, a polgármester megbízottja osztotta a pénzt azoknak, akik a másik szavazókörbe mentek, ő volt a felelős.” Szerinte többen személyesen Füzesséri Józseftől jutottak hozzá a fizetségükhöz. Panyik feleségét azért kereste meg a felvétellel, mert ismerte őt és jogi végzettséggel rendelkezik.

A szikszói közgyűlésben biztos jobboldali többség van. Ez utóbbi tényt hozza fel Füzesséri arra, hogy őt pártszimpátiától függetlenül sok jobboldali is támogatta. A Lamperth-féle 10,5 millió forintról kijelentette, az összeg a települést korábban érő árvízkárok enyhítésére érkezett a polgármesteri hivatal számlájára, amit annak idején a korábbi polgármester visszautasított, tehát nem közvetlenül a minisztertől kapta a pénzt.

Formai hibák

A felülvizsgáló testületek arra a kérdésre keresték a választ, hogy megsértették-e a választási eljárásról szóló (a bírósági végzésben hibásan, 1999. éviként szereplő) 1997. évi C. törvénycikk (a továbbiakban: Ve.) 3. §-át, annak is a következő (a) pontját: „a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett részt vevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása.” Mindkét testület indoklásában megjelenik, hogy az október 3-án beadott kifogás (így az összes többi is) elkésett: „A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen.” A sérelemről való tudomásszerzés időpontja közömbös.

A területi választási bizottság emiatt a beadványt érdemi vizsgálat nélkül utasította el. „Azok a cselekmények, amelyeket a tanúvallomások érintettek, a kampányban, 2006. szeptemberében történtek (szeptember 16.)” – olvasható az ezt megerősítő bírósági végzésben. „… a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kifogás előterjesztése valamennyi tekintetben elkésett, így nem állapítható meg… a Ve. 3.§ a./ pontja alapelvi rendelkezésének megsértését (sic!)”.

Mindez azonban azután íródott, hogy a hangfelvételt és a nyilatkozatokat (a bíróságnak újabb bizonyítékokat is beterjesztettek) minden esetben alaposan megvizsgálták:

A bizottság „a becsatolt digitális hanghordozót meghallgatta, de annak tartalma nagy részében nem érthető. Annyi állapítható meg, hogy egy férfi és egy nő beszélget egymással (a 2006. október 5-én készült jegyzőkönyvből kitűnően F. J. és B. J.), túlnyomórészt zaj, zúgás hallható, szavakat, mondatfoszlányokat lehet helyenként érteni a szövegből. A … Bizottság … többször megkísérelte annak tartalmát megállapítani és rögzíteni. A hanganyag alkalmatlannak bizonyult arra, hogy abból bármiféle összefüggésre lehessen következtetni a korábbi, a tanuk által megjelölt esetekkel. Ez a bizonyíték nem teszi lehetővé olyan következtetések levonását, hogy egy folyamatosan fennálló (állapotszerű) tevékenység valamely része lenne az azon rögzített beszélgetés.”

A választási testület és bíróság szerint is a hanghordozón rögzítettek „időpontja nem rekonstruálható, az nincs megadva, így a cselekmény folyamatosságára következtetés nem vonható le. A hangfelvétel tartalma szintén a kampánnyal hozható összefüggésbe, így az arra alapított hivatkozások is elkésettnek minősülnek.”

Tiszta emberek

A hangfelvételt és a vallomásokat annak ellenére vizsgálták meg alaposan, hogy: „a választási eljárásban jogorvoslatot elbíráló szerveknek nincs lehetősége olyan mélységű bizonyítást felvenni mint a büntető hatóságoknak, így jelen esetben arra sem kerülhetett sor, hogy a digitális hanghordozón előterjesztett felvételt mélyebb szakértői vizsgálatnak vessék alá, vagy nagyobb terjedelmű tanúbizonyítást folytassanak le.”…

Majd később: „A választási jogorvoslat kizárólagos tárgya, hogy sérültek-e a választási eljárásra vonatkozó szabályok, s az ezen szabályok szerint ez mennyiben bizonyítható. Ha utóbb a lényegesen mélyebb vizsgálatot lehetővé tevő büntetőeljárás indul, s ennek eredményeként a választással összefüggésben büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény jogerősen megállapításra kerül, annak további jogkövetkezményei lehetnek.”

Végeredményben tehát: „A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint, a tanúk által megjelölt eset 2006. szeptember 16-án történt, ehhez képest a kifogás előterjesztéséhez megállapított objektív határidő 2006. szeptember 19-én letelt. A tanúvallomásokból és a digitális hanganyagból bizonyítottan az semmiféleképpen nem állapítható meg, hogy folyamatos jogszabálysértő állapot állt volna fenn, így a 2006. október 3-án benyújtott kifogás sokszorosan elkésett.”

Magyarra fordítva: miután a magnófelvételt és a vallomásokat meghallgatta a területi választási bizottság és a megyei bíróság, megállapították, hogy bármi is van rajtuk, az október 3-i első kifogást megelőző három napra (azaz lényegében szeptember 30-ára és október elsejére, a választást megelőző napra és a választás napjára) vonatkozóan azért nem tartalmaznak értékelhető adatot, s így tulajdonképpen nem is kellett volna meghallgatniuk azokat, mert egy többszörösen elkésett beadvány mellékleteként nyújtották be őket.

Az már csak hab a tortán, hogy miután a területi választási bizottság tagjai között szavazategyenlőség (4-4 fő) alakult ki, felfüggesztették a döntést, majd egy újabb tag megérkezésével alakult ki a végső határozat.

Az olvasó joggal teszi fel a kérdést: sérült-e Szikszón a választás tisztasága? Történt-e választási csalás? A választ a megyei bíróság világosan megadta: nem, mert a szavazatvásárlással elkövetett jogszabálysértés három napon belül elévül. Talán ha valaki feljelentést tenne a rendőrségen mondjuk befolyással való üzérkedés tárgyában, s annak hatására jogerősen elmarasztaló büntetőbírósági ítélet születne, talán akkor, esetleg… Vagy akkor sem. Medgyessy Péter ellen hasonló ügyben annak idején a töretlen rendőri gyakorlat ejtette a nyomozást.

Monostori Tibor