Elkezdődött a második Rákóczi Szabadegyetem Sátoraljaújhelyen

Az államtitkár kifejtette, e három motívum köré „felépíthetjük mindazt, amit tennünk kell, amit gondolunk a világról és amit képviselnünk kell”. A szabadság fontosságát hangsúlyozva elmondta, „olyan korban élünk amelyben újra meg kell küzdenünk a hazánkat, a szuverenitásunkat és azon hétköznapi életünket befolyásoló erőkkel, melyek újra visszatértek”.

A közösség kapcsán kiemelte, fontos a közösséggé szerveződés, hiszen a magyar nemzetség mindig akkor tudott sikeres lenni, amikor összefogott és közösségben gondolkodott. A cselekvéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, az arról szól, hogy a szabadságszeretetből és szabadságvágyból táplálkozva, „a közösségi összefogással és gondolattal felvértezve cselekedjünk, és ezekért az értékekért tegyünk”.

Az államtitkár köszöntőjében kitért az elmúlt évek történéseire is, beszélt a koronavírus-járványról, a háborúról, az energia- és gazdasági válságról, valamint azokról a nehézségekről is, melyek Európát sújtják. Hozzátette, a határon túli magyar közösségeket is nehézségek érik, hiszen a kárpátaljai magyar közösség a fennmaradásáért küzd, Felvidéken néhány hónapon belül sorsdöntő választások lesznek, a román kormányzatból kiesett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Vajdaságban a népszámlálási adatok alapján minden mértékűnél nagyobb fogyás tapasztalható.

Panyi Miklós közölte, a Rákóczi Szabadegyetem előadásain a résztvevők átbeszélhetik ezeket a problémákat, hogy a tábor végén feltöltődve, megerősödve térjenek haza.

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a Rákóczi Szabadegyetem a diákokról és a jövőről szól. Úgy fogalmazott, szükség van a rendezvényre, mert elemelkedve a mindennapok zűrjeitől néha ki kell lépni a jelenből és a „mókuskerékből, melyben forgunk”.

A tavalyi évet fordulópontnak nevezte, azt mondta, a világon lezárult egy korszak, melyet a globalizált kapcsolatok, a stabil belpolitikai környezet, az olcsó, megvásárolható, és elérhető nyersanyagok, valamint az energiabiztonság jellemzett.

A biztost felváltotta a bizonytalan, megingott Európa helye, megingott Közép-Európa, a szövetségeket és a barátságokat pedig újra kell értékelni, ebben kihívások előtt áll a közép-európai magyarság is – mondta Hernádi Zsolt.

Úgy fogalmazott, a Rákóczi Szabadegyetem egy remek alkalom arra, hogy ezen „komoly és húsbavágó” kérdésekről eszmét cseréljenek. Hozzátette, a vállalat elnökeként több ízben tapasztalta már korszakok lezárulását és minden ilyen lezárás rengeteg kihívást jelent, melyektől – mint mondta – nem szabad megijedni.

Hernádi Zsolt arról is beszélt, a változásoknak mindig vannak nyertesei és vesztesei, „de nekünk a nyertesek között kell lennünk”.

Kiemelte, nyertesek azok lesznek, akik jól tudnak alkalmazkodni a változásokhoz és felismerik az összefogás erejét. A közösségen belüli tudás mindennél értékesebb, hiszen az képességgé tud válni. Ennek a felszínre hozásához jó kapcsolatok kellenek, ebben pedig a Rákóczi Szövetség munkája elismerésre méltó – tette hozzá.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség beszélt a környék és a szövetség történelméről. Emellett elmondta, büszkék arra, hogy tavaly Gulyás Gergely vetette fel, hogy a „szabadságharcos kurucok földjén” minden nyáron legyen pár nap, amikor össze tudnak jönni az egyetemisták és azok a közéleti, gazdasági, valamint a kultúra és a tudomány területén dolgozó emberek, akik beszélgetni tudnak a jelenről és a kihívásokról.

A szövetség elnöke elmondta, a Rákóczi Tábor idén nyáron 12 ezer magyar fiatalt fogadhat, 31 országból több mint kéttucat rendezvény keretében. Hozzátette, a háború tavalyi kitörése után több mint három hónapig éltek a táborban ukrán édesanyák gyermekeikkel, augusztus végén pedig hadiárvákat fogadnak majd.

A Rákóczi Szabadegyetem – Szabadság, Közösség, Cselekvés című rendezvényen többek között az energiaválságról, demográfiai és nemzetpolitikai kérdésekről és a magyar gazdaságpolitikáról hallgathatnak meg előadásokat a résztvevők.