Elk*rták, most elhallgattatnák

Az Elk*rtuk egy közepes költségvetésű, több mint harmincszereplős alkotás, angol rendezővel, spanyol operatőrrel. A 2006-os őszi budapesti eseményeket veszi górcső alá, producere Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya. Vadai Ágnes, a DK alelnöke szerint az a forró ősz már történelem, kár beszélni róla, és ez a véleménye az egész hazai balliberális oldalnak is.

Kálomista Gábor viszont azt mondja, foglalkoznunk kell a történelemmel, fel kell dolgoznunk a tanulságait, meg kell mutatnunk az események valós históriáját a fiataloknak. A producer nem is tagadja, lesznek, akiknek ez a film fájni fog. De nem ez a célja. Nem ad választ, csak kérdéseket tesz fel, válaszoljon rájuk a néző.

Kényes évforduló

Súlyos vita keletkezett a médianyilvánosságban annak kapcsán, hogy Kálomista Gábor kijelentette: úgy érzi, politikai okokból háttérbe szorítják a filmjét a nagy forgalmazók, és ráveszik erre az általuk befolyásolt kisebb mozikat is. Annak ellenére, hogy a premierre másfél óra alatt elfogytak elővételben a jegyek, de egyes hírek szerint a további előadásokra is rendkívüli az érdeklődés. Sokkal nagyobb, mint az új James Bond-epizódra vagy a szintén október 21-én debütáló Dűnére. Az Elk*rtuk a Budapest Film hat mozijából egyben, a Corvinban mutatkozik majd be. A Budapest Film illetékese szerint naponta egyszer vetítik ezután, négy esetben nem délután, hanem este 9-kor, ami főműsoridőnek számít. Aztán majd meglátják…

Ez az állapot is hosszas tárgyalások után alakult ki. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ez a filmforgalmazó cég a Fővárosi Önkormányzat százszázalékos tulajdonában van. A nemrég megnyílt Etele Plaza is vetíteni akarta eredetileg az Elk*rtukot, de aztán visszalépett, a Cinema City pedig még nem döntött lapzártánkig.

A forgalmazók azt mondták és mondják ma is, ők nem politizálnak, a filmek sorsa kizárólag üzleti sikerüktől függ. Kálomista Gábor szerint viszont moziját politikai okokból szorítják háttérbe. Hozzátette, hogy egy rendes filmpremiernek akár hét vetítése is szokott lenni egyetlen napon. Már a forgatás idején is azzal vádolta a hazai ellenzék a készülő alkotást, hogy a jövő évi választás durva jobboldali kampányfogása. Kálomista Gábor viszont azt mondta a Demokratának, nem ő tehet arról, hogy most van a 2006-os rendőrterror 15. évfordulója. Emlékét nem tudta kitörölni a balliberális oldal a társadalom tudatából, a filmben pedig nem kevés olyan tényeken alapuló részlet látható, amely a leleplezés és a meglepetés erejével hat majd a közönségre.

Filmtemetések hosszú sora

Idehaza mintha hagyománya lenne a hazafias, nemzeti érzelmű műalkotások elhallgattatásának. Két-három multinacionális cég tartja kezében a film­forgalmazást, és az ő globalista szellemiségükhöz kell alkalmazkodniuk a független filmvetítő vállalkozásoknak, azaz a talpon maradt kicsi, főként vidéki moziknak is. Különben nem kapnak friss sikerfilmeket.

Nem láthatta a szélesebb értelemben vett moziközönség például Matúz Gábor A legbátrabb város című alkotását. A film Balassagyarmat félelmet nem ismerő helytállásáról szól a trianoni országdarabolás időszakában. És nem fogadták a forgalmazók, de a független mozik döntő többsége sem a legmodernebb eszközökkel, népes szereplőgárdával készített másik fontos Matúz-filmet, a Nincs kegyelmet sem. Felkavaró alkotás ez az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzről. A bemutatóra meghívott két osztályra való gimnazista sírt a vetítésen… A forgalmazók, akik mindig piaci, kereskedelmi érdekekre és viszonyokra hivatkoznak, azt mondták a filmre: ne zavarjuk meg a fiatalokat ilyen brutális történetekkel!

A rádiós múltú publicista, Stefka István számos filmet forgatott. Ezek többek között 1956 igazságát keresték, mint például A fehérballonos című alkotás, amely az 1956-os Kossuth téri sortűz eseményeit és drámáját dolgozta fel, újszerű megvilágításban. Nem kellett a forgalmazóknak, mint ahogy nem kellett Stefka fontos Bethlen-filmje sem, A halál népbiztosa című produkciójáról már nem is beszélve. Ez a nemrég bemutatott film Szamuely Tiborról és általában a kommün vad, vérzivataros koráról szól. Legérzékenyebb pontja mégis az a liberálisok számára, amikor az általuk bálványozott Károlyi Mihály csak pénzért hajlandó lemondani a hatalomról.

A rendező Koltay Gábor sem járt jobban legtöbb filmjével. Számos érdekes, a nemzeti identitást erősítő és a történelmi tényfeltárás szempontjából is fontos alkotása is jobbára csupán egy-két mozis vetítést ért meg. A Trianonról, a Horthy Miklósról vagy a Mindszenty József bíborosról készített filmjei kapcsán is mindig azt a választ kapta a nagy forgalmazóktól és a moziktól, hogy nincs rájuk közönségigény. Köztudott ugyanakkor, hogy egyes forgalmazók csomagban árulják a filmeket, és valamely sikeres alkotás mellé odatesznek néhány szürke darabot is. Láthatóan nem számít a közönségigény, amikor egy-egy film a „haladó” eszméket hirdeti…

Koltay Gábor elmondta, hogy 2004-ben, a Trianon című alkotását bemutató Uránia mozinak másnap le kellett vennie a külső plakátjait, olyan nyomás nehezedett rá a szakma részéről. Más filmszínházak pedig az utolsó pillanatban lemondták a vetítést. Emögött színtiszta politika van, az üzleti érvelés csak porhintés, magyarázza a rendező. Koltay sajnálja, hogy a Mindszenty Józsefről szóló filmjét durván mellőzték most is, pedig nagyon aktuális lett volna a vetítése a nemrég megtartott budapesti eucharisztikus kongresszus idején.

Eltiltani, megszüntetni

Sok esetben még el sem készül egy „kényesebb” alkotás, már erőteljesen jelentkeznek a problémák. Dézsy Zoltán is rendezett korábban játékfilmet Gyurcsány Ferencről. Az Elment az öszöd – amint a címéből is sejthető – egy pamflet. Már a forgatás elején kezdték lebeszélni kollégáik a színészeket a filmben való szereplésről. Olyanokat terjesztettek Dézsy Zoltánról, hogy nem fizet. Ezért direkt előre kifizetett mindenkit, de ez sem használt. Bírósági helyszínt keresett. Mire egy körlevélben figyelmeztették egymást Justitia templomai, hogy senki se engedje be Dézsyt! Nem is engedték. A bemutató napjára rohamot ígértek Gyurcsány hívei az Uránia mozi ellen, és olyan atmoszféra alakult ki, hogy nemsokára le is kellett venni a műsorról a filmet. A nagy forgalmazók természetesen nem vállalták a bemutatását, de féltek a független mozik is. Amúgy „nagyot ment” a produkció az interneten, körülbelül 800 ezren látták eddig. Ám ez nem ugyanaz, mint a mozi. A mozinak atmoszférája van, a mozi ünnep, szertartás, a mozi a nézők spirituális közössége. Kálomista Gábor szerint mozi, internet, televízió… Ez egy film rendes útja.

Amúgy az Elk*rtuk színészei is olyan fenyegetéseket kaptak az interneten, hogy ezzel most örökre kiírták magukat a szakmából. Az ijedősebbek vissza is adták a szerepet.

Dézsy Zoltán azt mondta, ma is érzi a nyomást és az elszigetelődést, ami egy „betiltott” film rendezőjének jár. Gyurcsány Ferencnek nem tetszett a mű. Olyannyira nem, hogy a bíróságon – mert feljelentést tett az alkotás miatt – azt követelte, hogy Dézsy Zoltánt tiltsák el a foglalkozásától. Nyilván ugyanezt mondja majd Kálomista Gáborról is…

Elzavarni, eltüntetni, megszüntetni! Ezzel fenyegeti már az egész polgári Magyarországot a balliberális ellenzék.