Ellebegnek a valóságtól

Dr. Orsós Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa kutatásának középpontjában a hátrányos helyzetű csoportok egészségfejlesztésének lehetőségei állnak. A roma származású tudós beszélgetésünk elején leszögezi, hogy csak etnikai megjelölés nélkül érdemes a hátrányos helyzetű csoportokat említeni, ugyanis a szegénység az, ami a kockázati magatartásformákat, mint például a droghasználatot valószínűsíti. A marginalizálódás pedig öngerjesztő folyamat, a társadalom peremére sodródott rétegek nehezen kapaszkodnak meg a leejtőn. És a droghasználat végképp megnehezíti a kilábalást.

Az olcsó, de elképesztő mértékű függőséget okozó és mérgező szintetikus és dizájnerdrogok használata jellemzően a kis falvak és a nagyvárosok peremkerületeinek fiatalságát érinti. A szegény, hátrányos helyzetű közösségekben gyorsabban terjednek az olyan káros viselkedési minták, mint a dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás. A leginkább veszélyeztetett korosztály a 12–24 év közötti fiatalok, akik jellemzően mélyszegénységben élnek és problémáik, vagyis a valóság elől menekülnek a drogokhoz. A különböző távol-keleti eredetű kemikáliák a 2000-es évek elején terjedtek el Magyarországon. Az olcsó szerek igazi felfutása a 2010-es évektől figyelhető meg, majd egy rövid stagnálást követően a Covid-időszak okozta bezártság és stressz hatására használatuk újra gyakoribbá vált.

– A kábítószer-használat a jólétben élő, magas egzisztenciájú családok gyermekeit is veszélyezteti. Esetükben gyakran az unalom és az újabb, erősebb ingerek keresése járul hozzá, hogy sokan a tudatmódosító szerekben keressenek megnyugvást – hangsúlyozza Orsós Zsuzsanna.

A drogfogyasztást illetően nehéz pontos adatokhoz jutni. A szerhasználatra jellemzően csak akkor derül fény, ha valami súlyos eset történik: baleset, bűncselekmény, életveszélyes állapot, esetleg halál. Így a statisztikákban megmutatkozó számok csak a jéghegy csúcsát jelentik, miközben lényegesebb nagyobb probléma húzódik meg a mélyben. Az anonim, önbevalláson alapuló felmérésekből rengeteg információ nyerhető, de még így sem tudjuk kimutatni a szerhasználók tényleges számát.

– A fogyasztók a legtöbb esetben titkolják, hogy érintettek. Félnek a megbélyegzéstől, illetve mivel illegális szerekről van szó, a büntetőjogi következményektől is.

A szakember az ESPAD felmérést tartja irányadónak, amely az összes európai országban, azonos metodika alapján vizsgálja az iskoláskorú gyerekek körében az egészségkárosító magatartásformák, mint például a dohányzás, alkoholfogyasztás vagy a droghasználat gyakoriságát. A kutatás szerint a 16 év alatti magyar iskolások 28 százaléka fogyasztott már valamilyen kábítószert élete során. A számok azonban kontextusban értelmezendők.

– Országos reprezentatív felmérésről van szó, ami azt jelenti, hogy az összes magyarországi települést és az összes iskolatípust lefedi, az eredmények átlagértékek formájában jelennek meg. A részletek ismeretében azonban kiderül, hogy a problémás kockázati magatartás, mint a drogfogyasztás leggyakrabban azok körében fordul elő, akik az iskolában is problémákkal küzdenek, jellemzően negatív az önképük, lazák a családi kapcsolataik és anyag problémáik vannak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az ebbe a csoportba tartozó diákok jellemzően szakközépiskolába járnak, fiúk, és község méretű településeken élnek – fejti ki Orsós Zsuzsanna.

A szakember szerint a felvilágosítás jelentősége óriási. A fiatalok a legtöbb esetben ugyanis nem tudnak a függés valós veszélyeiről. Az iskoláskorú gyerekek nem találkoznak az addikció különböző pusztító szakaszaival, ami elrettenthetné őket attól, hogy kipróbálják az egészségkárosító szereket. Elképzelhetetlenül nagy kockázatot jelent, hogy nem lehet semmi biztosat tudni a megvásárolt anyag összetételéről, minőségéről, valós hatóanyag-tartalmáról. Így azt sem tudhatjuk, hogy a hatás 1-2 vagy 12-16 órán át tart-e majd. Ahogy azt sem, hogy a szervezetben milyen keresztreakciók alakulhatnak ki, ez pedig komoly probléma, hiszen az orvosi beavatkozást is megnehezíti. Nem beszélve arról, hogy sokszor egy-egy anyagból egy ceruzahegynyi is elég ahhoz, hogy életveszélybe kerüljünk.

– Egy 16 éves fiatal magától értetődőnek tekinti az egészséget. Nagyon gyakran csak azért kezdenek el dohányozni, akolholt fogyasztani vagy tudatmódosító szert használni, mert utánozni akarják a náluk pár évvel idősebbeket; azt gondolják, ez az útja annak, hogy ők is bekerüljenek egy-egy közösségbe. A veszélyérzet is másként működik a gyerekeknél. Alapvetően nem félnek, illetve nem képesek még reálisan felmérni, hogy ami rövid távon maximálisan felfokozott hangulatot, kirobbanó energiát ad és elfeledtet velük minden rosszat, az hosszú távon olyan hormonális változáshoz vezet a központi idegrendszerben, hogy stimulálószerek nélkül a normál alaphangulatig eljutni is problémás lesz – magyarázza a szakember.

A felvilágosítás és a megelőzés éppen ezért rendkívül fontos. A drogprevenció egyik lehetséges és hatékony módja lehet a figyelemfelhívás, a kortárs oktatás, az egészségtudatosság minél fiatalabb korban való elültetése. A tiltás és a büntetéssel történő elrettentés sok esetben nem eléggé hatékony.

A magas kockázatú személyek kiszűrése, a függőség megelőzése, illetve a már kialakult addikciókról történő leszoktatás nagyon komoly kihívás. Ebben a nehéz munkában nagy segítség lehet a fiatalok számára az olyan hiteles személyek bevonása, akik maguk is hasonló körülmények között élnek, esetleg maguk is megjárták a poklot. Ezeket a tapasztalati szakértőket jobban elfogadják, és sokszor könnyebben tudják megfontolásra bírni a fiatalokat. Szembe kell nézni azzal is, hogy a hátrányos helyzetűek esélyeit rontja, hogy nehezebben jutnak egészségügyi ellátáshoz, illetve hiányosak az egészséggel kapcsolatos ismereteik is. Így nagyon gyakran betegségeikkel is későn fordulnak orvoshoz.

– Egy hátrányos helyzetű családban sok esetben a szülők is legfeljebb a nyolc általánost fejezték be, keveset keresnek, ők maguk is rossz mintákat követnek. A gyermekek a káros szokásokkal nőnek fel, szinte észrevétlenül épülnek be az életükbe, így nem ismerik fel ártalmas voltukat. A szegregátumban élők környezetében nagyon kevés az olyan személy, akitől helyes életvezetési tanácsokat, egészségtudatos gondolkodást tanulnának vagy egyáltalán hiteles információkat tudnának szerezni – mondja Orsós Zsuzsanna.

Ehhez jön még ráadásként a közösségi média, ami rengeteg fals információt és káros vagy kimondottan veszélyes magatartásmintát is közvetít, legyen szó drogokról, alkoholról vagy cigarettáról. Sok esetben a droghasználatot szinte mindennapos jelenségként ábrázolják. A rossz szokások rögzülése után már nagyon nehéz helyes irányba terelni egy felnőtt embert.