Ellenzék: „gender-toporzékolás”, „álbalhé”, „pitiáner politikai játék”

Az előterjesztők nevében Juhász Hajnalka (KDNP) ismertette azt a politikai nyilatkozatot, amely – mint mondta – azért nem támogatja az isztambuli egyezmény ratifikációt, mert annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával, továbbá nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.

Hangsúlyozta, a gyermekek védelme és a nők elleni erőszak elleni fellépés évek óta része a magyar jogrendszernek, 2013 óta önálló büntetőjogi tényállásként kezeli a kapcsolati erőszakot.

„Mi a valódi kormányzati cselekvésben, a hatékony intézkedésben, a bántalmazottak támogatásában és a megelőzésben hiszünk” a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szemben – fogalmazott Juhász Hajnalka.

Kiemelte, ezért határozott igent mondunk a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésre és határozott nemet az illegális migrációra és a gender-ideológiára – mondta.

A Fidesz nevében Mátrai Márta nyilatkozott támogatóan a javaslatról. Elmondta, egyetért a nők védelmével, ugyanakkor nem fogadja el a „gender-ideológiát” és az illegális migráció támogatását, ezért elutasítja az isztambuli egyezmény ratifikációját.

Aláhúzta, a magyar jogrendben érvényesülnek az egyezmény nőket és gyermekeket védő rendelkezései, a dokumentum ratifikálása ugyanakkor olyan kötelezettségeket eredményezhetne Magyarországnak, amely ellentétes az alaptörvénnyel.   

Mátrai Márta hangsúlyozta, az ellenzék elfogadhatatlan politikai hangulatkeltést folytat az egyezményről.

A Fidesz politikusa súlyosan aggályosnak nevezte, hogy az egyezmény automatikussá tenné a nemi alapon menedékkérők beléptetését. „A magyar kormány elutasítja ezt az alattomos, lopakodó jogalkotást” – fogalmazott.

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak áldozatai félnek és gyakran tehetetlenek az „erőszak ördögi körében”, ha nem kapnak állami segítséget.

Példaként említette Szilágyi Tibor színművész halálát, akit szerinte az elmúlt években senki sem védett meg a folyamatos erőszaktól, majd a „szörnyű, szégyenletes haláltól”.

Kiemelte, a kormányoldal téved „gender-toporzékolása” közben, ha azt hiszi, a családon belüli erőszak „valami feminista belügy” és annak csak nők lehetnek az áldozatai. Bárki lehet áldozat, aki gyenge és kiszolgáltatott – tette hozzá.

Gurmai Zita úgy fogalmazott, a kormányoldal a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben is azon gondolkozik, hogyan lehetne belerúgni az áldozatokba, a gyengékbe.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte, a teljes ellenzék miért nem szavazta meg korábban, hogy önálló tényállás legyen a kapcsolati erőszak és azóta sem szavazott meg semmilyen szigorítást a témában.

„Mi voltunk azok, akik folyamatosan, konzekvensen az elmúlt tíz évben (…) szigorítottuk az ezzel kapcsolatos jogállásokat” – jelentette ki a kormánypárti politikus.

A KDNP képviselője kitért arra is, hogy az MSZP kormányzása alatt jóval kevesebb büntetés járt volna Szilágyi István gyilkosának, mint most.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, Magyarországon az európai átlag alatt van a kapcsolati erőszak, mert a kabinet sok esetben az Isztambuli Egyezményben szereplőnél szigorúbb szabályokat hozott. Az egyezmény ratifikációja ezért több területen visszalépést is jelentene – tette hozzá.

Vadai Ágnes (DK) megkérdőjelezte, hogy – saját állításával szemben – milyen sokat tett a kormányoldal a nőkért és az ellenük irányuló erőszakkal szemben, majd ezzel képviselőik verbális erőszakot tartalmazónak nevezett egyes megnyilatkozásait állította szembe.

Hozzátette: a 2014-e aláíráskor nem hangzottak kifogások az isztambuli egyezménnyel szemben kormányoldalon, majd azt kérdezte, „mi közük van ahhoz, hogy ebben az országban ki mi szeretne lenni?”

Ennél sokkal fontos témának nevezve, hogy Magyarországon egyenlő munkáért egyenlő bér járjon, a kormányzati médiakampányokra fordított pénzeket pedig költsék áldozatvédelemre.

Dunai Mónika (Fidesz) megmosolyogtatónak nevezte, hogy az ellenzéki oldalon verbális erőszakról beszélnek, holott éppen ők, köztük a nők körében van ez jelen a parlamentben.

Hangsúlyozta: a kormány és a Fidesz kiemelten fontosnak tartja a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést, a hazai jogrend szigorúan bünteti a kapcsolaton belüli erőszakot, legyen az fizikai vagy lelki jellegű.

Emlékeztetett arra, hogy az ellenzék nem szavazta meg ezeket a szigorításokat, amelyek az isztambuli egyezményben foglaltaknál keményebb védelmet biztosítanak az áldozatok számára.

Mi a Fideszben és a KDNP-ben a tisztelet kultúráját valljuk – jelentette ki, hangsúlyozva, visszautasítják az ezzel ellentétes magatartást, bárki ellen is irányuljon.

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt: az isztambuli egyezmény mára jelképpé nőtte ki magát, majd feltette a kérdést: miért ezzel a témával foglalkoznak koronavírus-járvány idején.

Az ellenzéki képviselő szerint nem a büntetés szigorával van probléma, hanem a megelőzés hiányával, a társadalmi elhallgatással.

Az időzítést kifogásolta Tordai Bence (Párbeszéd) is, aki szerint a tárgyalt előterjesztés indoklása „felerészben butaság, felerészben hazugság”.

Feltéve a kérdést, hogy mi lehetett a kezdeményezés valódi oka, azt vetette fel: a ratifikáció után nemzetközi ellenőrzés tárhatná fel a valós magyarországi helyzetet a területen. Azt hangsúlyozta: évente félszázan esnek kapcsolati erőszak áldozatául.

Másik lehetséges indokként azt említette, hogy kormányoldalon azt gondolják, „a nők ne lennének egyenrangúak a férfiakkal”. Harmadik opcióként arról beszélt, hogy egy „álbalhéval” próbálják elterelni a figyelmet a koronavírus-járvány és az általa kiváltott gazdasági problémák gyenge kezeléséről.

Szél Bernadett (független) szerint „bántalmazott nőket és gyermekeket használnak fel a pitiáner politikai játékaikhoz” kormányoldalon, hiszen eddig is tudott volt, hogy nem akarják az egyezményt ratifikálni.

Bősz Anett (DK) azt mondta, hogy – szemben a nyilatkozatban foglaltakkal – a hazai intézményrendszer nem hatékony a családon belüli erőszak hatékony megállítására.

Hangsúlyozta, óriási károkat okoz a magyar társadalomnak, hogy a kormányoldal a megelőzés helyett a megtorlásra helyezi a hangsúlyt.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) álszent, hazug politikai nyilatkozatnak nevezte a dokumentumot, mondván a Fidesz a KDNP-t „tolta maga előtt” e „teljes mértékben a kapcsolati erőszak áldozatait semmibe vevő” dokumentum beterjesztőjeként.

Arra emlékeztetett, hogy a megállapodást fenntartásokkal is aláírhatja egy állam, jelezve, milyen passzusokat nem kíván átültetni jogrendjébe.

Azt is hangsúlyozta: a szigorú szankciók dacára sem sikerült visszaszorítani a párkapcsolati erőszakot.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel bohózatnak nevezte a téma tárgyalását, mondván, most vissza akarja vonni korábbi aláírását a kormányoldal, hangsúlyozva: mind a genderelmélet, mind a migráció minden formáját visszautasítja.

Árulásnak tartom azt, hogy egy ideológiainak feltüntetett vita mögé bújva egyszerűen nem vesz tudomást Magyarország kormánya egy olyan brutális társadalmi jelenségről, aminek modellje, mintája nem volt az utóbbi évtizedekben. Közösen lenne kutya kötelességünk, kollektív felelősségünk kezelni ezt az elképesztő problémahullámot, mert a honfitársaink életébe kerül – jelentette ki.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki oldalon megjelent, nőket sértő kijelentéseket sorolta, a Jobbik szemére vetve, hogy korábban még ellenezték az isztambuli egyezmény ratifikálását.

Hozzátette: a jelenlegi kormányoldal tette ilyen keménnyé a terület szabályozását, megjegyezve, hogy partnerek az előírások további szigorításában.

Megvan a megfelelő védelem, és így is: egy áldozat is sok. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a szám nulla legyen – jelentette ki.

Arra utalva, hogy több állam sem ratifikálja az egyezményt vagy próbál kihátrálni abból, megjegyezte, „látja a többi ország is ennek a veszélyeit”, megemlítve, visszalépés volna, ha ez a megállapodás váltaná fel a hatályos magyar szabályozást.