Elmaradnak a Szent István-napi ünnepségek

Gulyás Gergely indoklásként azt mondta, a fertőzés veszélyét leginkább az ilyen tömegrendezvények hordozzák magukban.

A miniszter hozzátette, ha lehet, akkor később megtartják ezeket az ünnepségeket, de idén nagy valószínűséggel teljes egészében elmaradnak.

Arra is kitért, hogy a nagyobb, de akár a kisebb országok különböző térségeiben is rendkívül eltérő lehet a fertőzöttség mértéke. Emiatt a kormány indokoltnak látta, hogy az adott országokon belül egyes régiókra, tartományokra is meg lehessen állapítani eltérő besorolást.

Magyarországon az aktív fertőzöttek száma folyamatosan csökken, a térségben is a legbiztonságosabb, legvédettebb országok egyike vagyunk – hangsúlyozta. Azokban a környező országokban, ahol korábban nőtt a fertőzések száma – Szerbia és Ukrajna kivételével – az elmúlt napokban kedvező folyamatok láthatók, ezért további szigorításokra jelenleg nincs szükség – mondta.

A szabályok betartása azonban szükséges, továbbra is érvényben van a maszkviselésre vonatkozó kötelezettség az üzletekben és tömegközlekedési eszközökön, ahogy maszkot kell viselniük a vendéglátóipari egységek dolgozóinak is – hívta fel a figyelmet.

Ötszáz fő feletti zenés táncos rendezvényeket továbbra sem lehet tartani – emelte ki. A zenészek érthető okokból enyhítéseket szeretnének, de augusztus 15-éig a kormány ezen nem tervez változtatni – közölte. Július végén születhet döntés arról, hogy legyen-e változás, vagy sem, de ma több érv szól amellett, hogy augusztus 15. után se lehessen ilyen rendezvényeket tartani – mondta. Hozzátette: a kabinet készen áll arra, hogy – az európai minták alapján – támogatást nyújtson a magyar zeneipar szereplőinek, de nehéz jó, átlátható és méltányos támogatási rendszert kidolgozni – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kifejtette: az országos tisztifőorvos és az operatív törzs is úgy foglalt állást, nem érdemes kockáztatni, ne változtassanak azokon a járványügyi szabályokon, amelyeknek köszönhetően folyamatosan csökken a fertőzöttek száma. A miniszter sajnálatát fejezte ki az augusztus 20-ai ünnepségek elmaradása miatt, ugyanakkor jelezte, a már beszerzett eszközök jövőre is felhasználhatók.

Kiemelte, az alkoholfogyasztás szempontjából nagy különbség van a labdarúgó mérkőzések, valamint a zenés-táncos rendezvények között, utóbbiak esetében ugyanis nem garantálható úgy a megfelelő távolságtartás, mint a stadionokban.

A miniszter ugyancsak kérdésre elmondta, a karantén elhagyásához szükséges tesztek hivatalos úton, a háziorvoson keresztül vagy magánúton is beszerezhetők.

Az országok kategorizálására vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: először a tisztifőorvos tesz javaslatot a besorolásra az operatív törzsnek, amely aztán a kormánynak tesz ajánlást. Az országok három kategóriába sorolásával azt próbálták lehetővé tenni, hogy a beutazás ne legyen kizárt, de a biztonság érdekében szigorítottak a feltételeken – mutatott rá.

A miniszter szerint bár a legkisebb kockázat a határok teljes lezárása lenne, ez nem volna méltányos megoldás, főleg mivel nagyon sok magyar él külföldön. Elmondta: aki igazolni tudja, hogy túlvan a megbetegedésen, mentesül az utazási korlátozások alól.

A lélegeztetőgépekkel kapcsolatban elmondta, gyakran nagyon nehéz körülmények között szerezték be azokat, legrosszabb esetben pedig nyolc-tízezer gép lehet szükséges Magyarországon.

Újabb kérdésre kifejtette: a gyöngyöspatai iskolaügyben valójában mindenki vesztes, azok is, akik az „állítólagos szegregáció” miatt néhány millió forinthoz jutnak. Őket ugyanis oktatással kellett volna pótolni, ha az oktatás során veszteséget szenvedtek – mondta.

Elfogadhatatlan, hogy évtizedek után néhány millió forintot fizetnek családoknak, amelyek ezért semmilyen formában nem dolgoztak meg – fogalmazott.

A miniszter elmondta, a kormánytöbbség korábban lehetővé tette, az országgyűlési képviselők is szankcionálhatók legyenek gyűlöletbeszéd alkalmazása esetén, ezért a jelenlegi házszabály lehetőséget ad arra, hogy a Ház szigorúan járjon el a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő által antiszemita megnyilvánulással vádolt jobbikos Nunkovics Tiborral szemben.

Gulyás Gergely, az MSZP álmentőst bemutató videójával kapcsolatban úgy fogalmazott, jó lenne, ha a baloldal négy-öt évente nem azzal akarna feltűnni, hogy hamis videóban rágalmazza a kormányt.

Nem lehet feltételeket kötni az uniós helyreállítási csomaghoz, a tagállamok kormányai tudják a legjobban, milyen intézkedésekre van szükség – jelentette ki Gulyás Gergely.

A tárcavezető kiemelte: a magyar kormány álláspontja egyértelmű. Mivel nem arról van szó, hogy a tagállamok befizetéseiből jön létre költségvetés, hanem közös hitelt vesznek fel, feltételeket ehhez kapcsolódva előírni nem lehet – magyarázta.

Hangsúlyozta: fontos, hogy ezt a forrást csak a gazdaság újraindítására, munkahelyteremtésre, a növekedés ösztönzésére lehessen fordítani, és a nemzeti kormányok tudják, melyek a legjobb intézkedések. Közösen vállalnak kötelezettséget az országok, így joguk van ahhoz, hogy a szerintük legjobb módon használják fel ezeket az összegeket – vélekedett.

Gulyás Gergely megjegyezte: nagyon eltérők a tagállamok álláspontjai, ezért nem biztos hogy eredményes lesz a hétvégi uniós csúcs.

Kérdésre szólt arról is, a miniszterelnök kötött mandátummal vesz részt az uniós helyreállítási hitelcsomagról szóló tárgyalásokon, így attól csak az Országgyűlés jóváhagyásával térhet el. Hozzátette, a hitelcsomag parlamenti ratifikációjára nyáron, vagy legkésőbb szeptemberben kerülhet sor.

Gulyás Gergely a 3-as metró felújításával kapcsolatban közölte, a kormány továbbra is fenntartja 80 milliárd forintos támogatását ebben a főváros feladatkörébe tartozó beruházásban.

Megjegyezte, a fővárosi önkormányzat 180 milliárd forint vagyont tart az államkincstárban, ami gyakorlatilag Tarlós István volt főpolgármester „kézzel fogható politikai öröksége”. Ebből hatszor, hétszer fel lehetne újítani a Lánchidat – tette hozzá. A Lánchíd ügyéről azt is mondta: igyekeznek türelmesnek lenni, de már a közbeszerzés kiírására is hét hónapja várnak. Ugyanakkor „gyenge csapatnak is lehet drukkolni” – fogalmazott.

A tárcavezető beszámolt arról, hogy a vonat- és helyközi buszközlekedés összehangoltabb, gyorsabb és színvonalasabb működését várják attól, hogy a MÁV átveszi az irányítást a Volán-társaság felett. Gyakori és jogos kritika volt, hogy a Volánbusz és a MÁV sem a menetrend kialakításakor, sem az összehangolt működés szempontjából nem volt tekintettel egymásra – hívta fel a figyelmet. Abban is jó lenne változást elérni, hogy a legtöbb városban a busz és a vasútpályaudvar nem egy helyen található – tette hozzá.

A minisztert kérdezték arról, hogy mely szakmai szervezetekkel egyeztetnek a rozsdaövezetek ügyében és azokat milyen szempontok alapján válogatják ki. Azt felelte, hogy ősszel szeretnék meghatározni a rozsdaövezeti területeket, ő maga nyitott a szakmai egyeztetésekre, de az ügyben az önkormányzatokkal való egyeztetés nagyon fontos.

Egy másik témában elmondta, Magyarország a déli határzárra és a határvédelmi eszközökre egyetlen fillér uniós segítséget sem kapott, a schengeni határszakasz fizikai védelmét ellátó személyek bérkiegészítésére húsz millió eurót lehet felhasználni.

Az EU korábban olyan tervekkel állt elő, amelyek szerint egy elosztási mechanizmus keretében valamennyi tagállamnak kell befogadnia az Európába érkezetteket. Ezt a javaslatot egyelőre nem tudták elfogadni és a magyar kormány abban bízik, hogy azt soha nem fogják – szögezte le.

Egy, Dobrev Klára EP-képviselő keddi, parlamenti felszólalására vonatkozó kérdésre elmondta: ha valaki a nemzeti érdekérvényesítést az EU-ban zsarolásnak tekinti, annak a nemzeti érdekérvényesítés elfogadhatatlan bűn. Az ország szuverenitásához az is hozzátartozik, hogy a magyar nemzeti ügyeket megvitatják a pártok, és a választópolgárok eldöntik azokat, de vannak, akik mindig úgy érzik, hogy külföldről kellene ehhez segítséget kapni, például a Soros-hálózat támogatása révén – magyarázta. Hozzátette: minden olyan tevékenység nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, amely külföldi pénzből akarja befolyásolni a döntéshozatalt és korlátozni a szuverenitást.

Kérdésre közölte, hagyományos, rendes iskolakezdéssel számolnak.

Egy, az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté alakítására vonatkozó kérdésre közölte, a kormány nem foglalkozott ezzel, de ő személyesen sajnálja a döntést. Mivel Törökország szuverenitását érintő kérdésről van szó, másoknak legfeljebb véleménye lehet az ügyben – fogalmazott.