Élni függetlenül

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten nyújtotta be az Országgyűlésnek a szuverenitásvédelmi törvényt, amelynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a külföldi szervezetek beavatkozását a magyarországi választásokba. A törvényjavaslat szerint a pártoknak, az önkormányzati választásokon induló civil szervezeteknek és a jelölteknek nyilatkozniuk kell, hogy kampányukhoz nem fogadnak el tiltott külföldi támogatást. Az előterjesztés a Büntető törvénykönyvet (Btk.) kiegészíti a választói akarat tiltott befolyásolásának büntetőjogi tényállásával. A választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A választói akarat tiltott befolyásolását országgyűlési képviselők, helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek és az európai parlamenti választáson induló jelöltek is megvalósíthatják.

Egyenlő feltételek

Kocsis Máté tavaly nyáron, az Indexnek adott interjújúban beszélt először arról, hogy jogszabály-módosításokra van szükség annak érdekében, hogy politikai kampányokat ne lehessen külföldről finanszírozni és így hatalomhoz jutni, mert az hazánk szuverenitásának feladását jelenti. Bár a külföldi pártfinanszírozás tilalmát a jelenlegi törvények is egyértelműen rögzítik, vannak joghézagok, amelyeket a baloldal tavaly kihasznált úgy, hogy nem pártként bejegyzett, ám politikai pozíciókra pályázó jelölteket támogató szervezeteken – Mindenki Magyarországa Mozgalom, 99 Mozgalom – keresztül jelentős külföldi támogatásban részesült.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága nyilvánosságra hozta a Nemzeti Információs Központ jelentését a tavalyi országgyűlési választásokról. A dokumentumok tényszerűen rögzítik, hogy a tavalyi választási kampány idején külföldi szervezetektől a választói akarat befolyásolására alkalmas támogatások érkeztek Magyarországra: a Márki-Zay Péterhez köthető Mindenki Magyarországa Mozgalma három és fél milliárd, a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom pedig félmilliárd forintot kapott. A törvény indoklása kifejti, ezeket a pénzeket „a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti.”.

A törvénymódosítás lényege, hogy a civil szervezetekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a pártokra, ne lehessen azzal trükközni, hogy egy újonnan alapított egyesület kibújik a pártfinanszírozási törvény alól. Ha bármilyen egyesület, párt vagy egyéb szervezet a jövőben jelölteket állítana egy választáson, akkor meg kell felelnie a pártokra vonatkozó szabályoknak, azaz csak magyar természetes személyektől fogadhat el anyagi vagy egyéb támogatást. A törvényjavaslat létrehozná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely feltérképezi és megvizsgálja azokat a szervezeteket, amelyek ténykedése külföldről származó támogatások révén befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

Visszatartó erő

Megkérdeztük ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Alapítvány jogi szakértőjét, enyhének vagy szigorúnak tartja-e a három évig terjedő szabadságvesztés büntetésének mértékét. Válaszában elmondta, a magyar és általában a kontinentális büntetőjog egyik legfontosabb alapelve az arányosság, amely szerint a büntetésnek arányosnak kell lennie az elkövetett bűncselekmény súlyával, vagyis egy új bűncselekményi tényállás szankciójának illeszkednie kell a jelenleg hatályos Btk. szankciórendszerébe.

– A három évig terjedő szabadságvesztés büntetés a Btk. jelenlegi szankciórendszerében komoly büntetésnek számít. Hogy a büntetési tétel enyhe-e vagy szigorú, azt többek között bűnmegelőző hatása fogja megmutatni. Empirikus úton bizonyítást nyert, hogy sokkal komolyabb visszatartó ereje van a lebukástól való félelemnek, mintsem a kiszabható szabadságvesztés felső határának.

Pontosan ezért is lehet fontos a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, amelynek vizsgálati és betekintési joga lesz, illetve információt kérhet a vizsgált szervezettől és állami intézményektől, hiszen ez reális eséllyel vissza fogja tartani a potenciális tetteseket a választói akarat tiltott befolyásolásának bűntettétől, fejtette ki Ifj. Lomnici Zoltán. A javaslat része egy újabb Alaptörvény-módosítás, amely kiegészíti a szuverenitásra, alkotmányos önazonosságra vonatkozó részt. A törvény elfogadása után bekerülhet az Alaptörvénybe, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Demokratának elmondta azt is, az új Alaptörvény-módosítás egy szerves törvényalkotói folyamat újabb lényeges lépése.

– Morális és jogi alapon is egyértelműnek kellene lennie, hogy a választásokon induló pártok, civil szervezetek és jelöltek nem fogadnak el külföldről anyagi támogatást, ám miután született példa az ellenkezőjére, indokolttá vált egy egzakt, átfogó és szigorú norma megalkotása. A törvényjavaslat általános indokolásából kiderül, hogy a pénzügyi forrásokat a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti – mondta az alkotmányjogász.

Kérdésünkre, miért szükséges módosítani az Alaptörvényt, úgy válaszolt, azért, mert függetlenségünk olyan kiemelt prioritást élvez, hogy az azzal kapcsolatos kérdéseket alkotmányos szinten kell szabályozni. Ahogy fogalmazott, az újabb Alaptörvény-módosítással a nemzeti alapokmányunkban meg fog jelenni „a haza védelme nemzeti ügy” kitétel, valamint elsődleges jogforrásunk utalni fog a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, amely „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv”.

Az alaptörvényi szinten szabályozott szervezet vizsgálhatja az információk manipulálására irányuló és dezinformációs, valamint a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. Nincs hatósági jogköre, ugyanakkor számos adatot és információt megismerhet, bekérhet, és eljárást kezdeményezhet, a vizsgált szervekről és az általuk folytatott tevékenységekről eseti és éves jelentést tehet közzé. Elemzi a függetlenség védelme érdekében meghozott más országok intézkedéseit, jog-összehasonlító tevékenységet folytat, szakmai konferenciákat szervez, és javaslatokat fogalmaz meg a kormánynak. A Szuverenitásvédelmi Hivatal csak a törvényeknek alárendelt autonóm államigazgatási szerv lesz, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

Nem lehet hazát árulni

Az Alapjogokért Központ szerint a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat új fejezetet nyit Magyarország önrendelkezéséért folytatott küzdelemében. Sajtóközleményükben kifejtik, a XXI. század politikájának új választóvonala a szuverenista és a globalista erőcsoportok között húzódik, ahogy ezt a tavalyi országgyűlési választások is megmutatták. „A globalisták és hazai képviselőik pedig a magyar nemzeti érdekkel szöges ellentétben álló programot képviselnek: béke helyett a háború eszkalációját, a gyermekek védelme helyett genderpropagandát, a magyar családok segítése helyett az illegális bevándorlók korlátlan beengedését támogatják. Az elmúlt időszakban ráadásul egyértelművé vált, hogy a globalista program mögött nemzetközi finanszírozók állnak, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent – és erre a jogalkotónak is reagálnia kell” – hívják fel a figyelmet.

Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz tisztújító kongresszusán beszélt arról, hogy a baloldalnak juttatott kampánypénz Soros György életének legrosszabb befektetése volt. A kormányfő arra figyelmeztette hallgatóit, hogy külföldi erők „kilóra akarták megvenni” a leendő magyar kormányt, és ha sikerrel jártak volna a választásokon, „ma migránsok tíz- és százezrei lennének Magyarországon”, és Budapest olyan állapotban volna, mint „a terrorpárti migránstüntetésektől és bandaháborúktól meggyötört nyugati nagyvárosok”, továbbá a magyar honvédség fegyverei Ukrajnában lennének, és hazánk is részese volna az orosz–ukrán háborúnak. Orbán Viktor szerint a szuverenitásvédelmi törvényre azért van szükség, hogy ne lehessen pénzért büntetlenül árulni a hazát.

Az Országgyűlés a héten soron kívüli ülésen tárgyalja a törvényjavaslatot, és ha elfogadják, akkor már érvényes lesz a májusi önkormányzati, illetve európai parlamenti választásokon is. Kocsis Máté a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arról beszélt, gyanúja szerint a baloldal nem fogja támogatni a törvényjavaslatot, és arra számít, hogy elfogadása után Brüsszel eljárásokat helyez majd kilátásba hazánkkal szemben, pedig – tette hozzá – a magyar szabályozás nem lesz kirívó más országokéhoz képest, hiszen számos uniós tagországban vannak szabályok a szuverenitás védelmére.