Kormányinfó: több mint másfél millióan vettek részt a nemzeti konzultáción
Több mint másfél millióan vettek részt a szerdán éjfélkor zárult, a szuverenitás védelméről szóló nemzeti konzultáción – közölte a kormányszóvivő csütörtökön.Cikkünket frissítjük!
Szentkirályi Alexandra a Kormányinfón elmondta: a nemzeti konzultáción 1518455-en vettek részt, a kérdésekre válaszolók 84 százaléka postán küldte vissza az íveket.
A kormányszóvivő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultáción, amelyen az emberek a többi között a brüsszeli migrációs tervekről, a fegyverszállítás kérdéséről, az ukrán uniós tagságról vagy a génmódosított ukrán gabonáról nyilváníthattak véleményt.
Úgy fogalmazott: a magyarok el tudták mondani a véleményüket, ellentétben a többi uniós polgárral, Brüsszel ugyanis nem kérdezte meg az uniós polgárokat ezekről az őket mélyen érintő, nagyon fontos kérdésekről.
Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta: a konzultáció eredményeként azon lesznek, hogy a magyar emberek hangját Brüsszelben hallassák.
A szerdai európai parlamenti vita mindenkinek világos képet adott
Az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé az Európai Bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását, a bizottság és az Európai Parlament két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely közölte: a szerdai európai parlamenti (EP) vita mindenkinek világos képet adott: az Európai Bizottság is elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a magyar kormány elsősorban a igazságszolgáltatás függetlenségéért tett, de a bizottság elnöke a további uniós források felszabadítását az LMBTQ- és a migrációs ügyekben tett változtatásoktól tette függővé.
Hangsúlyozta: a bizottság és az EP két olyan ügyben próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyekben a magyar választók egyértelműen véleményt nyilvánítottak, minden korábbi népszavazás eredményénél nagyobb támogatottságot kapott ugyanis a migrációellenes álláspont, majd még ezt is felülmúlta a gyermekek LMBTQ-propagandától való megóvásáról szóló népszavazás eredménye.
Olyan ügyekben, amelyek nem károsak, a magyar kormány hajlandó megállapodásra jutni, de azokban a kérdésekben, amelyekről a magyarok világosan véleményt nyilvánítottak, ez antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne – hangsúlyozta a miniszter.
Március 1-től átlagosan húsz százalékkal nőnek a szakápolói alapbérek
Március 1-től átlagosan húsz százalékkal nőnek a szakápolói alapbérek – mondta Gulyás Gergely.
A tárcavezető emlékeztetett: a kormány az európai gyakorlatot alapul véve korábban úgy döntött, hogy az orvosbérek 37 százalékában határozza meg a szakápolói kereseteket. Ennek eléréséhez még húsz százalékos emelésre van szükség, a bérek ilyen arányú újabb növelésével március 1-től a szakápolók keresete átlagosan 715 ezer forint lesz – ismertette.
Kitért a nyugdíjak január 1-től történő emelésére is, és azt mondta, abban bíznak, a 6 százalékos növelés lényegesen magasabb lesz, mint az idei infláció. Megjegyezte: a jelenlegi előrejelzések ezt valószínűsítik, decemberben az infláció 5,5 százalékos volt, így azt a vállalást, hogy egyszámjegyűre csökkentik a pénzromlás mértékét, a kormány messzemenően teljesítette.
Ebben a ciklusban megduplázzák a pedagógusbéreket
Már februárban átlagosan 32,2 százalékos fizetésemelést kapnak a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók, jövőre újabb 21 százalékos emelés várható, összességében pedig 2022 és 2026 között a kormány megduplázza a pedagógusbéreket – közölte Gulyás Gergely.
A tárcavezető elmondta, azzal lehet számolni, hogy az idén több mint 672 ezer, jövőre több mint 812 ezer, 2026-ban pedig körülbelül 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. Ezzel ebben a ciklusban, 2022 és 2026 között a pedagógusbéreket meg tudják duplázni – tette hozzá.
A miniszter jelezte: január 30-ig minden pedagógus meg fogja kapni a megemelt fizetésről szóló határozatot.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a baloldal nem tudta megakadályozni, hogy az európai uniós források tanárbéremelésre fordítható része rendelkezésre álljon, ezért a kormány korábbi ígéretének megfelelően, a tanárok fizetésének emelésében nagyot tudnak előre lépni.
