Hirdetés

A miniszter kiemelte: az Európai Bizottsággal kötendő megállapodással 2025-re elérhető az a cél, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék a pedagógusok. Jövőre csaknem 21, majd 25, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés – közölte.

Gulyás Gergely szerint ha sikerül megállapodni, már január 1-jén az eddig tervezett 10 százalék helyett megvalósulhat a közel 21 százalékos emelés.

Megjegyezte: a rendszerváltás óta háromszor kaptak jelentős béremelést a pedagógusok, ebből kettő Orbán-kormány idején volt.

 A miniszter kifejtette: a kormány 17 vállalásában állapodott meg az unióval, ezek elsősorban a közbeszerzési rendszerre vonatkoznak és egyebek mellett csökkentik az egyajánlatos közbeszerzések arányát. Emellett új értékelőrendszert dolgoznak ki, cselekvési tervet fogadnak el a közbeszerzési verseny fokozására és megerősítik az együttműködést az OLAF-fal, az Európai Csalás Elleni Hivatallal – sorolta.

Korábban írtuk

Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön levélben köszönte meg az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy döntésükkel hozzájárultak a határidők meghosszabbításához.

 Az energiaellátással kapcsolatban úgy fogalmazott, „Magyarország gázellátása fél évig akkor is biztosított lenne, ha egyetlen molekula gáz sem érkezne az országba”. Azt mondta, az ország a jelentős tárolókapacitások, a komoly gázvásárlások és a tározók magas feltöltöttsége miatt biztonságban van.

Azt mondta, Magyarországon is rendkívül nagy problémákat, inflációt, árfolyamproblémákat jelent az, hogy az energiaárak elszabadultak Európában.

Szerinte kétféle kérdés van Európában: van-e egyáltalán elérhető energia, különösen földgáz és az mibe kerül. Hozzátette: mindenhol borzalmasan magasak az árak, de nem mindenhol tudják az első kérdésre azt a választ adni, hogy van elegendő energia.

A miniszter azt mondta, sok változtatásra van szükség a magyar energiarendszerben, a jelenlegi válság is erre hívja fel a figyelmet.

Ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor a helyreállítási alap (RRF) hitelrészét Magyarország zöldátállásra és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítaná – közölte.

Gulyás Gergely közlése szerint az a céljuk, hogy a hálózat az eddiginél lényegesen több zöldenergiát tudjon befogadni. A kormány eddig is és a jövőben is arra fogja ösztönözni a háztartásokat és a magyar gazdaság szereplőit, hogy minél inkább zöldenergiára álljanak át – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, jelenleg több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy annak, akinek napeleme van, az abból származó energiát betáplálja a hálózatba és onnan kapja vissza az áramot. Ezen a szabályon változtatni kell, mert a magyar villamosenergia-hálózat egy nagyobb, költséges felújításig nem tud több energiát befogadni – közölte.

A befogadott igények esetében, illetve azoknak, akik már a hálózatban vannak a szabályozás nem változik, de „a még elő nem jegyzett”, be nem nyújtott igények kapcsán változtatnak, felfüggesztik a betáplálási kötelezettséget – ismertette Gulyás Gergely.

Elmondta, aki ezt követően napelemet telepít, a saját háztartásában tudja felhasználni a napenergiát, így egyszerűbb is lesz az eljárás, mert nem kell a szolgáltató engedélye.

Megjegyezte, ha az uniós forrásokból megvalósul a hálózatfejlesztés, akkor ismét lehetővé teszik a betáplálást.

Gulyás Gergely elmondta, a szabály a háztartások mellett azokra a vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek saját célra állítanak elő villamos energiát.

A miniszter azt elismerte, hogy a betáplálás felfüggesztése a háztartásoknál a megtérülését lassítja, mert az energiafelhasználás időpontját az energia megtermeléséhez kell időzíteni, ha valaki nem ehhez időzíti, akkor akkumulátort kell vennie, ez pedig drágább beruházást is jelent.

Hangsúlyozta, a hálózat jelenleg a már előjegyzett napenergiaigényeken túl nem bírja el több energia betáplálását; az erőműveknél megmaradnak a jelenlegi szabályok.

Gulyás Gergely kérdésre beszélt arról, hogy Orbán Viktor és Olaf Scholz német kancellár berlini megbeszélésén szó volt a szankciókról is. A miniszter azt mondta, a szankciók higgadt, és Európa érdekeit is megfogalmazni képes értékelésére van szükség, mert valamennyi európai gazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került az energiaárak megemelkedésétől a szankciók, illetve a szankciókkal való fenyegetés miatt.

Magyarország képes volt ugyan arra, hogy Európa legnagyobb rezsitámogatási programját megvalósítsa, de ez sem változtat azon, hogy az államra „iszonyatos terhet” ró ez a helyzet, és a gazdaságnak további – korábban ismertetett és tervezett – támogatási akciókat kell indítani. Ezekben a támogatásokban Közép-Európa nem versenyképes Nyugat-Európával, 200 milliárd eurós támogatást, amiről a németek döntöttek, ma egyetlen európai állam sem képes biztosítani országa cégeinek – tette hozzá.

Azt is mondta, a szankciók decemberben járnak le, akkor kell dönteni arról, hogy melyiket hosszabbítják meg közülük.

Arra a kérdésre, hogy az éppen aktuális minimálbérhez tervezik-e kötni a pedagógusok bérét, Gulyás Gergely azt felelte: „most kötjük valami egészen máshoz a bizottság igényeinek megfelelően”. A miniszter szerint ez sokkal kedvezőbb a pedagógusoknak.

A magyar baloldalnak fontosabb, hogy politikailag kárt okozzon az országnak és a kormánynak, mint hogy a pedagógusok bére emelkedjen – jelentette ki. Szerinte Dobrev Klára vezetésével a baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek az ellen, hogy az Európai Bizottsággal Magyarország meg tudjon állapodni és megkapja a neki járó uniós forrásokat. Ezzel szemben a kormány a tanárok követeléseivel azonosul, a magasabb bért fontosnak tartja – tette hozzá.

A miniszter ugyanakkor jelezte: ha „egyetlen egy fillért sem kapnánk” az Európai Uniótól, a pedagógusok bérét akkor is emeli a kormány 2023-ban 10 százalékkal. Hozzátette: az állami dolgozóknál – a korábban már beígért és törvényben rögzített orvosbéremelésen kívül – viszont jelentős emelésekre a jövő évben nem lehet számítani, mert különben nem tudja a kormány fenntartani a jelenlegi rezsitámogatási rendszert.

A polgári engedetlenségben részt vevő tanárok elbocsátásáról, illetve írásbeli figyelmeztetéséről azt mondta, a pedagógusok magasabb bérkövetelései indokoltak és jogosak, és a polgári kormány idején senkinek nem lehet baja abból, hogy sztrájkban vagy tüntetésen jogszerűen vesz részt.

Ugyanakkor – ahogy bármely munkavállalónak, a fizikai munkástól az akadémikusig – a pedagógusoknak is be kell tartaniuk a jogszabályokat. Ha pedig nem teszik, annak kötelező munkahelyi következményei vannak mérlegelési lehetőség nélkül.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy vélte: az oktatásirányítás szempontjából teljesen lényegtelen, hogy polgári engedetlenségről van-e szó vagy sem. Mindenkitől elvárható, „a következő generációt oktató tanároktól különösen”, hogy a jogszabályokat tartsa be – hangsúlyozta.

Azt a felvetést, hogy a tanárok nemcsak a béremelés miatt, hanem más szakmai, autonómiát érintő kérdésekben is tiltakoznak, a miniszter úgy kommentálta: az érdemi párbeszéd lehetőségét ma a béremelés nyitja meg. Úgy vélte: bármilyen reformot képzelnének el a közoktatásban, vagy bármit tartanak szükségesnek a tanárok, amíg a bér kérdése nincs megoldva, vagy részben rendezve, addig jobb, ha „nem is nyúlunk hozzá” ehhez a területhez, mert az csak félreértésekhez, vitákhoz vezet.

Arra a kérdésre, hogy elbírja-e a magyar oktatás, ha a polgári engedetlenség miatt több száz pedagógust bocsátanak el, a miniszter azt mondta: minden jó tanárra szükség van, ezért arra kéri a tanárokat, hogy ha a kormány vagy bármi ellen tiltakozni akarnak, akkor azt a jogszabályi keretek között tegyék meg. Egyetlen egy, a tanári életpályát hivatásnak tekintő tanár elvesztését is „rossznak tartom” – hangsúlyozta.

A pedagógustüntetésekről szólva elmondta, a kormány a tüntetéseket tiszteletben tartja, a célokkal azonosul. Szerinte ma a magyar baloldal az egyetlen akadálya annak, hogy a pedagógusbéremeléshez szükséges uniós pénzeket az ország megkapja, így „ezek Dobrev Klára-ellenes tüntetések, ha úgy tetszik”.

Gulyás Gergely ismertette azt is: pénteken kezdik postázni a nemzeti konzultáció kérdőíveit, ekkor lesznek ismertek a kérdések. A miniszter szerint jó, és Európa többi országa számára is követendő példa a választópolgárok véleményének kikérése a szankciókról, illetve arról, hogy mennyire fogadják el az Európai Unió egyes államainak érvelését a szankciók szükségszerűsége mellett.

Kitért arra is: az Európai Bizottsággal való megállapodás esetén legkorábban ez év végén, a jövő év elején kaphat uniós pénzt Magyarország.

Orbán Viktor és Olaf Scholz találkozójáról közölte, a négyszemközti kormányfői egyeztetésen rendkívül sok európai uniós és a magyar-német viszonyban fontos kérdésről volt szó. Volt, ahol egyetértettek a felek, és volt, ahol az egyet nem értés ismert, ezekben az esetekben „sem a német kancellár nem győzte meg a magyar miniszterelnököt, sem fordítva”.

Orbán Viktornak a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral folytatott múlt heti budapesti megbeszélése kapcsán elmondta: egyetértettek abban, hogy minél hamarabb fel kell lépni a migrációval szemben, és az lenne a legjobb, ha már Szerbia déli határán meg lehetne állítani a határsértőket.

Arról, hogy szivárgást észleltek Lengyelországban a Barátság kőolajvezetéken, Gulyás Gergely elmondta: megtalálták a szivárgás helyét, nem feltételezhető, hogy szándékos rongálásról van szó, és az eset nem érinti Magyarországot.

Az inflációra vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta: amit a kormány meg tud tenni, azt megteszi, kiegyensúlyozott a költségvetési politika, és igyekeznek csökkenteni a külkereskedelmi deficitet is, amely a legnagyobb bizonytalanságot okozza az országnak.

Amíg a szankciók felverik az energiaárakat, addig a forint gyengülni fog – mondta, hozzátéve, a gazdaság alapjai stabilak.

Ha nem lennének szankciók, akkor rögtön jelentős mértékben erősödne a forint – hangsúlyozta.

Az áremelkedésekről szólva hozzátette: ha béke lesz Ukrajnában és visszavonják az Oroszország elleni, energiára kivetett uniós szankciókat, akkor „semmilyen problémánk az inflációval nem lesz”, mert nincs olyan szerkezeti ok a magyar gazdaságban, amely önmagában ilyen inflációt eredményezne.

A kormánynak nem feladata és nem is helyes, hogy kommentálja a jegybank monetáris politikai döntéseit – közölte arra a kérdésre reagálva, mit szólnak ahhoz, hogy a Matolcsy György vezette MNB a kamatemelési ciklus befejezése mellett döntött.

A gázársapkára vonatkozó javaslatot a miniszter úgy kommentálta: ha az Európai Bizottság ezzel egyidejűleg nem tudja a háztartások és a gazdaság gázfelhasználásához szükséges mennyiséget garantálni, akkor ez nem árcsökkentő lépés, hanem szankció.

Arra a felvetésre, hogy önkormányzatok nemzeti energiacsúcs összehívását kérik a kormánytól, Gulyás Gergely azt mondta: a kabinet Balla György személyében miniszteri biztost nevezett ki, aki minden nagyobb város polgármesterével külön tárgyalni fog.

A rendszerhasználati díj emelkedésével kapcsolatban közölte: azért nőtt a díj, mert beengedik a megújuló energiát a hálózatba, és ezért lényegesen drágább a fenntartás, sőt, most már ennek a korlátjáig is eljutottak.

Kitért arra, hogy a kormány gyármentő programjának részletei néhány napon belül ismertek lesznek.

Bármilyen nehéz is az európai és a magyar gazdasági helyzet, Magyországon spórolás miatt egyetlen családtámogatási program sem fog elmaradni – hangsúlyozta, hozzátéve, értékelik majd, melyek a leghatékonyabb támogatási formák, mely programokat folytatják, és indítanak-e újakat.

Azokra a sajtóinformációkra reagálva, amelyek szerint a baloldal jelentős pénzeket kapott a tengerentúlról a választási kampányához, úgy fogalmazott: a baloldal a függetlenségét áruba bocsátotta annak érdekében, hogy külföldről pénzt szerezzen.

Gulyás Gergely kijelentette, az ügy a legsúlyosabb pártfinanszírozási botrány a rendszerváltás óta, ehhez képest szerinte a Tocsik-ügy „kismiska” volt. Kijelentette: törvénysértés történt, innentől kezdve az ügy a hatóságokra tartozik, és nem csak a politikára.

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a parlamentben frakcióközi, LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoport alakult, a miniszter azt mondta, irigyeli azokat, akik azt gondolják, hogy ma ez az ország száz legfontosabb ügye közé tartozik.

Gulyás Gergely újságírói felvetésre jó javaslatnak nevezte, hogy az iskolások megnézhessék Jankovics Marcell utolsó filmjét, a Toldit.

Egy a fővárosi közlekedési helyzetre vonatkozó kérdésre válaszolva kifogásolta, hogy bizonyos intézkedések hátrányosan érintik az autósokat. Nem szabad büntetni azokat, akik autóval járnak – mondta.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország minden olyan uniós szankciót, amely vagyonok befagyasztásával kapcsolatos, végrehajtott.

Arra a kérdésre, hogy a küzdelemben az ukránoknak segítséget jelentettek-e a nyugati fegyverszállítmányok, azt válaszolta, az ellenállást nyilván segítik, a háborút ugyanakkor meghosszabbítják. Az igazi segítség az lett volna – tette hozzá -, ha a háború kitörése előtt sikerül megállapodniuk egymással a nagyhatalmaknak.

Gulyás Gergely közölte: Magyarország azért nem szállít fegyvert Ukrajnába, mert azt csak Kárpátalján keresztül tehetné, háborús fenyegetésnek téve ki ezzel egy olyan térséget is, ahol ma viszonylagos nyugalom van, és ahol még mindig nagy számban élnek magyarok.