A tárcavezető kifejtette: a szerdai kormányülésen a miniszterelnök tájékoztatást adott a múlt heti európai uniós csúcstalálkozó legfőbb eseményeiről.

Az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett a migrációról, ellentétben áll a korábban az állam- és kormányfők között létrejött megállapodással, amely szerint a migráció kérdéséről egyhangú döntések fognak születni. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá annak a döntésnek a meghozatalához, amely az Európai Tanács szintjén erősítette volna meg a miniszteri tanácsban megszületett döntést

– magyarázta.

Hangsúlyozta: a jogszabálytervezet nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, hanem az is a része, hogy évente legalább 10 ezer menekültkérelmet kellene Magyarországnak elbírálni. Ehhez pedig be kellene őket az ország területére engedni, befogadótáborokat kellene nekik létrehozni – mondta.

A befogadótáborok ötlete a kerítés lebontásával egyenértékű

Úgy értékelt: a nyugat-európai folyamatokat megfigyelve látható, hogy ezek az uniós előírások szerint létrehozandó befogadótáborok könnyen válnának migránsgettókká, és nem lehetnek zártak az előírások szerint. Ennek nagyon komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van – fűzte hozzá.

Kiemelte: ezeknek a befogadótáboroknak az ötlete a kerítés lebontásával egyenértékű, mert aki menedékkérelmet nyújt be a határon, azt be kellene engedni az ország területére.

A miniszter elmondta: Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, ahol a társadalmak még mentesek mindazoktól a következményektől, amelyekkel a migráció együtt jár, mindent meg kell tennie, hogy ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás ne léphessen hatályba. Ezért nem engedte a magyar miniszterelnök, hogy az európai uniós csúcson közös nyilatkozatot fogadjanak el az állam- és kormányfők.

Hirdetés

Közölte: a lengyel miniszterelnök véleménye is megegyezett a mienkkel, és sok olyan ország volt, amely a magyar állásponttal elviekben egyetértett, csak miután nagyon sok migráns van a területén – például Olaszország -, eltérő következtetésre jut. Nekik az érdekük, hogy akik náluk vannak, azokat tőlük vigyék el – mutatott rá.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy az uniós költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ezért a tervezett módosítás elfogadására reális esély nincsen.

Brüsszel további 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, ami a tizenötszöröse az összes magyar éves szja-befizetésnek, nagyjából a teljes éves magyar állami költségvetés összege. Ebből nyilván lényegesen kevesebb jut Magyarországra, de ez az összeg még így is óriási, elég nagy ahhoz, hogy még Ausztria vagy Németország sem akarja ebben a formában vállalni

– mutatott rá.

Tisztázni kell, mire költötte Brüsszel a pénzt

Kiemelte: több kérdést kell tisztázni, így azt, hogy mire költötte Brüsszel a pénzt, hiszen nem kevesebb, hanem több pénznek kellene lennie, Lengyelországnak és Magyarországnak ugyanis még egyetlen fillért sem adtak. Ráadásul azok az országok, amelyek a helyreállítási alapból részesedtek, arra panaszkodnak, hogy a kifizetések lassúak – mondta.

Brüsszel kérése alapján 50 milliárd euró menne Ukrajnának, továbbá kamatkiadásokat akar az Európai Bizottság finanszírozni, migránsokra költeni, de nem határvédelemre, sőt, másfél milliárd euró a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére menne. Magyarország ehhez nem tud hozzájárulni, és miután a költségvetés módosítása egyhangúságot igényel, ilyen módosítás elfogadására reális esély nincs

– jelentette ki.

Gulyás Gergely elmondta, Brüsszel számtalan követelést fogalmaz meg Magyarországnak gazdasági területen is, ez igaz a helyreállítási alapra, valamint az európai szemeszterre is, amely az európai uniós tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer.

Hozzátette: az európai szemeszterben a Magyarországnak tett ajánlások között szerepel a hatósági energiaárak megszüntetése, azaz a rezsicsökkentés felszámolása, Magyarországnak ezen kívül meg kell vizsgálnia a családügyi, az oktatási, az egészségügyi kiadásokat.

Közölte, Magyarország ezeket a vizsgálatokat el fogja végezni, de szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről és végképp fel sem merülhet a rezsicsökkentés eltörlése. Hozzátette: Brüsszel ezen kiadások felülvizsgálatakor semmilyen kötelező elvárást nem írhat elő, amely az e területekre fordított összegek csökkentését indokolná.

Úgy folytatta, az az állítás igaz, hogy az egészségügyi kiadások megnőttek, hiszen az orvos- és az ápolói béreket az előző ciklusban olyan mértékben emelték, mint a rendszerváltás óta soha. Az oktatásban is szeretne a kormány hasonló lépést tenni, ahol a 2030-ig vállalt béremelés költségének mintegy 12-13 százalékát vállalhatná át az EU.

Hozzátette: ha eljutnak oda, akkor gyors, jelentős fizetésemelés lesz a pedagóguskarnak is, a nyolcszázezer forintot másfél év múlva elérhetnék az átlag pedagógusbérek, a kormányzati ciklus végére, legkésőbb 2027-re pedig az egymillió forintot.

Azt kérte, se a baloldali EP-képviselők – akik Brüsszelben euróban nettó havi hatmillió forintnak megfelelő összeget keresnek -, se a frakcióik ne akadályozzák az uniós forrásokhoz történő hozzáférést, sőt szólítsák fel a bizottságot, hogy az operatív programban szereplő megállapodásnak megfelelően, legkésőbb idén szeptembertől megtehesse az első nagy lépést Magyarország.

Az uniós pénzek nélkül is lesz pedagógusbéremelés

A miniszter azt mondta, a pedagógusbéremelés 87-88 százalékát 2030-ig a magyar költségvetés vállalná, nincs szó arról, hogy döntően európai uniós pénzből finanszírozná Magyarország a pedagógusok fizetésemelését.

Közölte, az uniós pénzek nélkül is lesz pedagógusbéremelés, a kormány eltántoríthatatlan, de a mérték és a gyorsaság szempontjából kulcsfontosságú lenne, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem támadnák a magyar kormányt.

Értjük, hogy ők jól élnek, de nem lenne baj, ha a pedagógusok is lényegesen jobban élhetnének

– fogalmazott.

Gulyás Gergely beszámolt arról a friss kormányrendeletről, amely 169 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el a rezsivédelmi alap terhére, ez az aktuális rezsikifizetésekhez történő állami hozzájárulás.

Ismertetése szerint ebből több mint 132 milliárd forint, ami a kórházak, az iskolák, a területi közigazgatás intézményeinek folyósított juttatás. A köznevelésben az egyházi fenntartók kompenzációjára 11 milliárd, a köznevelési feladatokat ellátó nemzetiségi önkormányzati fenntartók támogatására pedig közel egymilliárd forint jut – részletezte.

Hozzátette: az egyházi fenntartású egészségügyi intézmények és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott klinikai központok 25 milliárd forintot kaptak.

Ebből is látszik, hogy az országnak milyen nagy teher, hogy a háború és az arra adott szankciós válaszok miatt megnövekedett energiaköltségeket biztosítsa, de a költségvetés képes erre

– vont mérleget.

Azt várják, hogy ne menjen csődbe Budapest

A főváros esetleges csődhelyzetéről és az azzal kapcsolatos következményekről a miniszter nem akart találgatásokba bocsátkozni, hangsúlyozva: azt várják, hogy ne menjen csődbe Budapest, és ahogyan 3199, a fővárosnál szegényebb önkormányzat képes közfeladatait ellátni, úgy a leggazdagabb is képes lesz erre.

Gulyás Gergely kérdésre a főpolgármester azon nyilatkozatára is reagált, miszerint a főváros augusztusra csődbe mehet. Azt mondta: érdemes lenne a városvezetésnek elgondolkodni egy új „csődgondnokon”. Kijelentette: Tarlós István korábbi főpolgármester igen jó állapotban adta át Budapestet, amelynek bevételei a járvány éveit leszámítva évről évre növekedtek.

A főváros 200 milliárd forintos tartalékkal rendelkezett, adóbevételei pedig jobban nőttek, mint ahogy a befizetendő szolidaritási hozzájárulása.

A fővárosi sebességmérők kihelyezésének kérdéséről szólva azt mondta: bár Karácsony Gergely főpolgármester a gyorshajtás ügyében a kormányt próbálja megvádolni, aközben nem halad a rendőrség által kezdeményezett traffipaxok kihelyezése Budapesten.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. július 6-án

Gulyás Gergely elmondta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2022 őszén kezdeményezte több sebességmérő felállítását, amelyhez a főváros a talapzat kiépítését és áramellátást ígért. Azonban a szóbeli támogatás után nem történt semmi – mondta. Ha a főpolgármester szeretne újabb sebességmérőket, akkor ahhoz tettekben is járuljon hozzá – jelentette ki a miniszter.

Karácsony Gergely pénzmosási ügybe keveredett

A Karácsony Gergely mozgalmának a választási kampányban nyújtott mintegy félmilliárd forint értékű támogatásról szólva a miniszter kijelentette: a napnál is világosabb, hogy Karácsony Gergely pénzmosási ügybe keveredett a saját kampánytámogatása kapcsán. Feltehető, hogy nem tartották be a törvényeket, az ügyet ezért tisztázni kell – mondta.

Azt is mondta: van egy ember, akinek minimális jövedelme van, érdemi megtakarítása nincs, mégis befizet több mint 500 millió forint értékű támogatást, nagyrészt euróban, egy olyan mozgalomnak, amely nem gyűjt adományokat. Kérdés, miből származott ez a pénz, ki adta, mire adta és mit várt el cserébe: mindezt a fővárosnak tisztáznia kell – fogalmazott. Hozzátette: a hatóságoknak fel kell tárniuk, mi történt, mindenesetre Magyarországon nagyon szigorú pénzmosás elleni szabályok vannak érvényben.

A magyar kormány azt kívánja a francia kabinetnek, hogy mielőbb váljon az események urává országában, mihamarabb álljon helyre a köznyugalom és a közrend

– reagált a miniszter a franciaországi zavargásokat felvető kérdésre. Hozzátette: bár le lehet vonni messzemenőbb következtetéseket arról, hogy miként alakult ki a jelenlegi társadalmi feszültség, a kormány ezt csak annyiban elemzi, hogy hasonlók kialakulását megelőzze Magyarországon. Ezért is lép fel a migráció ellen a kabinet – közölte.

Magyarország üdvözli, hogy Lengyelország is meg akarja kérdezni az embereket a migrációról – válaszolta a miniszter egy kérdésre. Gulyás Gergely megjegyezte: Brüsszel a migrációról újra és újra úgy akar döntést hozni, hogy nem kérdezi meg azokat, akiknek el kell viselniük annak hatásait. Ebben Magyarország járt el jó példával azzal, hogy népszavazást tartott – emlékeztetett.

Fogalomzavar a migráció kérdésében

Arra a felvetésre, hogy egyes állítások szerint Németországnak évente 1,5 millió bevándorlóra lenne szüksége a munkaerőhiány miatt, azt mondta: az európai menekültpolitikában keverednek a fogalmak a hatalmas vendégmunkásigény miatt.

Azokról is gyakran menekültként beszélnek, akiket senki nem üldöz, csupán a jobb élet reményében érkeznek Európába, és azokról is, akik ugyan üldözöttek, de távoli országból érkeznek, így segítségre az első biztonságos országban lennének jogosultak.

Az Ukrajnából érkezők számára Magyarország az első biztonságos ország, így nem kérdés, hogy az onnan érkezők valóban jogosultak menekültellátásra itt – hangsúlyozta. Vendégmunkások befogadására minden országnak joga van, de e mögött nincsenek humanitárius megfontolások – mondta.

Gulyás Gergely az uniós költségvetés módosításáról azt mondta,

azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy olyan költségvetés esetén, amelyből Magyarország nem kapta meg a neki járó pénzeket, bármilyen – részben az ő kárára történő – módosítást az ország jóvá fog hagyni.

Kérdésre válaszolva a miniszter egyetértett Varga Zs. András Kúria-elnök véleményével, miszerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének Kúriára vonatkozó része minden ténybeli alapot nélkülöz.

Úgy értékelt: az Országos Bírósági Tanács néhány tagja az elmúlt hónapokban szívesen tárgyalt külföldi kormányokkal és „Brüsszelben jelentette fel a saját kormányát” azért, hogy személyre szabott jogalkotást érjen el, és így újra lehessen választani. Hozzátette: ezek bírák korábban a személyre szabott jogalkotást elfogadhatatlannak tartották, majd amikor az ő igényeiknek megfelelően szabják a jogszabályokat, akkor azt mondják, hogy ezzel nem fognak élni.

„Figyeljék meg, hogy mind elindulnak” – jegyezte meg.

Egy másik kérdésre a jogállamisági jelentést úgy jellemezte: az nem a valósághoz képest kiegyensúlyozott, mert egyértelműen elfogult Magyarországgal szemben, de ha a pozitív és negatív állításokat nézik, akkor azok nagyjából egyensúlyban vannak.

Varga Judit legkésőbb 2024-ben távozni akart az EP-be

Varga Judit igazságügyi miniszter lemondásáról Gulyás Gergely azt mondta:

Varga Judit már 2019 júliusában, amikor miniszter lett, azt mondta, hogy legkésőbb 2024-ben a szándékai szerint az Európai Parlamentbe távozik.

A miniszterelnök ismerte ezt a szándékát, és hosszú ideig próbálta meggyőzni arról, hogy ezen változtasson, majd miután belátta, hogy ez reménytelen, szerette volna, ha legalább a listaállításig marad, de neki az volt kérése, hogy augusztus elsejével távozhasson – ismertette.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter feladatai pontosan úgy oszlanak majd meg, ahogy eddig Varga Judit és Navracsics Tibor között megoszlottak – közölte.

A miniszter azt valószínűsítette, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós források lehívási mutatója – amely jelenleg 88 százalékon áll – el fogja érni a 100 százalékot jövő év végéig.

Tuzson Bence és Bóka János miniszteri kinevezéséről Gulyás Gergely azt mondta: „egy nő munkáját csak két férfi képes ellátni”.

Bóka Jánosnak nem szabtak határidőt az uniós pénzek hazahozatalára, mert a kormány álláspontja szerint nem Magyarország van mulasztásban – válaszolta a miniszter egy kérdésre, hozzátéve, hogy a kohéziós pénzeket a bizottságnak elvileg szabaddá kell tennie.

Jelezte: júliusban számlát is fognak kiküldeni, és ezt 90 napon belül ki kell fizetni. Az ügy nem jogi kérdés, hanem Brüsszel politikai döntésén múlik – mondta.

A családtámogatásra fordított források mértéke nem változik, a családtámogatások maradnak

– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette azt is: az állam eddig is mindig magán kezdte a spórolást, ha arra volt szükség.

Valóban a vártnál nagyobb volt a kiskereskedelmi forgalom csökkenése idén – ismerte el a miniszter. Gulyás Gergely ugyanakkor megjegyezte: a tavalyi év, amely a viszonyítást adja, rekordév volt a fogyasztás terén. Reményét fejezte ki, hogy az infláció mérséklésével a fogyasztás is helyreáll.

Az államnak nem kell beleavatkozni a jegybank működésébe

Miután a jegybank esetében technikai veszteségről és nyereségről van szó, a miniszter lát teret arra, hogy a szabályokon úgy változtassanak, hogy a jegybank későbbi nyeresége ellensúlyozza a mostani veszteséget, és ne úgy oldják meg a helyzetet, hogy a költségvetésből fizetnek, majd később a jegybank a nyereségéből befizet a büdzsébe.

A miniszter a jegybank veszteségének kompenzációjét firtató kérdésre hozzátette: igazságosabb és a gazdaság számára kedvezőbb helyzet áll elő, ha a jegybank alkalmankénti nyeresége és vesztesége hozható egymással összefüggésbe. Legfeljebb, ha ez sok éven keresztül nem kerül egyensúlyba, akkor kell az államnak beavatkozni – mondta Gulyás Gergely.

A költségvetés helyzetére, esetleges kiadáscsökkentésre vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely közölte, egy adatot, a fogyasztásit látják olyannak, ami alacsonyabb a vártnál, de még a féléves adatok sem ismertek teljesen, így elhamarkodott következtetést nem vonna le.

Arra a kérdésre, számítanak-e arra, hogy Standard and Poor’s pénteken rontani fog a magyar adósság értékelésén, a miniszter elmondta, a magyar gazdaság jelentős folyamatai jó irányba mennek, hiszen az inflációt csökkenteni tudja a kormány, a második félévtől várhatóan újraindul a gazdaság növekedése, a vártnál ugyan kisebb mértékben, de csökken a hiány. A gazdaság fundamentumai erősek, ráadásul úgy, hogy az új uniós költségvetésből még nem kapott pénzt Magyarország – mondta.

A büdzsére általánosságban jellemző, hogy a kiadások nagyobbik része az első, a bevételek nagy része pedig a második félévben érkezik be. Ezt a folyamatot idén két további hatás is erősíti: az infláció, amely az első félévben kifejezetten magas, a második félévben azonban csökkenteni tudják, továbbá annak is komoly jelentősége van, hogy az első félévben a gazdaság minimális recesszióban van, míg a második félévben gazdasági növekedés várható – magyarázta.

A szállodaszövetség elnöke nem először téved

Tévedésnek, álhírnek minősítette a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnökének nyilatkozatát, miszerint 30-40 százalékkal kevesebb vendégre lehet számítani a Balatonnál.

Hangsúlyozta: az év első hat hónapjában elenyésző, 2 százalékos visszaesés történhetett. Jelezte: több mint 43 ezer szoba van Balatonon, amit ma vendégforgalom keretében ki lehet venni, a szövetségnek azonban 7500-ra van rálátása.

Szerinte a szállodaszövetség elnöke nem először téved, mert korábban a Magyarországra utazó külföldiek számának stagnálását, a szállodák 25 százalékának csődhelyzetét és 25 százalékos létszámleépítést valószínűsített. Ehhez képest – hangsúlyozta – idén, az első hat hónapban 16 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma, nincs semmi jele a szállodák csődjének, a vendéglátásban pedig munkaerőhiány van.

A költségvetésnek 2030-ig 6800-7000 milliárd forintos kiadást jelent, hogy a pedagógusok bére 2025-ig elérje az átlagbér 80 százalékát és ezt fenn is tartsák – ismertette a miniszter, aki szerint ebből az Európai Unió mintegy 800 milliárd forintot vállal.

Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy számítanak-e a tanárok tömeges felmondására, úgy válaszolt: érdemes kivárni, mi fog történni. A tanárok nagy része eddig is azért volt a pályán, mert fontosnak tekinti a hivatását, és a többség elkötelezett, hogy a pályán maradjon – vélekedett.

Folynak a tárgyalások a Budapest Airport megvételéről, az állami részesedés mértéke ezeken a tárgyalásokon dől el

– közölte.

Nem szerencsés, ha keveredik az állami és a magánellátás

A képalkotó diagnosztikai készülékek állami működtetéséről azt mondta: az érintett berendezések állami kórházakban vannak, amelyeket megvásárol vagy kártalanítás mellett kisajátít az állam. Ezután azok kapacitását nem kell megosztani az állami és a magánellátás között, így a változás a várólisták hosszának csökkenését szolgálja – mondta.

Kijelentette: a kormány korábban sem tartotta helyesnek, hogy keveredik az állami és a magánellátás. A világjárvány évei alatt ugyanakkor vizsgálatokat halasztottak el, ami miatt nőttek a várólisták.

Beszámolt arról is, hogy egyes bonyolult, drága és ritkán szükségessé váló kapacitást az államnak nem éri meg kiépíteni, ezért azokról magánszolgáltatókkal szerződik. Példaként a miniszter egyes gerincműtéteket említett.

A kormánynak meg kell vizsgálnia, adjon-e magasabb támogatást egyes gyermektápszerekre – válaszolta a termékek jelentős drágulásáról szóló felvetésre. Elmondta: egyes termékekből áruhiány alakult ki, a forgalmazók pedig csak akkor tudták biztosítani az ellátást, ha emelhettek az árakon.

Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője örömét lelheti abban, ha saját országát feljelentheti Brüsszelben

– reagált arra, hogy az ellenzéki politikus előrevetítette a kötelezettségszegési eljárás megindítását.

A miniszter szerint jó esély van arra, hogy belátható időn belül, akár 2030-ra elkészüljön Pakson a két új atomerőmű-blokk.

Oroszország tagja az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO). Azért érkezett Magyarországra egy orosz miniszter, mert szerdán egy WHO-konferencia volt Budapesten – mondta. Megjegyezte: feltételezi, hogy az Egyesült Államokban, az ENSZ-ben is járt már az orosz kormány tagja az ukrajnai háború kitörése óta.

Arra a felvetésre, nevezhető-e Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösnek, a miniszter azt felelte:

ha valaki békét akar, nem szerencsés a háború lezárta előtt háborús bűnösnek nevezni az egyik felet.

A kormány nem tervez változtatni azon, hogy az önkormányzati választásokon nem csak pártok, hanem egyesületek, alapítványok színeiben is el lehet indulni, ugyanakkor az esélyegyenlőség érdekében a támogatási szabályokat egységesítik – ismertette.

Változni fog a kórházak gyógyszerbeszerzése, a kormány úgy látja, hogy ezen a területen lehet úgy megspórolni pénzeket, hogy az a betegellátás színvonalát semmilyen mértékben ne csökkentse – közölte a miniszter, aki szerint az erre vonatkozó terveket, ha elkészülnek, ismertetni fogják.

Az állam által Brüsszelben, az egyik elegáns kormányzati negyedben vásárolt épületről elmondta, hogy azt a központi költségvetés finanszírozta, és kedvező áron vásárolták meg, hogy Magyarország európai uniós elnökségét szolgálja, majd kulturális házként fog működni.

Az állami üdülők eladásával kapcsolatban közölte: az ország jobban jár, ha nem „szocialisztikus üdüléssel” jutalmazzák a munkavállalókat, hanem a fizetéseket emelik. Így mindenki oda megy nyaralni, ahova akar, és nem kényszerítik a munkavállalókat arra, hogy együtt nyaraljanak – mondta. Hozzátette: sok üdülő lerobbant állapotú.

Korábban írtuk