A kormány folytatja a pedagógusok bérének az emelését

Gulyás Gergely azt mondta: a szerdai kormányülésen az iskolai évkezdet kapcsán áttekintették az oktatás helyzetét.

Emlékeztetett: az idei emeléssel 670-680 ezer forintra nőtt a pedagógus átlagbér, január elsejével pedig további 21 százalékos növekedés várható, és az emelés ezt követően is, 2030-ig folytatódik, hiszen a kormány azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékán tartja a pedagógusbéreket.

„2025-ben, a most rendelkezésre álló adatok szerint, a diplomás átlagbér Magyarországon bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz, ennek megfelelően a pedagógus átlagbér 820 ezer forintra emelkedik. Hozzátette: nagyon optimista forgatókönyvek szerint már a ciklus végére, 2027 elejére az egymillió forintos bruttó fizetést is meg fogja haladni a tanárok átlagbére”

– közölte a tárcavezető. Hangsúlyozta: a jövő szempontjából nincs fontosabb, mint a közoktatás, és nincs fontosabb annál, hogy a pedagógusokat anyagilag is megbecsüljék, hiszen ez az a pálya, ami megalapozza, hogy a következő generációk tájékozottak legyenek, sokat tudjanak a saját hazájukról és az őket körülvevő világról.

Hozzátette: az anyagi megbecsülés mellett fontos a szakmai megbecsülés is, fontos, hogy mindenki elismerje azt a munkát, amelyet a magyar tanárok végeznek a jövő generáció érdekében. A tanévkezdés is alkalom arra, hogy ezt a munkát megköszönjük – hangsúlyozta.

Idén is hamarabb érkeznek a családtámogatási ellátások

Vitályos Eszter kormányszóvivő azokról az intézkedésekről számolt be, amelyekkel a kormány a családokat szeretné segíteni az iskolakezdés idején.

Közölte: a szülők terheinek csökkentésére és az iskolakezdés megkönnyítése érdekében idén is hamarabb érkeznek a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátások, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a családi pótlék is.

A Magyar Posta Zrt. pénteken kezdi meg az ellátások kézbesítését, a Magyar Államkincstár pedig szintén pénteken utalja ezeket az érintettek bankszámlájára, így mintegy 1 millió 100 ezer család már a tanévkezdés előtt hozzájut a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátásokhoz.

A kormányszóvivő jelezte azt is: a kormány a most kezdődő tanévben is biztosítja az ingyenes tankönyveket valamennyi, a köznevelésben és szakképzésben résztvevő diák számára, az önkormányzatokon keresztül pedig továbbra is biztosítja az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetést a nagycsaládban élő diákoknak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek, a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő családoknak.

Ismertette: a Kello (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) 2024 augusztusában megközelítőleg 13 millió tankönyvet és 70 ezer oktatási segédeszközt szállít, vagy szállított már ki 1,2 millió diáknak 4100 iskolába.

A kormányszóvivő arra is kitért, hogy a köznevelési intézményekben az elmúlt években jelentős digitális fejlesztés történt: eddig közel 500 ezer notebookot adtak át az 5-12. évfolyamok tanulóinak, 200 milliárd forint értékben, kétszáz okos tankönyvet fejlesztettek és több ezer digitális oktatási tartalmat biztosítanak a tanulók és pedagógusok számára.

Értékelése szerint évtizedek óta nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint az utóbbi években, és ezt a munkát a jövőben is folytatja a kormány. Közölte: az elmúlt öt évben 5680 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg országszerte, jelenleg pedig 220 projekt van folyamatban: 57 új tanuszoda, 87 új tornaterem, 44 tanterem, 31 új iskola és egy óvodafejlesztés, illetve építés.

Az Erzsébet-táborokkal kapcsolatban jelezte: ezek már mind a négy évszakban rendelkezésre állnak, a tanév alatt ősszel, az adventi szezonban és tavasszal a diákok jelképes ezer forintos összegért szinte ingyen vehetnek részt osztálykiránduláson Zánkán.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagyobb diákoknak elérhető a KRESZ és a nyelvvizsga támogatás: a 2018-as bevezetéstől kezdve mintegy 196 ezer fiatal részesült KRESZ-támogatásban, 4,9 milliárd forint értékben, és több mint 187 ezer fiatal igényelhette vissza sikeres nyelvvizsgája árát több mint 6,5 milliárd forint összegben.

Kitért arra is, hogy 2024. szeptember 1-től a köznevelésben és szakképzésben tanuló diákok számára az állam ingyenesen biztosítja a B kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez, a közlekedési alapismeretek és gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását.

Hangsúlyozta, hogy a kormány fenntartja, megvédi és lehetőség szerint bővíti a családtámogatásokat, az adókedvezményeknek köszönhetően 2011 és 2023 között több mint 4500 milliárd forint többletjövedelem maradt a családoknál, továbbá a 25 év alatti fiatalok számára szja-mentességet biztosítanak, így az iskola mellett a diákmunka is jobban megéri a fiatalok számára.

Megoldás látszik az olajtranzit problémájára

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszámolt arról, hogy megoldás látszik az olajtranzit problémájára, a Mol a megfelelő megállapodásokat jó eséllyel meg tudja kötni annak érdekében, hogy ne blokkolják az Ukrajnán keresztül Magyarországra érkező kőolaj-szállításokat.

Közlése szerint ez technikailag azt fogja jelenteni, hogy bár költségesebb lesz a szállítás, és a kockázat is a Molé az orosz-ukrán határtól, de van olyan jogi megoldás, amellyel biztosítható továbbra is a szállítás.

„Reméljük, hogy hosszú távon a kőolajellátás a tranzit szempontjából veszélyeztetett vonalon biztosított lesz”

– tette hozzá. Kifejezetten sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság a tagállamok védelmében sem lépett fel ebben az ügyben. Hozzátette: Brüsszeltől sem Magyarország, sem Szlovákia nem kapott semmilyen támogatást, sőt azt látják, hogy egy Európai Unión kívüli országnak, az unióval kötött társulási megállapodást sértő magatartásával szemben, uniós tagoknak Brüsszel nem ad védelmet ebben a kérdésben.

Jelezte ugyanakkor: úgy tűnik, hogy az energiabiztonság hosszú távon is garantálható ezekkel a megállapodásokkal. Azt reméljük, hogy mindaddig, amíg a háború tart, és amíg az energiabeszerzés és -ellátás Európában mindenhol a legfontosabb kérdések közé tartozik, addig ezzel a megoldással Magyarország kőolajellátását és energiabiztonságát garantálni tudjuk – mondta.

Pert fontolgat Brüsszellel szemben a kormány

A miniszter bejelentette azt is: a kormány felkérte az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, hogyan tudjuk perben érvényesíteni a migrációval kapcsolatos költségek egy részét az Európai Bizottsággal szemben.

„Brüsszel mindenáron azt akarja kikényszeríteni, hogy beengedjük a migránsokat” – jegyezte meg Gulyás Gergely, kifogásolva: úgy rónak ki Magyarországra szankciót a tranzitzónák gyakorlata miatt, hogy közben ezt a jó magyar gyakorlatot részben az új menekültügyi egyezmény is átvette.

„A schengeni határok védelme szintén olyan közös ügy, ami nem csupán Magyarország biztonságát szolgálja, hanem Európa egésze számára fontos. Ehhez képest Magyarország nem jut hozzá azokhoz az európai uniós forrásokhoz, amelyeket Brüsszel más országok számára a határvédelem céljából biztosít”

– fejtette ki a miniszter.

Elmondta: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor minden migránsnak ajánlják fel a magyar határon, hogy az európai eljárásrend betartását követően önkéntesen és ingyenesen Brüsszelbe szállítjuk őket.

„Ha Brüsszel migránsokat akar, akkor megkaphatja”

– fogalmazott a miniszter, aki ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy egy perben mind a bizottságot részbeni teherviselésre tudják majd kötelezni, mind pedig mielőbbi ésszerű megállapodást tudnak kötni az Európai Bíróság ítéletét követően előállt, „elfogadhatatlan, tűrhetetlen és méltánytalan” helyzet orvoslása érdekében.

Hozzátette: ha ez nem sikerül, akkor Magyarország nem kíván a végtelenségig napi bírságot fizetni, hanem lehetővé teszik, hogy akik szeretnének, azok egyirányú jegyet kaphassanak Brüsszelbe, ahol aztán az Európai Bizottsággal nyugodtan tárgyalhatnak a saját ellátásukról.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: az Európai Bizottság tudja megmondani, miért nem segítenek az olajszállítások blokkolása ügyében. Kiemelte, ma az a divat Európában, hogy Ukrajna mellett kell kiállni, ami érthető, hiszen megtámadott országról van szó. Hozzátette azonban: tévedés és hiba, hogy úgy gondolják, Ukrajna bármit megtehet.

A miniszter elmondta: jól állnak a digitális állampolgárság bevezetésének előkészületei, szeptemberben indul, jövő nyárra kiteljesedik a program, amelynek alkalmazását már 70 ezernél is többen töltötték le. Célként azt említette, hogy – szemben az eddigi bonyolult és életidegen állami rendszerekkel – a saját ügyeit mindenki intézhesse interneten keresztül.

A budapesti Szabadság-szoborhoz tervezett kereszt körüli vita hullámait Gulyás Gergely részben a nyári uborkaszezonnak tulajdonította. A kritikákkal kapcsolatos értetlenségének hangot adva hangsúlyozta: a szobor maga érintetlen, ahhoz nem nyúlnak, csak felújítják. Felidézte, a talapzat viszont eddig sem volt érintetlen„ hiszen azon például a szovjet katonáknak szóló köszönetnyilvánítás volt olvasható korábban.

Évekre előre biztosított a magyar állam fizetőképessége

A magyar állam fizetőképességét firtató kérdésre válaszolva kiemelte: az hónapokra, évekre előre biztosított. Elismerte, hogy a fogyasztás nem nőtt az elmúlt hónapokban a várakozások szerint, felhívta azonban a figyelmet a rossz európai gazdasági környezetre, benne a stagnáló német gazdaságra, ami a magyar növekedést is fékezi.

---

A magyar növekedés tehát nem olyan erős, mint várni lehetett, de az Európai Unió első harmadában lesz – összegzett, hozzátéve: jövőre megalapozottan várható 3,5-4 százalékos bővülés.

Az óbudai polgármester letartóztatásáról a miniszter úgy nyilatkozott: ez a botrány is alátámasztja, hogy a baloldal tele van korrupciós ügyekkel.

”A jogi eljárásnak a maga rendje szerint le kell folynia„ – fogalmazott, hozzátéve, a polgármestert jelölő pártok kiállnak a kerületi vezető mellett. Megjegyezte: azok felelőssége a kerület vezetésének biztosítása, akik jelölték ezt az embert.

Emlékeztetett arra, hogy nemrég zajlottak az önkormányzati választások, tudomásul kell venni, hogy ennek tétje és következménye van. Elmondása szerint, noha a polgármestert a választás idején még nem gyanúsították meg, az óbudai korrupciós ügy már ismert volt a sajtóban, azt pedig meg kell várni, hogy a kerület vezetését a jövőben el tudja-e látni.

Az orvosi rendelők átvételére kitérve Gulyás Gergely kijelentette, voltak a kormánynak ilyen tervei, hiszen másfél évtizede a kórházak állami fenntartásban vannak, egységes ügyeleti rendszer alakult ki, a szakrendelőknél viszont hibrid rendszer működik. Közlése szerint ez utóbbi helyzeten a kormány jelenleg nem kíván változtatni.

A Tisza Párt elnökének a hazai egészségügy állapotáról tett nyilatkozataira a miniszter úgy reagált: először azt kell megvizsgálni, igazak-e Magyar Péter állításai. Hozzátette, a kórházak szerint nem igazak.

Azt látjuk, hogy az egészségügyben dolgozók munkájának lejáratására van egy kísérlet – jelentette ki, elismerve, sok tekintetben szorul javításra a helyzet.

A kormány jelentős forrásokat adott a kórházi klímák felújítására

Gulyás Gergely kiemelte: köszönetet kell mondani azoknak, akik ilyen körülmények között helyt álltak az egészségügyben, majd megemlítette, a magyar egészségügy erejét mutatja, hogy a műtétek öt ezreléke maradt el csupán vagy csúszott későbbre a rendkívüli időjárás miatt.

A miniszter megjegyezte: légkondicionálással tíz fokot lehet hűteni a kórházak levegőjén, azaz 36 fokig tudják biztosítani a 25-26 fokos elvárható hőmérsékletet. Mivel rendszeressé válhat az ennél nagyobb hőség, a miniszter szerint protokollt kell kidolgozni az ilyen helyzetekre. Megjegyezte, mediterrán országokban automatikusan átütemezik ilyen helyzetben a halasztható műtéteket.

Szólt arról is: korábban minden klímát felmértek, ahol baj volt, ott biztosítják a forrásokat a javításra, cserére. Megemlítette: mivel ipari eszközökről van szó, így a csere vagy javítás nem oldható meg egyik napról a másikra.

Gulyás Gergely megemlítette, sok olyan hely van, ahol működött a klíma, de üzemelését nem bírta el az elektromos hálózat, a megoldáshoz szükséges hálózatfejlesztés azonban elképesztő mértékű forrást igényelne. Hangsúlyozta, el kell jutni oda, hogy az ápolást szolgáló helyiségek klimatizáltak legyenek.

Felidézte: az elmúlt években a kormány jelentős forrásokat adott a kórházi klímák felújítására és újak beszerelésére, és erre a jövőben is kész. A miniszter öt olyan esetről tud, ahol egyáltalán nem működött a klímaberendezés, emellett voltak olyan helyek, ahol a klimatizálás nem volt hatékony.

„A kormányzat prioritásaira vonatkozó kérdésre a miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügy ezek között van. Ennek köszönhetően nőtt az utóbbi években az ápolók és az orvosok száma csakúgy, mint a fizetésük”

– emlékeztetett.

A kórházak adósságára kitérve emlékeztetett arra, hogy a kormányzat júniusban minden adósságot kifizetett, és havonta az egészségügyi finanszírozás keretében 12,5 milliárd többletet biztosít, így idén a korábbi évekhez hasonlóan jelentős kórházi adósság nem fog kialakulni.

Ha csökken az üzemanyag világpiaci ára, az jelentkezzen a hazai kiskereskedelmi árakban is

Gulyás Gergely megemlítette, a kormány világos elvárást fogalmazott meg: ha csökken az üzemanyag világpiaci ára, az jelentkezzen a hazai kiskereskedelmi árakban is. A beavatkozásnak több formája van. ”Mi a párbeszédet részesítjük előnyben„. Eddig ez eredményes volt – mondta.

Amikor arról kérdezték, miért nem terjesztik ki Magyarországra is a határon túli magyaroknak adott 100 ezer fontos iskolakezdési támogatást, a miniszter azt hangsúlyozta: akik Magyarországon gyermeket vállalnak, számtalan támogatásban, adókedvezményben részesülnek, míg a határon túliak ”semmilyenben„.

Szavai szerint ez az összeg lényegesen kevesebb, mint amit az anyaországi magyarok kapnak gyermektámogatás, családtámogatás címén, de mégiscsak fontos abból a szempontból, hogy minél többen maradjanak meg magyarnak a határon túliak közül is.

Arra a felvetésre, hogy jelentősen túlárazottan vettek három irodaépületet, a miniszter úgy nyilatkozott: a magyar állam aligha járhat annál jobban, mint hogy az évente fizetendő bérleti díjat megszünteti, és saját tulajdonú ingatlanokba költözteti intézményeit.

Hozzátette: a kormányzat évi mintegy 60 milliárd forintot fordít bérleti díjra, azaz a vásárlásból 9-10 év alatt megtérül ez az összeg. Márpedig, jegyezte meg, a vételár hasonló a piacihoz, mégpedig úgy, hogy közben kiemelkedően nagy energiahatékonyságú, speciális kormányzati igényeknek is megfelelő ingatlanokat vásárol az állam. ”Nem látom azt, hogy az állam rossz üzletet kötne” – fogalmazott.

Leszögezte azt is, hogy nem ismeri az ügyletben részt vevő cégek tulajdonosi szerkezetét, nem is ezt tartja azonban lényegesnek, hanem hogy jól járnak-e az adófizetők vele vagy sem.

A paksi önkormányzattól elvont forrásokról a miniszter úgy nyilatkozott, a város új polgármestere és minden képviselője kérte a miniszterelnöktől, hogy tárgyaljanak, a kormány nyitott a tárgyalásokra, úgyhogy tárgyalni is fogunk Lázár János építési és közlekedési miniszter vezetésével.

Hozzátette, remélik, hogy mindenkinek jó megoldást sikerül találni a problémára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem korábban tárgyaltak Paks vezetésével, rámutatott: a hivatalban lévő polgármester a döntést támogatásáról biztosította.

Gulyás Gergely arról, hogy az ukrajnai háborúban a harcok már oroszországi területekre is kiterjedtek, elmondta, a magyar kormány álláspontja változatlan: tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minden olyan történést helytelennek tart, amely ez ellen hat. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy most már nemcsak Ukrajna területén vannak orosz, hanem Oroszország területén is vannak ukrán katonák.

Úgy vélte, a háborúzó feleknek az energiabiztonsággal kapcsolatos minden kérdést úgy kell kezelniük, mint ami nemcsak a kettejük közti vitás kérdés, hanem az európai energiabiztonság szempontjából is fontos.

Ha Brüsszelnek migránsok kellenek, tudunk segíteni

A Magyarország határára érkező migránsok esetleges Brüsszelbe szállításáról azt mondta, szeretnének gyorsan megegyezni az Európai Bizottsággal a Magyarországot a migrációval összefüggésben sújtó bírósági ítélet teljesítéséről. „Ha ez sikertelen, nem marad más eszközünk, ha Brüsszelnek migránsok kellenek, tudunk segíteni” – közölte.

A miniszter a Mazsihisz Szeretetkórházának felújítását érintően közölte, a kormány korábban mintegy 4,8 milliárd forintot ítélt meg a fejlesztésre, a befejezéshez 2,5 milliárd forint többletforrás szükséges. A kormány ősszel dönt a beruházások következő üteméről, az intézmény jó eséllyel megkapja a hiányzó forrást.

A Ferihegyre vezető gyorsvasútról azt mondta, nem az a kérdés, hogy megépül-e, hanem az, hogy mikor. Ha a gyorsvasút nem egy meglévő pályaszakaszhoz csatlakozik, hanem úgynevezett célvasút lesz, az hosszabb időt, 4-5 évet vesz igénybe, ebben még idén döntés születik.

A KRESZ-ről szólva jelezte, hogy Lázár János már tájékoztatta a kormányt az átalakítás elveiről, a részletes előterjesztés még nem került a kormány elé, amely erről – várakozása szerint – szintén ősszel tárgyal. A kormányszóvivő hozzátette, folyik a tárgyalás a szakmai szervezetekkel, utána zárul le a társadalmi egyeztetés szakasza.

Gulyás Gergely az esetleges kórházbezárásokat és a társadalombiztosítási ellátás hosszú távú fenntarthatóságát firtató kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az egészségügy nem üzlet, az államnak meghatározó szerepet kell vállalnia az egészségügyi ellátásban. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne helye a magánellátásnak is, de azt igen, hogy aki a társadalombiztosítási ellátásra jogosult, annak jogosultnak kell lennie az állami ellátásra, a kórházbezárásokat pedig mindig ellenezték és ellenzik.

A miniszter a zuglói és óbudai parkolási rendszerrel, a BKV informatikai keretszerződésével összefüggő korrupciós ügyekről megjegyezte, nem jó, és Budapestnek nem tesz jót, hogy ha a baloldal Budapestre úgy tekint, mint ahol bármit megtehet és bármit elkövethet.

Úgy vélte, az ezekben az ügyekben indult eljárások ahhoz is hozzájárulhatnak – és ez mindannyiunk közös érdeke, talán még a baloldalé is – hogy ez ne így legyen a jövőben.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva terrorcselekményként értékelte az Északi Áramlat felrobbantását. „Vannak eszközök, amik akkor sem elfogadhatók, ha egyébként valakit támadás ér” – közölte.

Kiemelte, az orosz-ukrán háború kezdete óta számolnak a kockázattal, hogy a Barátság kőolajvezeték működése ellehetetlenülhet, Magyarországnak ezért van olyan jelentős tartaléka földgázból és kőolajból, mint amilyen nagyon kevés országnak Európában. Hozzáfűzte, a mai állapot szerint az éves fogyasztás 56 százaléka biztosított az országban.

A nemzeti kártyaprogram Oroszországra és Fehéroroszországra történő kiterjesztéséről Gulyás Gergely azt mondta, az ügy nem tartozik az Európai Bizottságra, ettől függetlenül tájékoztatást kap róla.

A miniszter beszámolt arról, hogy hazánkban 6 ezer, Németországban 300 ezer orosz dolgozik, „rossz időkre emlékeztet” általánosságban nemzetbiztonsági kockázatot említeni. Az akciónak politikai jellege van, amit az is bizonyít, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálat nem változik a nemzeti kártya esetén, a nemzeti kártya annyit jelent, ha valaki ezeken az ajánlásokon túlesik, akkor külön munkavállalási engedélyt nem kell kérnie.

Gulyás Gergely az Erasmus-ügyről, valamint arról, hogy magyar egyetemek ezzel összefüggésben pert indítottak az Európai Bizottsággal szemben, azt mondta, kilenc hónapja várják a bizottság válaszát a magyar álláspontra és javaslatra, ennek alapján az ügy „10 perc alatt megoldható lenne”.

Vitályos Eszter kitért rá, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium az Erasmus helyett a Pannónia programmal biztosítja felsőoktatási hallgatók külföldi tanulmányait, együttműködési megállapodásokkal már 4045 egyetemen fogadják a magyar diákokat.

Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt tart vissza az EU Magyarországtól jogállamisági és korrupciós aggályokra hivatkozva, a miniszter azt válaszolta, a 21 milliárd eurós költségvetésből 13 milliárd euró már Magyarország rendelkezésére áll, remélik, a teljes összeg hozzáférhetővé válik.

A majomhimlőről szólva hangsúlyozta: Magyarországnak van képviselete a WHO-nál, a tisztiorvosi szolgálat pedig figyelemmel kíséri, szükséges-e bármilyen intézkedésre Magyarországon, de egyelőre semmilyen korlátozásra nincs szükség.

A minimálbér és az átlagbér közötti különbség csökkentéséről szólva jelezte, a döntés joga és felelőssége a kormányé, de a legszerencsésebb az lenne, ha a munkaadók és munkavállalók megegyezésre jutnának. A kormány azt szeretné, ha egy akár hosszabb távú, 2025-re, 2026-ra, 2027-re kiterjedő, hároméves egyezség jönne létre, ami lehetővé tenné a minimálbér gyors és radikális megemelését, akár a bérminimummal való összevezetését, közelítését.

A miniszter a Mol közbeiktatásával történő kőolajszállításról azt mondta, ez a megoldás drágább lesz, hordónként másfél dolláros áremelést jelent, de semmiféleképpen nem akarják, hogy a fogyasztói árak emelkedjenek.

A magyar kormány béketeremtő missziójáról azt közölte, semmilyen körülmények között nem fognak lemondani arról a célról, hogy ha Magyarország szerény erejével hozzá tud járulni a tűzszünethez és a békéhez, azzal hozzájáruljon.

A miniszter az inflációról azt mondta, hogy az az élelmiszerek tekintetében is radikálisan csökkent, minden jel arra utal, hogy az infláció az év egészében 4 százalék alatt marad.

A demokraták meghosszabbították a háborút

Elmondta azt is: ha nem Donald Trump nyeri meg a novemberi elnökválasztást, akkor a magyar kormányzat részéről a „B-terv az, amiben élünk”, hiszen a demokrata adminisztráció olyan döntéseket hozott, amelyek a háború meghosszabbításához vezettek.

Hozzátette, a magyar kormány A-terve – az amerikai választók akaratát tiszteletben tartva -, egy Magyarországhoz barátságosabban viszonyuló amerikai adminisztráció lenne. Donald Trump ígérete szerint megválasztása esetén véget fog vetni az orosz-ukrán háborúnak, ami a magyar és a világgazdaságnak is jót tenne – jegyezte meg.

Ha az Egyesült Államok békét akar a háborúban, akkor kellően erős ahhoz, hogy ezt elérje – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely elmondta, a kormány megszüntette az állami lakhatási támogatását azoknak a Magyarországon tartózkodó ukrajnai menekülteknek, akik nem háborús zónából érkeznek, az érintetteknek azonban csak kisebb része kárpátaljai magyar; mindez pedig teljes összhangban áll a cseh, lengyel, román intézkedésekkel.

Eddig mintegy négyezer ember számára úgy biztosította a magyar állam a lakhatást, hogy eközben munkát nem vállaltak – emlékeztetett, hozzátéve azt is, hogy a kormány felvette a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálattal a döntés nyomán kialakuló nehézségek kezelése érdekében. Az érintett 3900 főből 120-nál alakult ki vita – jegyezte meg.

Jól dolgozott az operatív törzs a nemzeti ünnepen

A miniszter kifejezetten jónak értékelte az augusztus 20-i állami ünnepséget lebonyolító operatív törzs munkáját. Felidézte azt is, hogy korábban előfordult augusztus 20-án a nehéz helyzetek rossz kezelése. Ilyenkor a legfontosabb az emberi élet és egészség védelme, de tekintettel kell lenni arra is, hogy több százezer ember szeretné látni a helyszínen a tűzijátékot – emelte ki.

Ezt kellett összeegyeztetnie a folyamatosan változó meteorológiai adatok mellett az operatív törzsnek, és ez bravúrosan jól sikerült. A leghelyesebb döntés volt minden kockázatot kizárni, és egy órával a tűzijátékot elhalasztani – fogalmazott.

Az Európai Bíróság határvédelemmel kapcsolatos ítéletére reagálva elmondta: annak betartása esetén megszűnne a hatékony határőrizet. Magyarország azonban minél kevesebb büntetést fizetne, ezért mielőbbi megegyezésre törekszik az Európai Bizottsággal az ítélet teljesítéséről – jegyezte meg, hozzáfűzve: a bizottság szeptembertől áll készen a tárgyalásokra.

A BME egyik gólyatáboráról érkező hírekre reagálva Gulyás Gergely arról beszélt: lehet, hogy a minisztériumnak valamit szabályoznia kell, de ha azok az emberek oktatnak, akik ilyen szabályokat kitalálnak, az nagy baj. Vitályos Eszter az ügyben az egyetemi autonómiára hívta fel a figyelmet.

Gulyás Gergely összesítése szerint 2,5 milliárd euró a magyar állam adóssága Kína felé, ami véleménye szerint nem mondható különösebben jelentősnek.

Elmondta azt is, hogy kínai rendőrök már járőröznek Magyarországon. Ennek elsődleges eredménye, hogy a kínaiak értik az intézkedést, de önállóan itt kínai rendőr nem intézkedhet – emelte ki a miniszter.