Orbán Viktor: Pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem!

„A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek ilyenkor helye nincs. Ezért a lemondás helyes volt, és megerősít bennünket” – mondta a kormányfő Novák Katalin leköszönő államfő és Varga Judit egykori igazságügyi miniszter lemondásával kapcsolatban 25. évértékelő beszédében.

Elmondta, a 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul, miután a köztársasági elnök benyújtotta lemondását az Országgyűlésnek.

„Olyan ez, mint egy rémálom. Mindannyiunkat megvisel” – fogalmazott Orbán Viktor, aki az államfő távozását helyesnek, de Magyarország számára nagy veszteségnek értékelte. Úgy fogalmazott: az elnök és a volt miniszter munkáját „zaklatott szívvel és mindannyiunk nevében” köszöni meg.

A lemondás körüli vitát úgy kommentálta: a „távozó két asszony kisujjában több méltóság van”, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve.

Novák Katalinról azt mondta: tisztelt és nagyra becsült, hazájáért, a magyar emberekért és családjaikért dolgozó, sőt harcoló, Magyarországot a nagyvilágban méltó módon képviselő elnök távozott. Hangsúlyozta: mindannyian úgy látták Novák Katalint a köztársasági elnöki tisztségben, „mint aki odavaló”. „A magyarok jobbik énjét, a jó tulajdonságainkat testesítette meg; családanya, aki kedves és felkészült, aki nem a férfiakkal szemben és nem az ő mércéjük szerint akarta bizonyítani a rátermettségét, ez nekem mindig is imponált” – méltatta a lemondott államfőt, aki szerinte a „maga természetes módján” mutatta meg „nekünk, férfiaknak”, hogy a nők érzelem- és gondolatvilága nélkülözhetetlen és pótolhatatlan az élet minden területén, ideértve a politikát is.

---

Arra is kitért: az államfő lemondásának oka az, hogy egy gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény leplezéséért elítélt embernek elnöki kegyelmet adott, kegyelmi döntését pedig a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el és elutasította. Jelezte: a lemondás indoklásából tudják, hogy a nemzeti egységet éppen az államfő döntése bontotta meg, így ő maga helyreállítani már nem tudta.

„A kibillent egyensúlyt helyreállítani, a felháborodás magasba csapó hullámait megszelídíteni, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnök hivatalba lépésével lehet” – jelentette ki.

Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepéről azt mondta: ő a köztársasági elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva. „Távozása az államélet törvényeinek elkerülhetetlen és azt hiszem, igazságtalan következménye” – értékelt.

Az üggyel kapcsolatban azt is hangsúlyozta: jó emberek is hoznak rossz döntéseket, ez a legjobbakkal is megesik. Mint mondta, ha létezne időgép, és visszarepülhetnének a múltba, biztos abban, hogy kijavítanák a hibát, de ez nem lehetséges, így a kormányra vár a feladat, hogy a „kizökkent időt helyretolja”, az erkölcsi rendet helyreállítsa, és a kialakult helyzetet jogilag is orvosolja.

Arra is figyelmeztetett: a modern politika vastörvénye az alázat, „a politikában mindig csak egy ütésre vagy a padlótól”, ezért csak a gondos mérlegelés és a körültekintő óvatosság segíthet.

„A nemzetszolgálat személyes alázatot is követel. Tudnod kell, akármilyen magasan is vagy, egyedül sohasem lehetsz elég okos, nincs védett hely, még a legmagasabb hivatalban is lehet hibázni” – fogalmazott.

Ugyanakkor megjegyezte: a politikai hiba persze akkor is bosszantó, ha van rá magyarázat, „hát még, ha nincs”.

Álláspontja szerint a kegyelmi döntés miatti felháborodást az növelte dühhé a jobboldalon, hogy nem egy bonyolult helyzetben hozott döntésről van szó, hanem egy „ki nem kényszerített hibáról”.

„A jobboldal számára ez olyan egyszerű, mint a faék: pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem!” – jelentette ki.

De ami felkorbácsolta a jobboldal dühét, az mérsékelje az indulatainkat is – folytatta -, a lemondás ugyanis elégtétel és példa az ország számára, ami esélyt adott Magyarországnak, hogy a bajból megerősödve kerülhessünk ki. „És úgy is fogunk” – tette hozzá.

A miniszterelnök elmondta, a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, a gyermekek védelmét hivatott jogszabályokat az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig át kell fésülni és ki kell egészíteni.

Orbán Viktor a kegyelmi ügy kapcsán úgy fogalmazott, „az áldozatok kálváriája kötelez bennünket”, hogy megerősítsük a gyermekvédelmi intézményeink vezetését és felügyeletét, az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat. Mindezeket együtt pedig egy új gyermekvédelmi törvénycsomag formájában be kell nyújtanunk az Országgyűlésnek – tette hozzá.

„A képmutató és kétszínű baloldal ott majd vitézkedhet. Na, ott majd lehet kapaszkodni” – mondta.

A kormányfő sürgető feladatnak nevezte az új köztársasági elnök megválasztását. Azt kérte az Országgyűlés kormánypárti frakcióitól, hogy Novák Katalin köztársasági elnök távozásának napján indítsák el az új elnök megválasztásához vezető eljárást.

Kérem, hogy az átmeneti időszakot szorítsuk minimálisra, ahogy az egy nagy és erős kormányzó párthoz illik – tette hozzá.

Sikeres válságkezelés

Orbán Viktor évértékelőjében arról is beszélt, hogy a ’23-as extra nehéz évből sikerült „ép bőrrel kikecmeregni”.

A miniszterelnök azt mondta: ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk, ötödik éve az egész ország és minden család keményen dolgozik, hogy „megvédhessük azt, amit korábban már elértünk”.

Értékelése szerint a legfontosabbat, a munkahelyeket sikerült megvédeni, sőt, még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. A foglalkoztatási ráta ma 75 százalékos – mondta, hozzátéve, hogy el akarják és el is fogják érni a 85 százalékot.

A kormányfő megjegyezte: becslésük szerint Magyarországon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, és minden évben többen jönnek haza, mint amennyien vendégmunkásnak állnak.

Emellett sikerült megvédeni a nyugdíjakat is és visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit még a baloldal vett el az emberektől – mondta.

Kitért arra is: a nehézségek ellenére 2023-ban is sikerült „közelebb hoznunk magunkhoz a külhoni magyarokat, elvégre nemzeti kormány volnánk”. Három híd épült az Ipolyon, naponta tízszer jár a vonat Szeged és Szabadka között, és heti háromszor a repülő Budapest és Kolozsvár között – mondta.

Az inflációt – a jegybank segítségére sietve – sikerült a rekordmagas 25 százalékról 4 százalék alá szorítani, a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartani, a minimálbért 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbért 10 százalékkal emelni – sorolta, hozzátéve, hogy az eredményekkel „igazán nem lehetünk elégedetlenek”.

Célok a jövőre

A 2024-es célokról szólva felidézte az utolsó, 2019-es „békeévet”, amikor az infláció mindössze három százalék volt, a gazdaság öt százalékkal nőtt, a költségvetési hiány két százalék alatt maradt, az államadósság jóval 70 százalék alatt járt és folyamatosan csökkent, 21 ezer új lakást építettek, és majd’ 90 ezer gyermek született. „Ilyen magaslatokban jártunk, amikor beütött a koronavírus-járvány, és erre az útra kell visszakapaszkodni 2024-ben” – hangsúlyozta.

A bukmékerek mindenesetre a magyar sikerre fogadnak – mondta, hozzáfűzve, hogy még „így sem lesz sétagalopp”.

Orbán Viktor azt mondta: miután visszataláltunk „a 2019-ben kényszerűségből elhagyott kocsiútra”, azzal is számot kell vetni, hogy a világ közben sokat változott. A gazdaságban a zöldenergia korszaka már nem kopogtat az ajtón, hanem berúgta azt.

A jövő a zöldenergiáé, meg persze azoké, akik gyorsan és észszerűen tudnak átállni – jelentette ki.

Úgy fogalmazott, a magyar politika stabilitása világszerte ismert és elismert: a kormánypártoknak kétharmados többségük van a parlamentben, a kormány is egységes, és ennek a stabilitásnak az emberek szempontjából az értelme és haszna a villámgyors alkalmazkodás.

Leszögezte: ha a helyén van és elég gyors az eszünk és jól használjuk az erőnket, akkor egész Európában mi tudunk a leggyorsabban alkalmazkodni a változásokhoz. Azt mondta: ez behozhatatlan versenyelőny, „ezért is csípi oly sokak szemét”.

Zöld átállás

A kormányfő szerint a zöldátállás Magyarországnak épp kapóra jön, „két legyet üthetünk egy csapásra”. Élhetőbb lesz az ország, és kiszabadulhat a monarchia szétesése óta gyötrő energiafüggőségből is – mutatott rá.

A zöldátálláshoz Orbán Viktor szerint két dolog kell: a zöldenergiát meg kell termelni és el kell tárolni. A tervek közé sorolta Paks II. megépítését és Paks I. üzemidejének meghosszabbítását, „és szélsebesen felépítjük a kisebb-nagyobb naperőműveinket” – emelte ki a miniszterelnök.

A világ már belátta, hogy nukleáris energia nélkül nem lehet felhagyni a fosszilis energiahordozók használatával, Brüsszel pedig beletörődött, hogy az atomerőműveket is zöldenergia-termelőknek kell nyilvánítani előbb-utóbb.

Orbán Viktor értékelése szerint a naperőmű-fejlesztési programunk „úgy vágtat, hogy időnként egy megbokrosodott lóra emlékeztet, lassan nekünk kell visszafognunk és megzaboláznunk”.

Minden terv és rekord megdőlt, már több mint 5600 megawatt napelemes kapacitással rendelkezünk, és 255 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amely családi minierőművet működtet. Így az energiafogyasztás 15 százalékát már napelemekkel állítjuk elő – tájékoztatott.

A miniszterelnök arról is beszélt: a tartalék erőművek hamarosan felépülnek, az ország villamosvezeték-hálózatát már összekapcsolták a szomszéd országokéval, és a földgázösszeköttetés is csak Szlovénia felé hiányzik. Csupán néhány évre van az energiafüggetlenség – foglalta össze.

Aki azt mondja, hogy a magyar gazdaság fejlesztéséhez és az iparstratégiához nem lesz elegendő energia, az nem tudja, mit beszél – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint „a keményebb dió” a megtermelt zöldenergia tárolása. Ráadásul a technológia is „hétmérföldes csizmákban lépdel előre”, de a magyarok ebben Európa és a világ élvonalában járnak.

Jelezte: csak néhány év kérdése, és életünk minden szegletében, személyes életterünkben is mindenhol ott lesznek az energiatároló eszközök. Az autóinkban, a házainkban, a munkahelyeken, a gyártelepeken, az ipari parkokban – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Kijelentette: a magyar kormány erre a célra hatalmas összeget, több százmilliárd forintot fordít.

Figyelmeztetett arra is: minden új technológia bevezetését izgalmas viták kísérik. Néha becsúszik egy-egy „földszintes érv” is, például hogy nincs elég víz az országban. Pedig mindenki tudja, hogy a kis Magyarország egy nagy medence, csak rajtunk múlik, mennyi vizet tartunk itthon – jegyezte meg.

Ugyanakkor az emberek jogos környezetvédelmi és biztonsági szempontjait figyelembe kell venni, sőt azoknak elsőbbséget kell adni, ezért csak az európai mércének megfelelő üzemeket szabad működtetni – hangsúlyozta.

Megmentjük az autógyárainkat is

A kormányfő kiemelte, hogy időtlen idők óta most először nem követői vagyunk egy technológiai forradalmi átalakulásnak, hanem globális éllovasai, ezzel megmentjük az autógyárainkat is.

A nyugati világban sok autógyárat zárnak be és helyeznek át, „ezt Magyarországon el kell kerülni”. Figyelmeztetett:

„Képzeljék el Győrt az Audi vagy Kecskemétet a Mercedes nélkül!”

Győrben tízéves autógyártási rekord dőlt meg, Kecskeméten felsőkategóriás elektromosautó-gyártás indult, Debrecenben olyan elektromos autót gyártunk majd, amely még nincs a világpiacon, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója Szegedre hozza első európai gyárát, és megnyugodhatnak a szentgotthárdiak is, mert megindul náluk az elektromos motorok gyártása – sorolta.

Hozzátette: a magyar autóipari termelés értéke több mint 13 ezermilliárd forint; több százezer család kenyerét adja, hatalmas szak- és mérnöki tudást halmoztunk fel.

Van néhány terület, amiben Magyarország világszínvonalon sikeres, ilyen a gyógyszeripar, a vetőmagtermelés, az élelmiszeripar, az infokommunikáció és az autógyártás – mondta a kormányfő, hozzátéve: ezért a magyarországi zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker. Hozzátette: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bármelyik iparágunkról is lemondhatnánk.

Megkerülhetetlen politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi gravitációs ponttá válunk a Kárpát-medencében – jelentette ki.

Azt ígérte: 2024 „újra Magyarország sikereinek éve lesz”, dacára annak, hogy 2023 az Európai Unió kudarcainak éve volt, ami „lehúz, visszaránt, ólomsúlyt helyez a mi lábunkra is”.

Brüsszelből csak a baj zúdul

Úgy értékelt: Brüsszelből egyre csak a baj zúdul be hozzánk, Brüsszel Ukrajna-stratégiája látványosan megbukott, nem csak a harctéren, hanem a nemzetközi politikában is. Kiemelte: hiába mondták, hogy ez a háború két szláv nép testvérháborúja, s nem a miénk, Brüsszel szinte „belevetette magát” a konfliktusba. Úgy értékelt: a béke melletti álláspontjával Magyarország ugyanúgy egyedül maradt, mint korábban a migrációellenessel, és pont ugyanúgy lesz majd igaza a háború ügyében is. Tragédia, hogy addig több százezer embernek kellett és kell meghalnia – jegyezte meg.

Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország álláspontja változatlan: „nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba”, nem fogunk fegyvert szállítani, akkor sem, ha vannak nagyhatalmak, amelyeknek ez nem tetszik. „A brüsszeli válságkezelés klasszikus: Amerikának klassz, a többieknek kuss” – fogalmazott.

A nyomásgyakorlás olyan szintre érkezett, hogy a nagykövetek a Parlamentbe járnak ellenőrizni, vajon jól viselkedik-e a dollárbaloldal – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez nem jó taktika, mert a magyarok olyanok, mint a jó presszókávé, „nagy nyomás kell ahhoz, hogy a legjobbat préseljük ki magunkból”.

„Előbb-utóbb mindenhol rájönnek, hogy mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket” – mondta.

A lezárás küszöbén a svéd csatlakozás

Ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy a Svédországgal fennálló vita a lezárás felé közeledik. Mint mondta, a svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettek a bizalom újraépítésére, így a parlament a tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását.

Arra is kitért: az Egyesült Államok egyre inkább vonakodik, egyre csökkenő lelkesedéssel fizeti Ukrajnát, a terhek egyre növekvő része pedig arra az Európára hárul, amelynek gazdasága „egyébként is ágynak esett”. Úgy értékelt: „nem babra megy a játék”, bele fogunk gebedni, és rámehet az egész kontinens.

Ezért szerinte kőbe kellene vésni, hogy az uniós tagállamok közös hitelfelvétele többé nem járható út Magyarország számára. Jelezte, hogy ebben az ügyben is a kormánypárti frakciótól kér segítséget.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat. Sohasem volt ekkora távolság a brüsszeli politika és az európai emberek érdekei és akarata között – tette hozzá. Brüsszelben változás kell – szögezte le, hozzátéve: József Attila azt mondaná, „nem én kiáltok, a föld dübörög”.

Ez a változás magától nem történik meg – közölte -, ki kell kényszeríteni, „Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt”, legyen végre a brüsszeliek között is néhány európai.

Mezőgazdaság, migráció

Az új agrárszabályok és az Ukrajna előtti piacnyitás lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot – mutatott rá a miniszterelnök. Azt mondta: „egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett, műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk”.

Hozzátette: az Európa-szerte tiltakozó gazdák csak annyit szeretnének, ha nem a „brüsszeli folyosókon szaladgáló klímafanatikusokkal és hibbant szobatudósokkal” íratnák a kötelező erejű jogszabályokat.

Orbán Viktor azt mondta, „a migrációról is csak rossz híreim vannak”. A vak is látja, hogy a migráció biztonsági kockázat, ráadásul az antiszemitizmus melegágya, és kifordítja az európai társadalmak gyökereit az európai talajból – mondta.

Úgy fogalmazott: „ők maguk csalogatták be a migránsokat, vattacukorral ültek ki Brüsszelben és Berlinben a tűző napra, aztán meg csodálkoztak, hogy rájuk szálltak a darazsak”.

Feltette a kérdést, hogy ha húsz év múlva Nyugatra látogat valaki, Európát találja még ott, vagy valami egészen mást. Hozzátette: ideje szembenézni a valóssággal, hogy az európai versenyképesség a háború, a szankciók és a blokkosodás miatt megroggyant és ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz, és akkor a demokráciának is „kicsengettek”.

Az unió bővítése érdemeken alapuló objektív eljárás helyett az ukránok érdekében aktuálpolitikai célokat szolgáló kommunikációs eszközzé vált, közben Brüsszel magára hagyta a Balkánt, mert kell a pénz Ukrajnának – mondta. Szerinte az európai értékekről és a jogállamisági eljárásról kiderült, hogy azok egyszerű „politikai bikacsökök”, amelyekkel Brüsszel habozás nélkül odavág az okvetetlenkedőknek.

Választási szuperév

A miniszterelnök kiemelte: 2024 sorsfordító év lehet. „Szuperválasztási év”, amikor Brüsszelben, az Egyesült Államokban, Indiában és még egy tucat helyen döntenek az emberek arról, milyen vezetéssel akarnak tovább menni.

Magyarország számára ebből annyi a fontos, hogy nagy esélyek nyílnak meg előttünk – fogalmazott. „A világpolitika színpadra az év végén teljesen más képet mutat majd, mint most, az év elején, és ha a Jóisten megsegít bennünket, akkor Magyarország mozgástere nem csökken, hanem régen látott mértékben kitágul” – tette hozzá Orbán Viktor.

Kijelentette: nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe, és békét csinálna itt, Európa keleti felén. Ideje lenne egy „Make America Great Again” elnökségnek Amerikában – jegyezte meg.

„Újraéledő nagyság Amerikában és Európában. Konnektivitás, erősödő szlovák, osztrák, szerb, magyar térségi együttműködés és brüsszeli szuverenista fordulat. Ezt kérjük év végén a karácsonyfa alá” – mondta a miniszterelnök.

Kitért arra is: a brüsszeli bürokraták nem fogják kihúzni Európát a válságból, meggyőzésükre nem érdemes energiát fecsérelni, „döglött lóra nem verünk patkót”.

Meglátása szerint valódi változást csak egy új európai jobboldal hozhat, amelynek mi magyarok is részei vagyunk. Ugyanakkor – figyelmeztetett – elkerülendő, hogy a „fürdővízzel a gyereket is kiöntsük”, az „új jobboldal nem Európa alternatívája, hanem európai alternatíva” kell, hogy legyen. „Így érdemes, így kell rátekinteni az előttünk álló európai választásra. Így és ezért érdemes harcolni a győzelemért” – fogalmazott.

Orbán Viktor beszédét a szokott módon zárta: „Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!”