Előálltak a farbával

Az Európai Bizottság tavaly december végén fogadta el a Magyarországnak járó uniós pénzek zárolásának részleges feloldását. A döntésnek köszönhetően a kohéziós alapból tízmilliárd euró szabadult fel, amelyet Brüsszel korábban „korrupciós és jogállamisági aggályok” miatt fagyasztott be. A múlt heti strasbourgi plenáris vitában a balliberális EP-képviselők össztüzet zúdítottak a bizottság fenti döntésére, szerintük ugyanis a magyar kormány nem teljesítette a bizottság feltételeit, és csak Orbán Viktor Ukrajna támogatásával kapcsolatos „zsarolása” miatt engedélyezték a források feloldását. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal vette védelmébe a bizottság döntését, hogy Magyarország a tavaly májusban elfogadott igazságügyi törvénymódosításokkal megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és korlátozta a politikai beavatkozás lehetőségét az igazságszolgáltatásba, ezzel teljesítette a kohéziós alapok feltételeit. Ugyanakkor hozzátette, húszmilliárd euró továbbra is felfüggesztve marad az LMBTQ-jogokkal, a felsőoktatás szabadságával és a menekültügyi jogokkal kapcsolatos brüsszeli aggályok miatt.

Egyenes beszéd

„Épp itt volt az ideje, hogy nyíltan és egyenesen beszéljenek”, reagált minderre Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában. Hozzátette, Brüsszel korábban ködösített azzal, hogy a hazai jogállamiság állapota és a korrupció miatt tartják vissza a forrásokat. Ezek úgymond csak „fedősztorik” voltak. A kormányfő szerint már régóta tudott volt, hogy valódi problémájuk Magyarországgal a migráció, a genderideológia és a háború miatt van.

„Az elnök asszony végre világosan elmondta, hogy két okból nem adják oda a pénzeket: mert a magyarok nem engedik be a migránsokat az országba, az LMBTQ-aktivistáikat pedig a gyerekek közé. Minden eszközzel – pénzügyi nyomással is – azt akarják elérni, hogy ezeket a törvényeket változtassuk meg, de mi nagyon higgadtan és nyugodtan nem tudunk mást mondani, csak azt, hogy nincs az a pénz, amiért ide migránsokat engedjünk be, és nincs az a pénz, amiért LMBTQ-aktivisták kezére adnánk a gyerekeinket vagy az unokáinkat”, jelentette ki Orbán Viktor.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet: az uniós szerződések egyértelműen rendelkeznek róla, hogy az LMBTQ-jogok, a migrációs politika és a felsőoktatási szabadság nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések, így ezekbe „az Európai Uniónak semmiféle beleszólása nem lehet, és hogy őszinték legyünk, nem is volna helyes, ha lenne”. Az államtitkár leszögezte, ebben a két kérdésben nem lesz kompromisszum. Schiffer András volt országgyűlési képviselő közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós források nem könyöradományok, folyósításuk az unió kötelezettsége. „Most már csak azt kéne megfejteni: a szexuális kisebbségeket érintő jogok, az akadémiai szabadság és a menedékjog sérelme mennyiben sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét? Ha pedig erre nem sikerül választ kapni, a következő kérdés úgy szól: érvényesül-e a jogállamiság elve az Európai Unióban?” – tette fel a kérdést.

Vége a hazudozásnak

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációvezetője a Demokratának elmondta, eddig is közismert tény volt, hogy a hazánknak jogszerűen járó uniós források visszatartásának mik az igazi okai, hiszen az Európai Parlament sorosista többsége már régóta beszél erről.

– Számtalan Magyarországot támadó, elítélő, rágalmazó parlamenti határozatban szerepel az LMBTQ-jogok állítólagos magyarországi sérelme és a brüsszeli migránssimogató álláspontot elutasító hazai migrációs politika kérdése, amikor azonban sajtótájékoztatókon vagy egyéb nyilvános fórumokon rákérdeztek, hogy emiatt tartják-e vissza a hazánknak jog szerint járó uniós pénzeket, az Európai Bizottság részéről rendre csak a tagadás és a szokásos hazudozás ment. Talán ezért is tűnhetett váratlannak, hogy a héten Ursula von der Leyen az EP-ben végre kimondta az igazságot. Egyszer és mindenkorra világossá vált, hogy amit évek óta mondunk, az igaz. Végül is dramaturgiailag így kerek a történet: aki éveken át irányította az ezzel kapcsolatos hazudozásokat, az maga ismerte be, hogy ebben a kérdésben éveken át súlyos valótlanságokat állított, nettó hatalmi-politikai-ideológiai okai vannak annak, hogy nem kapjuk meg a nekünk járó pénzeket – mondta a delegációvezető. Deutsch szerint az Európai Bizottságnak mint az unió végrehajtó szervének nem az Európai Parlament kénye-kedve szerint kellene táncolnia, hanem az uniós jogszabályokat betartania és betartatnia, illetve az unió jogi normái alapján zajló programokat menedzselnie.

– Jean-Claude Juncker óta tudjuk, hogy az Európai Bizottság politikai testületté vált. Az ő elnöksége előtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Bizottságnak a tagállamtól eltérő politikai álláspontja legyen, hiszen az unió alapszerződése szerint a bizottságnak nem is lehet önálló politikai napirendje, a tagállamok közös álláspontja alapján hozott döntéseket kell képviselnie – magyarázta Deutsch Tamás. Mindezt az unió egyik legsúlyosabb problémájának látja. Rámutatott, a bizottság teljes szereptévesztésben van, amikor a politikai álláspontjának érvényesítése érdekében nemcsak megszegi azokat az uniós jogi normákat, amelyeknek betartatása felett éppen hogy őrködnie kellene, hanem egyszerűen szemet huny a nyíltan jogellenes cselekedetek felett, ha politikai érdekei úgy kívánják. Példaként hozta fel az EU és Lengyelország viszonyát.

– Ameddig a bizottság politikai vitában állt a lengyel kormánnyal, addig a legdurvább hazugságokkal operálva különböző jogállamisági kifogásokat hangoztatott Lengyelországgal szemben. Most, amikor már az ő politikai ízlésüknek megfelelő kormánya van az országnak, akkor az alkotmányos normákat lábbal tipró kormányzati támadások felett is szemet hunynak – fejtette ki. Kérdésünkre, miszerint Magyarország jogi útra tereli-e az ügyet, úgy válaszolt, hogy bármilyen hazugsággal támadnak is minket, elkötelezett európaiként továbbra is bízunk abban, hogy a véleménykülönbségeket párbeszéddel lehet rendezni, viszont amennyiben ennek lehetőségei kimerülnek, akkor minden rendelkezésünkre álló jogi eszközzel élni fogunk.

Az Európai Parlament a plenáris ülésen lezajlott vita után állásfoglalást fogadott el a magyarországi jogállamiság helyzetével és a befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban, fellépést sürgetve Magyarországgal szemben. Az EP felkérte a jogi ügyekben illetékes bizottságát, hogy a lehető leghamarabb tegyen lépéseket az Európai Bizottság decemberi döntésével kapcsolatban, amely 10 milliárd euró uniós pénzt szabadított fel Magyarország számára. Felkérték továbbá a testületet egy elemzés elkészítésére is azzal kapcsolatban, hogy megtámadják-e az Európai Unió Bírósága előtt a bizottság döntését, az EP ugyanis úgy véli, a magyar hatóságok „megfelelő ellenőrzési mechanizmusok és közbeszerzési eljárások nélkül” nyújthatják be igényüket a pénzre, és így az EU költségvetésének védelme nem garantálható.

Brüsszel zsarol a pénzekkel

De milyen esélyekkel tudja rávenni az Európai Parlament az Európai Bizottságot, hogy jogszerűtlennek minősítsék a hazánknak járó decemberi uniós kifizetéseket? Deutsch Tamás szerint az Európai Parlamentnek még a megszokottnál is jobban meg kellene erőszakolnia a valóságot, hogy egy jogilag megalapozott pert tudjon indítani az EB ellen.

– Látva az EU magunk mögött hagyott öt-tíz esztendejét, amikor jogi normákat politikai érdekektől vezérelve sorozatosan sértettek meg, ezt a lehetőséget sem zárhatjuk ki teljesen. De ez sokkal inkább jogi eljárással történő politikai zsarolás, csakúgy mint a szavazati jogunk elvételével való fenyegetőzés. A brüsszeli bürokrácia és az európai baloldal az EP-ben folyamatosan arról beszél, hogy Orbán Viktor és Magyarország zsarolja az Európai Tanácsot és az uniót, miközben a helyzet pont fordított: a brüsszeli bürokrácia zsarolja és fenyegeti Magyarországot az uniós pénzek törvénytelen visszatartásával, a szavazati jogunk elvételével, mert nem úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek – mondta Deutsch Tamás.

„Nem kéne ellopni az uniós pénzeket, és már jönnének is a források”, nyilatkozta korábban Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke. Mindenesetre Ursula von der Leyen bejelentésével a hazai balliberális oldal fenti, sokat hangoztatott hazugsága is összeomlott, miszerint az unió azért tartja vissza a pénzügyi forrásokat, mert a kormány ellopja őket. Orbán Viktor fenti interjújában elhangzott: a „magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló”, a magyar–vietnámi üzleti fórumon pedig úgy fogalmazott, hogy „a pénzügyeink mindenfajta európai uniós pénzektől függetlenül stabilak. Erős üzenet ez. Brüsszel nem fog célt érni a pénzügyi zsarolással.