Élőben a halál
Két gyermek halálát okozta az elmúlt hetekben Európában egy közösségi oldalon terjedő „kihívás”. A főleg a tinédzserek körében népszerű TikTokra feltöltött videókon az ember az eszméletvesztésig fojtogatja magát élő adásban, több száz vagy akár ezer néző szeme láttára. A technika fejlődésével ma már bárki indíthat valós idejű, élő videóközvetítést (live video streaming). Népszerűségének növekedésével komoly veszély leselkedik a közösségi média főként fiatal felhasználóira.
Számos esetről tudunk, amely rávilágított az élő videózás buktatóira. Tavaly decemberben a nézők adományait várva közvetítette a Stas Reeflay néven ismert, több tízezer követővel rendelkező orosz influenszer (internetes véleményvezér), ahogy előbb megveri, majd vízzel leönti és kituszkolja a lakásukból a mindössze alsóneműt viselő, 28 éves barátnőjét. Az alkohol hatása alatt álló fiatal férfi addig nem nyitotta ki az ajtót, míg a nő halálra nem fagyott.
A Facebook a számos megbotránkoztató esetre reflektálva már korábban, a christchurchi terrortámadás után bejelentette, hogy korlátozza azon felhasználók élő közvetítéseit, akik korábban súlyosan megszegték a cég irányelveit. Mint ismeretes, 2019-ben egy ausztrál férfi, Brenton Tarrant 51 embert mészárolt le két új-zélandi mecsetben úgy, hogy mindezt a fejére erősített kamerával közvetítette 17 percen keresztül a Facebookon és a Twitteren. A lövöldözés videója vírusszerűen terjedni kezdett, és egyik platform sem volt képes kellő hatékonysággal kiszűrni a másolatokat.
Tiltás ide vagy oda, természetesen nem szűntek meg a problémák, már csak azért sem, mert bárki könnyedén létrehozhat egy új profilt.
Az „élőzés”
Már a 2000-es évek közepén megjelentek olyan portálok, amelyek lehetőséget adtak az átlag felhasználónak is élő videóközvetítésre, a mérföldkövet viszont a YouTube Live 2011-es elindítása jelentette. Technikai korlátok miatt azonban élőzésre ekkor még csak asztali számítógépen volt lehetőség.
Az áttörést a közösségi média és az okostelefon rohamos terjedése hozta el. Az elmúlt években már szinte minden népszerűbb közösségi portál beleépítette mobilalkalmazásába az online élő közvetítés lehetőségét. Így tett a Snapchat 2012-ben, majd a Facebook 2016-ban, rá egy évvel pedig felsorakozott az Instagram és a YouTube is.
Az élőzés mára trend lett: a Facebook Live megtekintései az öt évvel ezelőtti indulás óta évről évre megduplázódnak, egy 2018-as statisztika szerint pedig az élő videók már háromszor hosszabb nézési időt és hatszor több interakciót produkálnak, mint a hagyományos felvételek.
Érthető tehát, hogy ma már szinte minden nagyvállalat, politikus és közszereplő él a lehetőséggel, amely a tapasztalat szerint közelebb hozza a felhasználókat, interaktivitásra ösztönözve őket reakciók és hozzászólások formájában. A „streamelés” elsősorban a fiatalok körében népszerű, és – miként az eddigi példákból is látható – számos haszna mellett veszélyeket is rejt.
– A fiatalok követik a divatokat, és gyakran a kimaradástól való félelem veszi rá őket arra, hogy használni kezdjék ezeket a szolgáltatásokat; az aggódás, hogy lemaradnak valamiről, amit a többiek kipróbáltak már – mondja a Demokratának Dornfeld László, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet kutatója.
A szakember szerint az élő közvetítés legfőbb veszélyforrása mind a fogyasztókra, mind a tartalomkészítőkre nézve, hogy a hagyományos videókkal ellentétben nem lehet moderálni. Másfelől éppen azért népszerű, mert senki sem tudhatja előre, hogy mi fog következni. Bár a hagyományos videókhoz hasonlóan ezeket a felvételeket is lehet utólag törölni, ám a felhasználók is rögzíthetik őket, így akár más platformon is tovább élhetnek.
Veszélyes műsorok
Magyarországon jogi értelemben a tizennégy év alatti gyermekek cselekvőképtelennek, a tizennégy és tizennyolc év közöttiek pedig korlátozottan cselekvőképesnek minősülnek, így természetes, hogy sokszor nincsenek vele tisztában, mit szabad megosztani, és mit nem. 2018-ban bejárta az internetet, és a televíziós híradások által a szélesebb közvélemény előtt is ismertté vált egy tízéves magyar kislány esete. A gyermek a Facebookon indított élő videójában nyomdafestéket nem tűrő módon szitkozódik, majd előkap egy bozótvágó kést, és azzal kezd fenyegetőzni. A botrányos videó az előbb említett közösségi oldalon, majd különböző videómegosztó portálokon a mai napig viszontlátható, és jelenleg csak a YouTube-on több mint száztizenötezer megtekintésnél tart.
A híressé vált videó után terjedni kezdtek a kislány korábbi bizarrabb, gyámhatóságért kiáltó felvételei is. Az egyiken például azt magyarázza, hogy az egész családja náci, egy másikon pedig akaratlanul rögzíti, amint az édesanyja a nappali közepén cserél tampont.
Dornfeld László szerint a videózás adatvédelmi szempontból is felvet aggályokat. Ha a videót készítővel egy háztartásban élők önkéntelenül is részesei lesznek a streamnek, úgy a beleegyezésük nélkül sérülhet a személyes szférájuk, vagy kiderülhet róluk olyasmi, aminek alapján aztán állandó zaklatás célpontjává válhatnak. Akár a család anyagi körülményeit is felmérhetik így bűnözők.
A zaklatás szinte velejárója a műfajnak, kiváltképp az ismertebb élő videósok esetében.
Számos hazai példa van arra, hogy a „rajongók” kéretlenül is csomagokat küldenek, pizzát rendelnek, vagy akár személyesen odamennek a házukhoz. Tavaly egy Martin nevű, huszonéves bajai YouTube-videós ablakán dobtak be ismeretlenek egy tyúkot, majd az ablakát is betörték, mindezt élő adásban. A fiatalembert – szintén élő közvetítés közben – később az ablakon próbálta kirángatni egy fiatalokból álló társaság. Olyanra is akadt példa, hogy videósok adataival visszaélve hirdetéseket adtak fel a bútoraikra vagy egyéb tulajdonukra „ingyen vihető” címszóval, számos kellemetlen percet szerezve mind a tulajdonosoknak, mind pedig a vevőknek.
Mindezeknél azonban meghökkentőbb esetekkel is szembesülhetnek a hazai online stream legmélyebb bugyrainak nézői. 2019-ben több portál is cikkezett arról a Turbó Titán nevű youtuberről, aki élő adásban vett be több tucat nyugtatót, majd alkoholt ivott rá, nem sokkal később pedig összeesett. De nem ez volt a legnagyobb dobása a nyergesújfalui férfinak. A YouTube adományozás funkcióját felhasználva, a nézők utalásaiért cserébe teljesítette az utasításaikat. Olyanra is akad példa, hogy a saját ürülékét tartalmazó vödröt borított a fejére. A rendszerint kábult videóst többször is megverték ismerősei a kamera előtt, egyszer még a mentőket is kellett hívni, a kiérkező mentősök pedig akarva-akaratlanul is részesei lettek a „műsornak”.
Van olyan videós, aki sportot űz a családon belüli erőszak élő közvetítéséből. A Kaffka Tiborból Kaffka Mercédesszé lett YouTube-os például rendszerint erősen ittas állapotában dühíti fel a többnyire szintén illuminált állapotban levő élettársát, mire az alaposan helybenhagyja. Egyébként rendszeresen mutat magáról is korhatáros tartalmat, amelyet egyes nézők később korhatár-besorolás nélkül továbbosztanak.
Behálózás
– A fiatalok meggondolatlanságból beszélhetnek a szokásaikról vagy arról, hogy miket szeretnek, ezen információk birtokában pedig könnyen a bizalmukba férkőzhet bárki, akár fiatalnak kiadva magát, és később szexuális szolgáltatásokra is ráveheti őket – mondja a kutató.
A főként tizenévesek által használt TikTok például kifejezetten népszerű a pedofilok körében, akik sokszor arra kérik az iskolás gyerekeket, hogy vetkőzzenek le. A National Society for the Prevention of Cruelty to Children brit gyermekvédelmi szervezet egyik felméréséből kiderült, hogy már minden huszadik fiatal kapott hasonló kérést.
Itthon is tömegével vannak olyan fiatal videósok, akik megkönnyítik a beteg lelkű felhasználók dolgát. Ilyen a Zsebibaba néven elhíresült tizenöt éves lány, akinek jelenleg közel kétszázezren követik a csatornáját. Sztriptíztáncosokat megszégyenítő módon táncol különböző popdalokra, vagy éppen a szerelmi és egyéb magánügyeit teregeti ki élő videóban.
Az online videóközvetítés minden eddiginél veszélyesebb terep az interneten szocializálódó újabb generációkra nézve. A szakemberek ezért azt javasolják a szülőknek, hogy rendszeresen beszélgessenek a gyerekekkel arról, mit láttak a világhálón, és beszéljenek arról is, hogy mit szabad, és mit nem szabad megosztaniuk a külvilággal.
